• depresszió

5 bevált recept a depresszió ellen – a depresszió folyamata

Miről van szó?

A depresszió nem egyszerűen múló rosszkedv, átmeneti szomorúság vagy lehangoltság, hanem komoly pszichés probléma, mely rendkívül károsan hat az életminőségre, a társas kapcsolatokra, az önértékelésre és az egészségre. Enyhébb formája a disztímia (krónikus depresszió), amely éveken át fennállhat. A súlyos, nagyfokú depresszió gyakorlatilag lehetetlenné teszi a munka végzést, a napi teendők ellátását, a családdal, barátokkal, kollégákkal való kapcsolattartást. Az úgy nevezett szezonális depresszió rendszerint csak télen, főleg az északi országokban jelentkezik.

Mi okozza?

Többnyire örökletes tényezők krónikus stressz és traumatikus események együttes hatására alakul ki. A depresszióban szenvedők agyában három idegi ingerületátvivő anyag, az agysejtek egymás közötti kommunikációjában kulcsszerepet játszó szerotonin, dopamin és noradrenalin egyensúlya felborul, ugyanakkor zavarok mutatkoznak a hangulatot, a gondolkodást, az alvást, az étvágyat és a viselkedést szabályozó agyközpontok működésében is.

Miért veszélyes?

A nagyfokú depresszió öngyilkossághoz ve­zethet. Emellett számos betegséget súlyosbít, főleg, ha cukorbaj, szív- és érrendszeri prob­léma vagy rák kíséretében lép fel, jelentősen megnehezíti ugyanis ezek kezelését. Együttes előfordulásuk következménye gyakran vég­zetes: a depressziós cukorbetegek körében jóval nagyobb például a szíveredetű elhalálozás kockázata. Újabb adatok szerint a depresszió önmagában is cukorbajt, infarktust, csontritkulást okozhat, mert gyulladáskeltő hatású, és fokozza a stresszhormonok termelődését.

A depresszió folyamata:

1. A depresszió hatására keletkező: ACTH-hormon a kortizol nevű stresszhormon felszaporodását eredményezi. Ez lehet az oka annak, hogy a depressziósok között sok a cukorbeteg: a nagy mennyiségű kortizol ugyanis csökkenti a hasnyálmirigyben az in­zulintermelődést, ami vércukorszint­-emelkedést von maga után. A kortizol a hasra hízást is elősegíti, mely számos krónikus betegség eredője.
2. A depressziósok vérében rendszerint magas az ún. C-reaktív protein (egy fehérje) és a citokinek aránya. Mindkét gyulladáskeltő vegyület nagy­ban veszélyezteti a szívet és az érrendszert. Az előbbi növeli az infarktus kockázatát, a cito­kinek pedig elősegítik az érszű­külethez és a trombózishoz vezető plakk-képződést.
3. A depresszió növeli a csont­ritkulás, következésképp a csonttörések kockázatát. Ennek oka a kutatások szerint az le­het, hogy a depresszió hatására noradrenalin termelődik a cson­tokban. Ez a hormon a normál csontsűrűség fenntartása ellen hat, tehát gyengíti a csonto­zatot.
4. A depressziósok agya álta­lában szerotoninhiányos. (Alul az ábrán látható) Vagy nem termelődik elegendő mennyiség ebből az idegi ingerület­átvivő anyagból, vagy az agysej­tek felületén nincs elég receptor ennek felvételére; vagy nem tör­ténik meg a szerotonin átvitele egyik idegsejtről a másikra.

A megelőzés fő lépései

• SZAKORVOSHOZ kell fordulni.
• RENDSZERES TESTMOZGÁSSAL a depresszió megelőzhető vagy enyhíthető.
• STRESSZOLDÁS mindennap a számunkra bevált módszerekkel.
• DERŰS ÉLETSZEMLÉLET és bizakodás minden körülmények között.
• TÖREKVÉS az elmagányosodás ellen, támasz­keresés családi, baráti körben.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.