Egészségmegőrzés

Erősen szennyezett környezetben nőttem föl – Milyen hatásai lehetnek?

A kár

Aki rossz levegőjű környéken vagy lakásban nő fel, azt később fokozottan veszélyeztetik a légúti megbetegedések. Ezt igazolja az a vizsgálat is, amelynek során a szennyezett levegőjű Mexikóvárosban lakó és a közép-amerikai ország tiszta levegőjű tájain élő gyerekek egészségi állapotát hasonlították össze a tüdőről készített röntgenfelvételek alapján. A városi gyerekek több mint felénél olyan károsodásokat mutattak ki, melyek alapján hajlamossá váltak a későbbi tüdőbajra.

Minél rosszabb a levegő, annál több az elhalálozás

Más vizsgálatokból kiderült, hogy a szennyezett levegőnek való tartós kitettség akár 24 százalékkal növelheti a tüdőrák kialakulásának kockázatát, és ugyanolyan káros lehet, mint a passzív dohányzás. Egy újabb angliai vizsgálatból, melynek során száz nagyváros félmillió lakójának sorsát 16 éven át követték nyomon, a kutatók azt szűrték le, hogy a rossz levegő a szívbetegség okozta halandóságot is növeli, mégpedig legalább 6 százalékkal. Vagyis minél rosszabb valahol a levegő, annál többen halnak meg azon a környéken a légszennyezettség következményeként.

Jóvátehető? Nem.

A tüdőt ért károkat a szervezet nem képes helyrehozni. A tüdő további károsodása viszont elkerülhető, az esetleges tüdőbaj kialakulása megelőzhető.

Mit tehetünk mégis?

A tüdő karbantartása egyéb élettani előnyökkel is jár: mélyebb légzést tesz lehetővé, s a friss levegő javítja az állóképességet, a vitalitást és a közérzetet.

A gyógyulás útja

Tiszta levegőt

A szennyezett levegőt csak az kerülheti el tartósan, aki a forgalmas helyektől, füstokádó gyáraktól, zsúfolt lakónegyedektől távol él. Modern korunkban ez sajnos keveseknek adatikmeg. De városi körülmények között is tehetünk tüdőnk védelméért. Figyeljük a légszennyezettség előrejelzést, és ha a levegő szén-monoxid-és portartalma magas, tartsuk csukva az ablakokat, vagy hétvégén menjünk ki a zöldbe.

Füstmentes élet

A dohányfüst idővel az egészséges tüdőt is megöli, a károsodott tüdővel pedig még hamarabb végez.

Figyelmeztető jelek

Ha be- és kilégzéskor tüdőtáji vagy mellkasi fájdalmat, szorítást érzünk, illetve ha vért köhögünk föl, keressük fel az orvost vagy a pulmonológiai szakrendelést. Tüdőrákra utaló jel lehet, ha fogyás, légszomj, rekedtség, nyelési nehézség, bordatáji vagy bordaközi fájdalom, arc- vagy nyakduzzadás is fellép.

A COPD tünetei

Menjünk orvoshoz gyakori köhögés, zihálás, légszomj, gyakori légúti fertőzések vagy bő légúti váladéktermelődés esetén is. Ezek az úgynevezett krónikus obstruktiv légúti betegség (COPD) tünetei is lehetnek.

Tüdőszűrés

Magyarországon évtizedek óta kötelező a tüdőszűrés, ám a részvétel ma a lelkiismereten múlik. Pedig két betegséget is fel lehet vele fedezni korai stádiumban: a tüdőrákot és a tbc-t. Sokan sajnos nem élnek a lehetőséggel, így az utóbbi időben hazánkban ismét emelkedni kezdett a tébécések száma.

Testmozgás

Más izomcsoportok mellett a légzőizmokat is erősíti.

Sok gyümölcsöt és zöldséget

Az antioxidáns vegyületek védelmet nyújthatnak a tüdő további károsodása ellen.

Légzésszabályozás

COPD esetén az orvos megtanítja, hogyan lehet relaxálni légszomj esetén.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.