Rákmegelőző életmód

A rák diagnosztikájának a jövője

Az egyre pontosabb diag­nosztikai módszerek ki­dolgozását célzó kutatások során a genetikai informá­ciókat hordozó DNS „a molekuláris biológia célkeresztjébe” került.

Testünk legkisebb építőköve a sejt

A sejteknek meghatá­rozott életciklusuk van, s ha ez valami miatt zavart szen­ved, a sejtek elfajulhatnak és rosszindulatú daganatokat képezhetnek. A sejtek visel­kedését a DNS (dezoxiribo­nukleinsav) és az ebből átíródó RNS (ribonukleinsav) befolyásolja. A DNS és az RNS molekulaszerkezetének vizsgálatától (molekuláris biológiai diagnózis) új és részletes információk remélhetők a rákbetegségek okai­ról – az első kutatási eredmé­nyek figyelemre méltók.

Molekuláris biológiai diagnózis a rákkutatásban

A molekuláris biológiai vizsgálatok célja a rákbetegségek genetikai okainak kimu­tatása (a génhibák azonosítása). Ehhez sok betegtől származó mintákat dolgoz­nak fel modern technikákkal – a cél, hogy a ráksejtek szaporodásában feltehetőleg szerepet játszó géneket kimutassák. Az ilyen tesztek azonban még kutatási stádiumban vannak – nem tudható, mi­kor lesz belőlük rutineljárás.

A molekuláris diagnosztika első sikerei

Reményt keltő első felismerések: Akut mieloid leukémia esetén el lehet különíteni különböző altípusokat, s az eredmények alapján megjósolható a betegség lefolyása és az, hogy ho­gyan fog reagálni az alkalmazott kezelésre. Az alkal­mazott terápia tehát egyénre szabható. Még ugyanolyan típusú rákok esetén sem reagál egyformán érzékenyen minden daganatsejt a citosztatikumokra. A genetikai vizsgálatok támpon­tot nyújtanak annak megállapításához, hogy egy da­ganatra várhatóan hat-e egy bizonyos kemoterápiás kezelés, vagy sem.

A kutatók azonosítottak egy az emlőrákokra jellemző génprofilt, amely egy meg­határozott kezelési protokollra reagál – a rák ilyen esetben a terápia hatására teljesen visszafejlődik.

Az emberi DNS vizsgálata még min­dig a tudományos fantasztikum világába tartozónak tűnik. Célja a rákot okozó szöveti elváltozásokra vonatkozó információk gyűjtése, amelyekre alapozva a mindenkori betegségképhez még jobban igazo­dó diagnosztikai és terápiás eljárá­sok dolgozhatók ki. Jelenleg azon­ban még nem egyértelmű, hogyan fogják befolyásolni ezeknek a kuta­tásoknak az eredményei a rák diag­nosztikáját és terápiáját.

A molekuláris biológiai diagnózis

Ha valóra válnak a kutatók reményei, a molekuláris biológiai analízis mérföldkő lehet a rák gyógyításában. Lehetővé válna a személyre sza­bott kezelés. A rosszindulatú sejteket hatéko­nyabban és célzottabban el lehet­ne pusztítani. Megkímélhetők lennének az egészséges sejtek és szövetek. Minimálisra lehetne csökkenteni a mellékhatások számát. Minden rákbetegséget meg lehet­ne gyógyítani.

Jegyezzük meg! A szövetmintákat speciális laboratóriumokban vizsgálják és osztályoz­zák – megbízható diagnózist csak szövettani vizsgálat alapján lehet felállítani.

Vannak-e a daganatsejteknek speciális jegyeik, például bizo­nyos hormonokra vagy növekedési faktorokra érzékeny receptoraik, amelyekre adott esetben további kezelési lehetőségeket lehet alapozni?

A patológus feladata, hogy ezeket az alapvető kérdéseket tisz­tázza. A vizsgálathoz modern berendezéseket, például nagy felbontású mikroszkópot használ. A diagnózis szempontjából – betegségtől függően – döntő jelentősége lehet bizonyos érté­keknek és paramétereknek, például a vérsejtek számának, alakjának vagy a szérumban a daganatok által termelt úgy­nevezett tumormarkerek szintjének. Az értékeket a patológus összehasonlítja az egészséges emberre jellemző értékekkel, és levonja a megfelelő következtetéseket. A jelentős eltérések betegségre utalnak.

A szövettani vizsgálat eredményei alapján megkezdhető a kezelés, amelynek célja, hogy a beteg meggyógyuljon a daga­natos betegségből.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.