Változtatás a szénhidrátfogyasztásban – Minél kevesebb annál jobb!
Mindig magas a cukorfogyasztás száma!
A hazai lakosság szénhidrátfogyasztása napi 400 g körül van, ebből mindegy 275 g a keményítő, 25 g a növényi rost és több mint 100 g a cukor. Az összkalória-fogyasztáson belüli aránya több mint 45%-os. A baj az, hogy alaptalanul, aránytalanul nagy az üres, luxuskalóriának számító cukorfogyasztás, valószínű, hogy ez meghaladja a 30 kg-ot fejenként és évenként.
1960 óta fogyasztása egyre nő, ugyanakkor a burgonya fogyasztás inkább csökken, a gabonafélék, zöldségek fogyasztása sem kedvező, egyedül a gyümölcs fogyasztás nőtt. Sovány egyénekben a szénhidrátfogyasztás önmagában a koleszterinszintet nem emeli, viszont a triglicerid-szintet növelheti.
A triglicerid-szint ugyanis az eddigi vizsgálatok alapján két táplálkozási forrásból nőhet, értékét legalább az esetek felében a szénhidrátok fogyasztása emeli, az esetek másik felében, tehát egyénektől függően a zsírfogyasztásból nő meg a vér trigliceridszintje.
Zsírterheléses próba – Minden út az elhízáshoz vezet vagy van kiút?
Hogy a kétféle mechanizmus közül melyik dominál egy-egy egyénben, ezt régebben, jobb híján, szénhidrát- ún. zsírterheléses próbával elkülönítették el. Magunk egy ilyen diétás terhelés során, 1973-ban egyik IV típusú hiper-lipoproteinémiában, tehát önálló triglicerid-szint emelkedésben szenvedő betegünknél először egyhetes zsírterhelést, zsírban gazdag táplálkozást folytattunk.
Ennek hatására a triglicerid-szint nem változott. Ezután az előírások szerint egy héten keresztül áttértünk a napi több mint 300 g szénhidrátra. Ennek következtében a szemünk előtt, igen gyorsan kialakult a magas triglicerid-szint zsíros savóval, következményes heveny hasnyálmirigy-gyulladással, amelyet szerencsére koplaltatás, heparin kezelés segítségével sikerült visszafejlesztenünk, majd a triglicerid-szint is normalizálódott.
Esetünk is igazolta a szénhidrátok okozta triglicerid-szintemelkedés létezését, de olyan áron, hogy senkinek sem javasoljuk, hogy – az azóta már nem tanácsolt – diétás zsír- vagy szénhidrátterheléssel próbálkozzék. Ugyanakkor sajnos, laboratóriumi úton ma sem különíthető el, hogy melyikről van szó. Ezért a IV típusú hiperlipoproteinémiában, amikor triglicerid-emelkedés van, egyaránt be kell vezetni a zsír- és a szénhidrát korlátozást.
Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, amire már utaltunk, hogy nemcsak a zsírok, hanem a szénhidrátok is hizlalnak, tehát nemcsak magas triglicerid-szinttel, hanem magas koleszterinszinttel rendelkező személyeknél sem ajánlatos a tetszés szerinti mennyiségű szénhidrát, mert elhízáshoz vezet. Ennek következtében növekedhet a koleszterin- és a triglicerid-szint, és csökkenhet a HDL-koleszterin-szint is. Egyébként a HDL-koleszterinszint szénhidrátdús táplálkozásra inkább csökken, mint zsírdús táplálkozásra.
A Il/a. típusú hiperlipoproteinémiában, magas koleszterinszint mellett, csak sovány betegeknél nem kell korlátoznunk a szénhidrátfogyasztást.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.