Stresszellenes stratégiák
A szakemberek számos stratégiát dolgoztak már ki a stressz megelőzésére és csökkentésére, amelyek között a stresszhatások számbavételétől kezdve a mély légzésig sokféle módszer megtalálható.
A következő oldalakon a leghatásosabbak közül ismerhetünk meg néhányat. Hogy melyik megközelítést ajánlatos választanunk, az függ a személyiségünktől, az érdeklődésünktől és attól, mennyire vagyunk hajlandók új dolgokat kipróbálni.
Vegyük számba a problémákat!
Első lépésként ajánlatos a stressz tüneteinek felismerése, számbavétele, mindennapok részévé vált, hogy nem is vesszük észre ilye nagy mértékben befolyásolja az életünket.
Az alábbi kérdések azonban segíthetnek.
- Feszültnek vagy szorongónak érezzük magunkat?
- Úgy érezzük, hogy nem elég hosszú a nap a teendőink elvégzéséhez?
- Nehezen tudunk másoknak bűntudat nélkül nemet mondani?
- Gyakran vagyunk türelmetlenek vagy ingerlékenyek?
- Feledékenyek vagy szétszórtak vagyunk?
- Többet dohányzunk, illetve iszunk, mint korábban?
- Levertnek, enerváltnak, letargikusnak érezzük magunkat?
- Nehezünkre esik döntéseket hozni?
- Állandóan sietünk?
- Gyakran jelentkeznek apróbb panaszok, például meghűlés, fejfájás, hátfájás vagy gyomorfájás?
- Álmosnak és fáradtnak érezzük magunkat napközben?
- Türelmetlenül reagálunk, ha valamit el kell halasztani vagy félbe kell hagyni?
A fenti tüneteket időnként mindenki megtapasztalja, ele ha némelyik állandó jelleggel fennáll, akkor valószínű, hogy túl nagy stressznek vagyunk kitéve.
- Ginszeng és a stresszoldás
- Szorongáscsökkentők
- Teendők sokkhatás esetén, a sokk lehetséges okai
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Legyünk optimisták!
Azt, hogy egy bizonyos helyzet stresszt vált-e ki bennünk, gyakran saját látásmódunk határozza meg, s nem maga a helyzet. Egyes emberek született optimisták. A dolgoknak a jó oldalát nézik, még akkor is, ha komoly kihívásokkal szembesülnek. A pesszimisták viszont hagyják, hogy a düh és az elkeseredés eluralkodjon rajtuk, vagy befelé fordulóvá, lemondóvá válnak.
Stresszcsökkentés feljegyzések készítésével
A stressz napló vezetése hatékony módszer annak kiderítésére, mi is vált ki bennünk stresszt. Egy csak e célra tartott füzetbe vagy naplóba néhány héten át szabályos időközönként – mondjuk három-óránként jegyezzük fel a következőket:
- Dátum és idő.
- Az adott pillanatban érzett stressz mértéke (ha akarjuk, osztályozhatjuk is, mondjuk 1-től 10-ig).
- Az elégedettségünk vagy boldogságunk mértéke (megint csak alkalmazhatjuk a 10-es skálát).
Ne felejtsük el feljegyezni a stresszes eseményeket sem. A következő részleteket jegyezzük fel:
- Az esemény dátuma és időpontja
- A stressz kiváltó oka (esemény)
- Mennyire érzékeltük a stresszt?
- Hogyan kezeltük az eseményt? Azt is jelezzük, hogy a stressz okát kezeltük vagy csak a tüneteit.
- Úgy éreztük, hogy a lehető leghatékonyabban kezeltük a stresszt? Mi mást tehettünk volna?
Néhány hét után valószínűleg tisztábban látjuk majd, mi váltja ki bennünk a stresszt. Ezt az információt felhasználva a jövőben hatékonyabban tudunk szembeszállni a stressz hatásokkal.
Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy magunk is a pesszimisták közé tartozunk-e, képzeljünk el egy a hétköznapok során gyakran megélt stresszhelyzetet, például egy közlekedési dugót vagy hogy a munkahelyünkön előadást kell tartanunk.
Próbáljuk felidézni, milyen gondolatok jutnak ilyenkor az eszünkbe. Ha ezek a gondolatok negatív irányt vesznek, eltúlozzák vagy eltorzítják a helyzetet (ahelyett, hogy reálisan mérnék fel), ha magunkat szidjuk vagy hibáztatjuk, amiért a stresszes helyzetbe kerültünk, akkor elég valószínű, hogy pesszimisták vagyunk.
Optimizmus, most. A pesszimisták is képesek megtanulni, hogyan cseréljék negatív, önsorsrontó és irracionális gondolataikat pozitív, életigenlő gondolatokra. Ennek eredményeként jelentős előrelépéseket tehetnek a stressz káros testi és lelki hatásainak csökkentésében. Az egyik, a Harvard Egyetem szakértői által ajánlott módszer négy gyors és egyszerű lépésből áll: Álljunk meg! Lélegezzünk mélyeket! Lazítsunk! Gondolkozzunk!
Megfelelő gyakorlattal ezek a lépések segítenek gondolatainkat és viselkedésünket kedvezőbb irányba terelni.
- lépés: Ha stresszhelyzetben találjuk magunkat, álljunk meg egy pillanatra. Ne hagyjuk, hogy a negatív gondolatok úrrá legyenek rajtunk, hanem azonnal térjünk át a 2. lépésre.
- lépés: Vegyünk néhány mély lélegzetet.
- lépés: Lazítsuk el az izmainkat, és oldjuk a feszültséget.
- lépés: Néhány pillanatig tűnődjünk el a negatív gondolatainkon. Ezek a gondolatok is hozzájárulnak a stresszhez? Logikusak? Helytállóak? Hol tanultuk őket? A válaszokon elmélkedve új, pozitívabb gondolataink támadnak.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.