Orvosi tanácsok

Harc a depresszió ellen

A klinikai depresszió korántsem csupán múló rossz hangulat, hanem az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a fogyatékos­ság és a betegségek negyedik leggyakoribb oka a világon. Az esetek többségében orvosi segítségre van szükség, de az alábbiak­ban ismertetett módszerek az előírt kezelések hasznos kiegészítői lehetnek.

Maradjon fenn egész éjjel!

Ha levertnek érzi magát, próbáljon ébren maradni egy egész éjszakán át. A világ különböző részein végzett kutatások szerint nagy az esélye, hogy másnap sokkal jobban fogja érezni ma­gát.

Kutatási eredmény: Egy, a német Freiburgi Egyetemi Kórház­ban készült tanulmány arról számolt be, hogy a depressziósok már egyetlen átvirrasz­tott éjszaka után is jobban érezték magukat – és 75 százalékuk esetében ez a változás hosszabb időn át megmaradt.

Elképzelhető, hogy az alvás kihagyása újraindítja a szerve­zet biológiai óráját, amely a depressziós sze­mélyekben sokszor rosszul „jár”. Ha tehát le vertnek érzi magát, várja meg a hajnalt, aztán maradjon fenn egész nap. Könnyen lehet, hogy a következő éjszaka olyan jól fog aludni, mint már régen.

Igyon kávét – de csak mértékkel!

Az idősödéssel megnő a depresszió kockáza­ta, ám ezt csökkentheti azzal, ha mindennap kávézik. Az amerikai Harvard Egyetem Köz­egészségügyi Karának egyik tanulmányában a vizsgált 63 éves átlagéletkorú nők közül a napi két-három csésze kávét elfogyasztók 15 százalékkal kisebb valószínűséggel váltak depresszióssá, mint a hetente legfeljebb egy csészével ivók. Igyon tehát kávét – persze csak ha orvosának sincs ellene kifogása!

Öltözzön boldognak!

Ha szeretné ki­húzni magát egy hangulati „gödörbőr’, igye­kezzen olyan ruhákat fölvenni, amelyeket jókedvűen szokott viselni. A depressziós nők nagyobb valószínűséggel hordanak farmert és bő fölsőt, mint csinosabb ruhákat. A kuta­tók úgy vélik, hogy az olyan viselet, amely valami módon a boldogsághoz kapcsolódik – a nők esetében ezek általában élénk színű, finom anyagú darabok – segíthet a hangulat javításában.

Kezdjen tajcsizni!

Ha depressziós és szeretné derűsebbé tenni napjait, érdemes le­het elsajátítani a tajcsi lassú mozdulatsorát. Egy 2011. évi felmérés a hatvanas éveikben járó depressziós személyek vizsgálata alapján megállapította, hogy a heti rendszerességű tajcsifoglalkozások – antidepresszánsokkal kombinálva – segítettek a hangulat javításában. A tajcsi emellett javította az életminősé­get, a memóriát és a mentális egészség egyéb elemeit is, és növelte az azt gyakorlók ener­giaszintjét.

Próbálja ki a hangulatjavító citromfüvet!

A citromos illatú citromfüvet megnyugta­tó gyógynövényként ismerik. Kutatók megállapították, hogy ha tea vagy tinktúra formájában fogyasztják, segít enyhíteni a különféle mentáihigiéniás problémákkal küszködő személyek szorongását és depresszióját.

Terápiás életmódváltás

Ha depresszi­ós, valószínűleg gyógyszereket és tanácsadást fognak felírni önnek. A Kaliforniai Egyetem egyik vizsgálata szerint azonban az úgyneve­zett terápiás életmódváltások ugyanilyen hatásosak lehetnek. Ha ki akarja próbálni a módszert, töltsön több időt a szabadban, gondoskodjon másokról, táplálkozzon egész­ségesen, és ápolja kapcsolatait a családjával és a barátaival, javasolják a kutatók.

Kevesebb cukrot és zsírt!

A finom süteményeknek is megvannak a maguk hát­rányai.

Kutatási eredmény: A spanyol Navarrai Egyetem kutatói azt találták, hogy a zsíros és cukros ételek fo­gyasztása 37 százalékkal növelheti a depresszió kockázatát. A vizsgálat során hat éven át figyeltek meg több mint 9000 olyan sze­mélyt, akiken korábban nem észlelték a be­tegség tüneteit. Az időszak végére minden tizennyolcadik alanyban kialakult a klinikai depresszió – a legnagyobb valószínűséggel azokban, akik a legtöbb gyorséttermi ételt és süteményt ették
.

Talán ideje lemondani a „bánatűző” édességekről és a finomított, feldolgozott ételekről s helyettük valami egészségesebbet választani. A cukros finomságok át-menetileg feldobhatják, ám hosszabb távon rosszat tesznek a hangulatának.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.