A férfi egészsége

  /  A férfi egészsége  /  Izomláz és zúzódások kezelése

Izomláz és zúzódások kezelése

Jól kitombolta magát a hétvégén, ön volt a teniszpálya (focipálya, strand, kert stb.) ördöge, de most itt a hétfő, és olyan izomláz vett erőt a testén, hogy úgy tűnik, soha többé nem lesz képes rendesen mozogni. Sokat tehet azonban a fájdalom enyhítéséért, illetve hogy elkerülje az efféle kellemetlenségeket.

Szánom-bánom…

Amikor már unalmassá válik, hogy mindenhonnan csak azt hallja, milyen egészséges is a testmozgás, elhatároz­za, hogy mostantól kezdve ön is edze­ni fog. Beszerez valami jó kis futóci­pőt, és bérletet vált egy edzőterembe, majd pedig kezdődhet a sportemberek élete. Első nap fut egy keveset a kör­nyéken, és mivel még mozgásképes marad, irány az edzőterem, ahol még vagy egy órát súlyzózik is. Este jól be­vacsorázik (szigorúan csak egészsége­set!), és úgy érzi, máris öné a világ. „Ez király volt – gondolja. – Holnap még rá teszek egy lapáttal”

Van azonban egy kis probléma: izomláz

El­jön a holnap, és az izomláztól alig tud kikászálódni az ágyból. Egész nap kínlódva vonszolja magát/pillanatonként nagyokat nyögve. És most mit csinál? Természetesen abbahagyja az edzést, legalábbis addig, amíg jobban lesz. Amikor pedig két hétre rá ismét hatal­mas elszántsággal kezd sportolni, az izomláz ismét könyörtelenül lecsap.

A történetben az a tanulság, hogy az edzést másként kell elkezdeni: las­san és kíméletesen

Az agy pillanatok alatt dönt ugyan a sport szükségessé­géről, az izmokat azonban hosszabb időbe telhet meggyőzni erről. Ha olyan testmozdulatokat kezd végezni, amelyeket addig nem gyako­rolt, akkor a testnek meg kell szoknia azokat. Ha túlterheli az izmait, annak fájdalommal fizeti meg az árát.

Ez persze nem azt jelenti, hogy ha­nyagolja el az edzést. Elvégre a test­mozgásnak pont az a célja, hogy megdolgoztassa az izmait. Az izomlázat, a húzódásokat azonban igenis elkerül­heti, mégpedig úgy, ha megismeri az izmok működését és felépítését, majd ennek tudatában tervezi meg a gya­korlatait.

Izomhúzódások

Azóta nem teniszezett, hogy az iskolában megnyerte a versenyt, most azonban itt a vállalati teniszbajnokság, és minden vágya, hogy azt a kis ezüst­kupát hazavihesse. Ha azonban nem vigyáz, mást is kaphat a versenyen: egy jó kis váll- vagy térdínhúzódást. Ez a két leggyakoribb (és talán legfájdalmasabb) húzódástípus. Mindkét esetben a megfelelő bemelegítés, valamint némi nyújtó­gyakorlat nagy segítséget nyújthat a megelőzésben.

Térdínhúzódás

A hátsó combon található izomhoz tartozó ínról van szó. Ennek megrándítását azok a sportok idézik elő leginkább, amelyek hirtelen, erőteljes lábizommunkát követelnek. Ilyen a tenisz, a squash, a rövidtávfutás és a biciklizés.

Vállrándulás

A váll természetszerűleg a vállat igénybe vevő sportok közben sérülhet meg. Ilyen a jégkorong, a tenisz, a golf és az úszás.

Miként működnek az izmok?

A testnek pontosan 639 külön elnevezéssel bíró izma van

Ezek biztosítják az erőt és a mozgásra való képességet, kezdve a futástól a mosolygásig vagy akár a kacsintásig. Az izmokat hosszú, rostnak nevezett sejtekből álló kötegek építik fel. Egy izom tapadhat egy másik izomhoz, egy csonthoz, illetve a bőrhöz is. Az izmok működhetnek egyesével, de egy nagyobb, összetettebb mozgatórendszer részeként is.

Az izomműködés az izom megrövidüléséből (összehúzódás), majd elernyedéséből áll

Olyan ez, mintha egy rugót nyomnánk össze, majd engednénk fel ismét. Némely, lassabban összehúzódó izom működését a vér által szállított hormonok szabályozzák, ám a gyorsabb összehúzódások idegi szabályozás alatt állnak. Vannak akaratlagos izomműködések, például amikor eldobunk egy labdát, vagy felszállunk a buszra, és vannak akaratlanok is, például amikor a gyomor megkeveri a benne lévő táplálékot.

Az izmokban alakul át a szervezetben raktározott kémiai energia mozgási energiává

Amikor az idegimpulzus működésre szólítja fel az izmot, az izomrostokban a glikogén (egyfajta összetett szénhidrát) reakcióba lép a vér által odaszállított oxigénnel. Egy igen bonyolult kémiai reakciósorozat indul be, amelynek végeredménye az, hogy az izom képes lesz megmozdulni. A reakciók melléktermékeit, valamint a termelődő szén-dioxidot a vér szállítja el. A szén-dioxid végül a tüdőn keresztül a légkörbe ürül.

Nevezze nevén a különféle fájdalmakat!

A fájdalom az fájdalom, nem igaz? Nem egészen. Az izmokban egész sor különféle fájdalomtípus jelentkezhet, amelyeknek sokszor más és más neveket adnak. Az alábbiakban ezek közül mutatjuk be a legjellegzetesebbeket.

Késleltetett izomfájdalom

Az izomban beálló, egész napos merevség, amely jellemzően egy-két nappala megerőltetést követően alakul ki.

Izomfeszülés

Általában a stresszes helyzetben folyamatosan megfeszülő izmokban kialakuló fájdalom.

Izomgörcs

Leggyakrabban a vádliban, illetve a lábfej izmaiban jelentkező helyi összehúzódás. Nem veszélyes, de nagyon tud fájni.

Hősokk

Nagy melegben történő túlerőltetéstől kialakuló görcs. Okozhatja a kiszáradás, a test túl­melegedése, illetve a sóháztartás felborulása.

Izomrángás

Fájdalmas, nem akaratlagos rángás a vádli valamely izmában.

Izompetyhüdtség

Az izmokban jelentkező, fokozódó kényelmetlen érzés, amely együtt jár az egyre kisebb hatékonysággal. Túlerőltetéstől jön létre.

Vádligörcs

Legtöbbször futás, illetve huzamos gyaloglás során alakul ki, a lábszár izmainak, inainak túlerőltetése révén.

Izomfájdalom

Bármely izom fájdalma zúzódás, túlerőltetés, megrántás következtében.

Húzódás

Amikor egy izmot túlfeszítenek, az izomban, illetve az azt a csonthoz erősítő ínban apró repedések, szakadások keletkezhetnek.

Szúrás

Futás közben kialakuló jellegzetes fájdalom a törzs oldalában. Szokták ezzel a szóval jellemezni még az edzés közben jelentkező hasizomgörcsöket is.

Ficam

Egy ízület kicsavarodása, amely elszakíthatja az ízületet tartó szalagokat is.

Bordazúzódás

Ez a kifejezés nem túl szerencsés, mivel itt tulajdonképpen a bordaközi izmok meghúzódásáról, illetve szakadásáról van szó.

Mi az izomláz oka?

Amikor valamelyik izom dolgozni kezd, a megemelkedett energiaigény­hez több oxigénre van szüksége. A hozzá vezető erek tehát kitágulnak, hogy biztosítani tudják a fokozott vér­ellátást. Ha jól kidolgozza magát, vagy kemény edzésen vesz részt, a keringé­si rendszer akkor is képes megbirkóz­ni az izmok oxigénellátásával. Ehhez az kell, hogy a bőr és egyes belső szer­vek kevesebb vért kapjanak az izmok rovására, és emellett a szív is gyorsab­ban és erőteljesebben verjen. Az aktív izmok több szén-dioxidot juttatnak a vérbe, erre válaszul pedig az agytörzs­ben lévő kémiai receptorok fokozzák a lélegzetvételek ütemét és mélységét. Ez hatékonyan távolítja el a vérből a szén-dioxidot, cserébe pedig még több oxigént juttat a véráramba.

Ha különösen megerőltető mun­kát végeztet egyes izmaival, a helyi vérkeringés már nem képes kielégítő vérellátást biztosítani számukra. Az érintett izmokban ekkor vérhiányos (isémiás) fájdalom jelentkezik – a jellegzetes érzést mindenki ismeri a has­izmok tájékán, aki végzett már a szo­kásosnál több felülést. Az isémiás fáj­dalom abbamarad, ha leáll a gyakorla­tokkal, illetve ha csökkenti az edzés intenzitását.

Ha nincs elegendő oxigén a kör­nyezetükben, az izmok anaerob (vagy­is oxigén nélküli) lebontással jutnak energiához a glikogénből. Ennek mel­lékterméke a tejsav, amely felhalmo­zódhat az oxigénhiányos izmokban. Ilyen esetben jelentkezik azután az izomláz nevű fájdalom.

Zúzódások

A vastag bőr nemcsak azért jó, mert képletesen bár, de megóv a lelki sérülésektől, hanem mert képes kivédeni a testet érő legtöbb hétköznapi ütés, szúrás, vágás okozta sérüléseket is.

Zúzódásról akkor beszélünk, amikor a testfelületet érő tompa ütéstől megpattannak a kapillárisok, és a vér kiszivárog a szövetek közé. A terület begyullad, és megszaporodnak benne a fehérvérsejtek.

A zúzódás, illetve véraláfutás színe eleinte kékeslila, majd ahogyan a vér alkotóelemei lebomlanak, zöldessárga, végül barna lesz. Mivel a véraláfutás nem más, mint a bőrön átsejlő, a szövetek közé jutott vér, minél vékonyabb a bőr, annál „látványosabb” a zúzódás. Ahogy öregszik az ember, erei egyre sérülékenyebbé válnak, és könnyebben alakulnak ki véraláfutások. Amikor boksz közben eltalálják a test érzékenyebb részeit, hatalmas véraláfutások keletkeznek.

Hogyan vegye elejét az izomfájdalomnak?

A legjobb módszer erre, ha az izmokat rendszeres mozgatás révén állandóan formában tartja. Az aktív izmoknak nagyobb a tágulási kapacitásuk, és ke­vesebb fájdalmat fognak okozni az edzés során. Emellett azonban vannak még más, hasznos módszerek is a bal­esetek elkerülésére.

Bemelegítés

Ha mindenfajta előkészítés nélkül ve­ti bele magát valamely viharos, erőtel­jes sporttevékenység kellős közepébe, az annyi, mintha receptet íratna a fáj­dalomra. A bemelegítésnek ezért dön­tő szerep jut. A bemelegítés során megnő a véráramlás az izmok irányá­ba, és az izomzat felkészül a későbbi megpróbáltatásokra.

Mindenfajta testmozgásra érvé­nyes a bemelegítés szabálya. Ha futni megy, ne kapcsoljon azonnal világ­csúcs közeli tempóra, amíg a szívveré­se még nem alkalmazkodott a fokozott megterheléshez. Ha a kertben fog hozzá valamely nehezebb munkához, pél­dául ásáshoz, kapáláshoz, szintén kezdjen lassabb ütemben dolgozni, és csak fokozatosan melegedjen bele a dologba. Teniszmeccs előtt pedig elő­ször csak suhogtassa meg az ütőt mindazon mozdulatokkal, amelyeket majd játék közben is alkalmazni fog.

Jegyezzük meg! A kulcsszó ténylegesen a „meleg”. A test szövetei sokkal hajlékonyab­bak, ha felmelegítik őket, ezért ilyen­kor nehezebben is húzódnak meg, mi­vel több terhelést bírnak.

Levezetés

Ahelyett, hogy az edzést vagy a fizikai munkát hirtelen félbeszakítva, a tévé elé vetné magát, adjon lehetőséget az izmainak, hogy fokozatosan hagyják abba a tevékenységet. A legjobb, ha le­vezetésként enyhébb intenzitású gya­korlatokat végez. Még a laza mozdula­tok is fenntartják ugyanis a megemel­kedett véráramlást, amely eltávolítja a kemény munka alatt esetlegesen fel­halmozódott salakanyagokat az iz­mokból. A levezetés abban is segít, hogy az izmok ne merevedjenek el, ha­nem visszatérjenek normális rugal­masságukhoz.

Nincs szükség túl hosszas leveze­tésre a hatás érdekében. 5-10 perc sé­ta, vagy enyhe ütemű gyakorlatok ele­gendőek. A hangsúly azon legyen, hogy lazítás közben ne dolgozzon ke­ményen. Súlyzózás után például egy kis kerékpározás (szobabicikli is jó) teljesen megfelelő.

Igyon, amennyit csak tud

Mivel az izmokat jelentős részben víz építi fel, nagyon fontos, hogy edzés előtt, közben és után megfelelő mennyiségű folyadékról gondoskodjon. Mivel a kiszáradás könnyen görcsöket okozhat, izmait mindig tartsa folyadékbő állapotban. Ezért a legkeve­sebb, amit tehet, hogy edzés előtt és után is megiszik legalább egy-két nagy pohár vizet. Tartsa szem előtt azt is, hogy mind a koffein, mind az alkohol vízhajtó hatású, ezért még inkább fo­kozzák a szervezet folyadékvesztését.

Próbálja ki az antioxidánsokat!

Egyes szakértők szerint az izmok vé­delme nagymértékben fokozható antioxidánsok szedésével. Ilyenek a C- és az E-vitamin, valamint a béta-karotin (az A-vitamin egyik formája). Az antioxidánsok megvédik a szöveteket a szabadgyököknek nevezett, káros ha­tású vegyületektől. Nincs kialakult tu­dományos álláspont még arról, való­ban hasznosak-e az antioxidánsok az edzéshez, ám ettől függetlenül sok testépítő szedi őket.

A nyújtógyakorlatok haszna

A rendszeres nyújtógyakorlatokkal fo­kozható az izmok rugalmassága, ez pedig elkerülhetővé tesz egy sor sérü­lést. Azt azonban jó tudni, hogy a nyújtás nem helyettesítheti a bemele­gítést. Mielőtt nyújtani kezdene, min­dig melegítsen is be. Ha ugyanis csak úgy hipp-hopp nyújtógyakorlatokhoz kezd, alaposan megfájdíthatja tagjait.

Jegyezzük meg! Mivel a leginkább a fájdalom az, amit el kellene kerülni, sok sportszak­orvos szerint a nyújtógyakorlatokat leghelyesebb, ha az edzés után végzi az ember, nem pedig előtte. Ekkorra a fokozott véráramlás már jól bemelegí­tette az izmokat, és a nyújtás így teljes mértékben kifejtheti jótékony hatását.

Sokak véleménye szerint ártalmas lehet, ha nyújtás közben rugózó moz­dulatokat végez, mert ezzel túlerőltet­heti izmait. Ugyancsak vigyázzon, hogy ne vigye túlzásba a nyújtást. Csak addig feszítse tagjait, ameddig nem érzi kellemetlennek a mozdula­tot.

Fontolva haladók

Ne legyen túlzottan ambiciózus, sem az edzésprogram elkezdésekor, sem pedig akkor, amikor már csinálja egy ideje. A túlzásba vitt edzés mindig fáj­dalomhoz vezet. A szokásosnál több edzés vagy az addig nem nagyon dol­goztatott izomcsoportok terhelése sokszor okoz izomlázat. A hangsúly mindig azon legyen, hogy lassan és fo­kozatosan haladjon előre, bármennyi­re is türelmetlenül várja, hogy edzet­tebbé váljon.

Biztosan hallotta már ön is, amikor arról beszél valaki, hogy focizás vagy valamely hasonló csapatjáték közben borda-zúzódást szenvedett. De mit is jelent pontosan ez az elég vészjósló kifejezés? A bordazúzódás három különféle sérülésre utalhat. Először is, a bordák tényleg szenvedhetnek zúzódást, ha közvetlen ütés éri őket. Másodszor, meghúzódhatnak vagy elszakadhatnak a bordaközi izmok. Harmadszor, valamely borda és a szegycsont között elmozdulhat vagy meghúzódhat az ízesülés.

Szóval, ha legközelebb egy tagba­szakadt hokijátékos azzal henceg, hogy bordazúzódása van, nyugodtan jegyezze meg, hogy ez önmagában nem olyan nagy szám, hacsak nem pontosítja, mi is történt vele igazából. Ezek után pedig gyorsan oldjon kereket. Amikor egy jégkorongozót az ellenfele nagy lendülettel a palánknak szorít gyakran alakul ki bordazúzódás. E sérülés veszélye minden vehemensebb sportágban fennáll.

A zúzódások kezelése

Tegyük fel, hogy nagy erővel beleszalad a konyhaasztal sarkába. Ez bizony a szivárvány minden színében pompázó véraláfutást eredményez. De vajon tehet-e valamit ez ellen?

Tipp! Egyes szakértők szerint K-vitaminos kenőcsöt kenve a kérdéses helyre, a véraláfutás gyorsabban elmulasztható. A K-vitamin a véralvadásban játszik szerepet, és bár a kutatások is igazolták véraláfutás-oszlató hatását, pontos működését még nem ismerik. A hagyományos gyógymódok kedvelői egy szelet nyers húst is tehetnek a zúzódásra, abban ugyanis sok a K-vitamin, a hűvös pedig jót tesz a duzzanat kialakulása ellen. Az árnikakenőcs pedig hatékony gyulladáscsökkentő.

Kapcsolódó cikkek

Zúzódás tünetei és kezelése gyermekeknél
Van-e szerepe a magas vérnyomásnak az izomlázban...
Zúzódás gyermeken, mit tegyünk?

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.