• fogápolás
• száj

Fogápolás és szájápolási tippek

A legtöbb férfi hallott már fogászati horrortörténetet, és szép számmal akadnak, akik át is éltek ilyesmit. Akár ezek miatt a sztorik miatt, akár időhiány folytán vagy éppen lustaságból, de tény, hogy sok férfit éveken keresztül nem lát fogorvos. Pedig az egészséges mosolynál nincs jobb névjegy.

Kérdezz-felelek

K: Véletlenül kitört a foga. Hogyan próbálhatja megmenteni?

F: Tegye tejbe, és azonnal menjen el fogorvoshoz.

Fogas kérdések

Homályosuló, de változatlanul fájdal­mas emlékkép: kisfiú ül a nagy szék­ben, és vattán, csöveken, számtalan hegyes, krómozott szerszámon át azt próbálja mondani: „Esz fá!”, de hang­ját elnyomja a fúró álmokban is kísér­tő zaja, a nagy, fehér kabátos bácsi pe­dig rá se hederít.

Egy ilyen rossz emlék akár egy életre is szól, és távol tarthatja az em­bert a rendszeres ellenőrzéstől, ez pe­dig vészes következményekkel járhat: egy odvas fog betegséget okozhat.

A „szecskavágók” karbantartásá­nak ugyanolyan napi rutinná kell vál­nia, amilyen a borotválkozás. Túl sok férfi hanyagolja el a fogait, amíg nem lát vagy érez valami rendelleneset. Ha valakinek megfájdul a foga, vérzik az ínye, letörik egy darab a fogából, vagy repedést észlel rajta, az alighanem azt jelenti, hogy egy évvel azelőtt kellett volna fogorvoshoz mennie.

Valószínűleg ön is tudja, mi az első fogegészségügyi szabály: évente leg­alább egyszer el kell menni fogorvos­hoz száj higiénés kezelésre. Mivel az emberek többsége átlag alatt teljesít a foghigiénia terén, sok fogorvos évente kétszer ajánlja ezt az időt és fáradsá­got bőven megérő megelőző intézke­dést. Azért van rá szükség, mert a hosszú éveken át kefével, selyemmel nem megfelelően végzett fogtisztítás hamar ínyvérzéshez, szuvasodáshoz vezethet, sőt, olyan fertőzést is okoz­hat, amely elhanyagolása esetén visszafordíthatatlan csontkárosodással és fogvesztéssel járhat. Ennek kezelé­se pedig drága és hosszadalmas. Egyszerűbb a megelőzés!

A fog koronára és gyökérre tagolódik. A felszínét fogzománc borítja, amely alatt több belső réteg is található. Közvetlenül a zománc alatt helyezkedik el a fog legnagyobb részét kitevő, enyhén rugalmas szövet, a fog alapállománya, a dentin.



A dentinen belül, a fog közepén található a fogbél. Ez egy lágy szövet, amely idegeket, véredényeket tartalmaz. Ezek egy kis csatornán, az úgynevezett gyökércsatornán keresztüljutnak be a foggyökérbe.

Amikor kezeletlen lyuk, törés vagy más sérülés következtében megsérül a fogbél körüli védőréteg, gyakran baktériumok hatolnak be, s az általuk okozott fertőzés károsíthatja, akár el is pusztíthatja a fogbelet. Ilyenkor rágáskor, valamint hideg és meleg hatására fájdalmat érezni.

A fogmosás mikéntje

A fogorvosok szerint a kelleténél jóval több férfinak van megelőzhető fogászati problémája. Ezért vállaljuk a kockázatot, hogy esetleg megsértődik, amiért az alapokra próbáljuk oktatni.

Ahhoz, hogy a fogak belső, külső és harapófelületérői is eltávolítsa a lepedéket és a szennyeződést, naponta legalább kétszer (de inkább háromszor), alkalmanként 2-3 percig kell dolgozni a fogkefével. Azt is könnyen elkerülheti, hogy túl erősen dörzsölje: hüvelyk- és mutatóujja között tartsa a fogkefét, mintha golyóstoll lenne a kezében.

A szak­emberek szerint a következőképpen kell használni a kefét:

1. A feje az íny vonalával 45 fokos szöget zárjon be. Az elülső fogakat kis, körkörös mozdulatokkal tisztítsa.
2. Az alsó és felső sor hátulsó fogainak külső felületét is tisztítsa meg, ügyelve rá, hogy a fogkefe szöget zárjon be az íny vonalával.
3. Az alsó fogsor belső felületét szintén kis, körkörös mozdulatokkal tisztítsa. Itt se feledkezzen meg az íny vonalával bezárt 45 fokos szögről.
4. A felső fogsor harapófelületét a fogkefét oda-vissza mozgatva tisztítsa, az alsó sor harapófelületét szintén.
5. Az elülső fogak belső felületén a fog­kefét fel-le húzogassa, kissé megdöntve, hogy könnyebben hozzáférjen

Képekben:

A lepedékprobléma

A két legnagyobb problémát, a fogszu­vasodást és az ínygyulladást a lepedék okozza.

A lepedék mikroszkopikus vastag­ságú réteg, amelyet a meleg, nyirkos szájüregben szaporodó, az ételmara­dékkal táplálkozó baktériumok hoz­nak létre. Úgy kell elképzelni őket, mint a szemetesvödörben nyüzsgő bo­garakat. A fogkefével, selyemmel vég­zett alapos fogtisztítás eltünteti a táp­lálékukat jelentő ételmaradékot. Ha hagyjuk elburjánzani, a lepedék raga­csos üledéket képez a fogon és az ínyen, az pedig fogkővé szilárdul, és idővel tönkreteszi az egészséges fog­szövetet, valamint a külső zománcré­teget is.

A fogzománc gyakran nem elég erős ahhoz, hogy távol tartsa a „barbár hódítókat”, akik így behatolnak a fog következő rétegébe, a dentinbe is. Ha késik a fehér köpenyes „lovasság” (azaz fogorvosunk) ellentámadása, a fog­belet is megtámadják. Fájdalom, fertő­zések jelzik útjukat, és az is elképzel­hető, hogy sürgősen szükség lesz egy igen drága gyökérkezelésre.

Fogfehérítés

A fog elszíneződését, amely a fogszu­vasodásnál vagy az ínygyulladásnál lé­nyegesen kevésbé súlyos probléma, főleg a kávézás, a teázás és a dohány­zás okozza. A fogak fehéríthetők úgy, hogy annak ne legyen káros hatása. Legjobb, ha fogorvos csinálja, aki erős kémiai hatású vegyületekkel távolítja el a nemkívánatos foltot, elszínező­dést, és állítja helyre a fehérlő gyöngy­sort, amire mindenki vágyik. A külön­böző fogfehérítő szerek csak átmeneti eredményt hoznak.

Szájhigiéné: az alap

Azt mindenki tudja, hogy naponta legalább kétszer, különösen étkezések után fogat kell mosni, esténként pedig fogselymet is ajánlatos használni. Gyermekkorában valószínűleg megta­nították a fogkefe használatára, de ta­lán itt az ideje, hogy kicsit felfrissítse ismereteit.

Aránylag kis fejű (durván 2,5 x 1,2 cm) és puha nejlonsörtéjű fogkefét vá­lasszon. A kefét ellipszis alakban vagy körkörösen mozgassa, a sörték az íny-vonalával 45 fokos szöget zárjanak be. A legtöbben egy percnél rövidebb idő alatt letudják a fogmosást, a lyukas fo­gakat okozó baktériumok elpusztítá­sához azonban a fogorvosok szerint ennél kicsivel több időre, 2-3 percre van szükség.

Sok fogorvos ajánlja az elektro­mos fogkefét

Nem végez ugyan jobb munkát, mint a helyesen használt fogkefe, az emberek többségének azonban éppen a helyes használattal akad gondja. Az elektromos fogkefét viszont elég nehéz rosszul használni, hiszen az nem más, mint a fix fókuszos digitális fényképezőgép fogásza­ti megfelelője. Egyszerűen rá kell he­lyezni a fogra, megnyomni a gombot, és várni, mikor csipog, hogy tovább­mehetünk a száj következő részére. Még olyan is van, amelyik automati­kusan kikapcsol.

Bármilyen szorgosan használjuk azonban a fogkefét, az étel a fogak kö­zé is beékelődik. Ezért van szükség fogselyemre. Fontos, hogy lefekvés előtt minden este elvégezzük a műveletet, hogy a cukor maradék ne tudja tönkretenni az ínyszövetet. Ha a fogkefével vagy -selyemmel való dörzsöléstől vérzik az ínye, ala­pos ellenőrzés és szakszerű tisztítás céljából keressen fel egy szakembert.

Fogkefeválasztás

A boltokban annyiféle fogkefe sorakozik a polcon, hogy szinte zsong tőlük az ember feje. Az alábbi tanácsok célja, hogy ön tudja, mit keressen a jó fogkefében, és hogyan hozhatja ki belőle a legtöbbet.

• Kis fejű fogkefét válasszon, hogy könnyen tudja mozgatni a szájában (úgy 2,5 x 1,2 cm).
• A sörték legyenek puha nejlonból, hogy ne sértsék fel az ínyt.
• A fogkefe nyele legyen széles, hogy jó fogása legyen.
• 3-4 havonta cserélje le a fogkeféjét, mielőtt még a sörték kihullanának.
• A régi, agyonhasznált fogkefe nem hatékony, és még az ínyt megtámadó baktériumoknak is kiváló szálláshelye.
• Betegség után is cseréljen fogkefét. A „bozótban” ugyanis ott leselkedhetnek a baktériumok.
• Ha gondja van a kézügyességgel, ínygyulladása van, vagy nehezen tudja tolerálni a rossz fogmosási szokásai miatt önt állandóan összeszidó fogorvost, érdemes fontolóra vennie az elektromos fogkefe beszerzését. Rengeteg különböző modell közül választhat, kérdezze meg fogorvosát, melyiket ajánlja. Egyes típusokon riasztó is van, amely jelzi, mikor mehet tovább a következő részre.

Biztonságos-e az amalgámtömés?

Kezdjük a jó hírrel: a jelek szerint vajmi kevés perdöntő bizonyíték van arra, hogy az amalgámtömés veszélyes lenne. A rossz hír pedig az, hogy a biztonságos voltáért se tud garanciát vállalni senki.

Az aggodalmat az amalgámtömés higany­tartalma váltja ki. A hőmérők ezüstös színű, cseppfolyós halmazállapotú fémszálaként közismert higany ugyanis mérgező. Rágáskor pedig a tömésekből távozhat egy kis mennyiségű higanygőz. A kísérletek során egyes amalgámtömést viselő emberek vérében és vizeletében több higanyt mutattak ki, mint a többiekében. Azt ugyan egyetlen kutatás sem igazolta, hogy a tömés önmagában bármilyen betegséget okozna, de tény, hogy a vér magasabb higany­tartalma felelős lehet a vese vagy a tüdő károsodásáért, az emlékezetvesztésért, a látásromlásért és a magas vérnyomásért is.

Az amalgámtömések lehetséges egészségügyi kockázatait mindmáig kutatják

Közben pedig erősebb, higanymentes töméseket is felfedeztek (például műanyag, porcelán és akril fehér színű elegyét), amelyeket a fogorvosok az amalgám helyett használhatnak.

Az amalgámtöméssel kapcsolatos problémákat úgy kerülheti el, ha nincs rá szüksége. A fogkefével, fogselyemmel végzett gondos tisztítással és a fogorvosnál tett rendszeres látogatásokkal elérheti, hogy az amalgámvita pusztán elméleti okoskodás legyen – legalábbis az ön számára. Egyre népszerűbbek a fehér tömések. A felvételen kék fénnyel megvilágítva helyezik be az új tömést.

Ne feledje a szájvédőt!

A férfiak igen keményen játszanak, ezt tanúsíthatja bárki, aki valaha is bokszolt, focizott, jéghokizott, rögbizett vagy akár kosárlabdázott. Igen nagy ostobaság lenne tehát bármilyen test test elleni küzdelemmel járó sportot szájvédő nélkül űzni. Ilyen körülmények között ugyanis bár­mikor búcsút mondhat egy-két fogának. Ha az állkapcsát ütés éri, összekoccan a fogsor, és az ember máris azon veszi észre magát, hogy kiköpte pár véres fogát.

Miért kockáztatna ilyesmit? Hiszen bár­melyik sportboltban vehet szájvédőt. Mind­össze annyi vele a teendő, hogy forró vízbe teszi puhítás végett, hagyja lehűlni, majd a szájába veszi, hogy idomuljon a fogsora formájához.

A szájvédőknek több fokozatuk van, a skála segítségével eldöntheti, milyen erősségű szükséges az ön által űzött tevékenységhez. Mindenképpen a céljainak megfelelőt vegyen! Ha bizonytalan, kérjen segítséget az eladótól. Rögbizéshez jó ötlet szájvédőt viselni – aligha kell magyarázni, miért.

Ínygyulladás

A felnőttkori fogvesztés legalább 70 százalékát a fogínygyulladás okozza. A betegség különböző intenzitással négy emberből hármat megtámad.

Az íny és a környező szövetek kró­nikus gyulladását a rossz fogápolási szokások és az öröklött hajlam okoz­hatja. Korai figyelmeztető jel az íny pirossága, duzzadtsága, puhasága, a fogkefével vagy fogselyemmel végzett tisztításkor tapasztalt vérzés, a fogtól elváló íny, az íny és a fog között fel­gyülemlett genny és a makacs száj­szag. Az ínygyulladás csendben tá­mad: lehet, hogy csak akkor érezni kellemetlenséget, fájdalmat, amikor már annyira elharapózott, hogy a fog menthetetlen. Ezért ajánlják a fogor­vosok a gyakori kivizsgálást.

Gyökérkezelés

Gyökérkezelésre akkor van szükség, ha a fogbél súlyos elfertőződése káro­sítja vagy pusztítja a fogszövetet. Mivel pedig a fog kezelés nélkül nem gyógyul be, a fertőzés egyre terjed, és a fog kieshet. Ezt megelőzően azon­ban a legtöbben olyan hasogató fáj­dalmat éreznek, hogy szinte könyö­rögnek a fogorvosnak, rántsa már ki a „bűnöst”. A legtöbb fogorvos azt tanácsolja pácienseinek, igyekezze­nek minél több eredeti fogat megtar­tani, ezért a foghúzás előtt rendsze­rint sor kerül a gyökérkezelésre.

Gyökérkezelés esetén a követke­zőkre kell számítani:

Először is a fogorvos helyi érzés­telenítő injekciót ad az ínybe, majd kis gumilemezzel – úgynevezett fog­gáttal – izolálja a beteg fogat a többitől. Ezután a koronától egészen a fogbélkamráig lefúr.

Második lépésként eltávolítja a beteg, illetve elhalt fogbelet és a meg­fertőződött gyökércsatorna-szövetet, majd antibiotikus krémmel és ideig­lenes töméssel tölti ki az üreget. Pár nap múlva vissza kell menni, hogy kivegye az ideiglenes tömést, és el­lenőrizze, steril-e a gyökércsatorna. Ha nem észlel fertőzést, tömítő-krémmel vagy gumiszerű anyaggal betömi a lyukat. Végül fogtömő ce­menttel lezárja a foggyökereket.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.