A férfi egészsége

Ízületi fájdalom; érzéketlenség, bizsergés

Látott-e már balett-táncos lábfejéről készült felvételt? Sokévnyi tánc bizony rajta hagyja a nyomát a lábon. Gondolja csak el, micsoda igénybevétel nehezedik az ízületekre! Nem csoda, ha szinte mindenkinél kialakulnak ízületi gyulladások. Az ízületek ugyanis sokat bírnak, de mindennek megvan a határa.

Tudta? Az állkapocs, amely a koponya egyetlen mozgatható ízülettel kapcsolódó része, mintegy 96 kilónyi nyomóerőt tud kifejteni.

Az ízületek típusai és működésük

Jegyezzük meg! Ahol csak két csont összeér a testben, ízületek alakulnak ki közöttük. Az ízü­leteknek számos fajtájuk van, más-más feladattal.

A szilárd ízületek mozdítha­tatlanul egymáshoz rögzítik a csonto­kat, ilyenek például a koponya varratai, amelyek kisgyermekkorban szilárdul­nak meg. A mozgatható ízületek közé tartozik a forgócsapos változat, amely egy síkban engedi meg forgást – ilyen a koponyát a nyakcsigolyákhoz kapcsoló ízület. A csuklósízület, mint például a könyökben és a térdben, szintén gya­korlatilag egy tengely mentén enged hajlító mozdulatokat. A gerinccsigo­lyák közötti szoros ízületek csak kis el­mozdulást tesznek lehetővé, de mivel igen sok csigolya van sorba rendezve, a gerinc egésze mégis meglehetősen haj­lékonnyá válik.

A csípő és a váll gömbcsuklós ízü­letei a legmozgékonyabbak

Ezeket az ízületeket erős izmok ágyazzák körbe, amelyek egyrészt a mozgékonyságot, másrészt a szilárdságot biztosítják. Az ízületek további alkotóelemei még az inak, amelyek az izmokat kötik a cson­tokhoz, illetve az ízületet alkotó cson­tokat összekötő szalagok is.

A mozgatható ízületek változatos és összetett felépítésű képletek. Szala­gok, inak, izmok, valamint porc alkot­ja őket. A porc erős, rugalmas kötőszö­vet, amely a máskülönben érintkező csontfelületeket fedi. Az ízületeket ezen kívül boríthatja speciális hártyá­ból lévő tok, amelyben nedvesítő fo­lyadék, valamint a rázkódást elnyelő párnák is lehetnek.

Tünetek

A legtöbb ízületi problémára fájdalom figyelmezteti az embert. A tünetek az adott ízülettől és a kiváltó októl is függenek.

Rándulások

Az ízület megduzzad, izomgörcsök jelentkezhetnek, néha véraláfutás is. Leggyakrabban a bokában és a csuklóban alakulnak ki.

Íngyulladás

Az inak begyulladása fájdalommal és korlátozott mozgásképességgel jár. Jelentkezhet a vállban (amikor egy bizonyos szögben felemelve a kart, érzi a fájdalmat); az ujjakban, a térdben.

Porcleválás

Csökkent mozgásképességgel jár, főleg a térdet érinti.

Ízületi tok gyulladása

A begyulladt ízületi tokban felszaporodik az ízületi folyadék. A térdben, a könyökben, a csípőben és a vállban alakulhat ki.

Temporomandibuláris fájdalom

A fogak akaratlan csikorgatása fájdalmat idézhet elő az állkapocs ízületében, amely kisugárzik aztán a fejre, a nyakra, az arcra, a fülre és a vállra is. Gyakori a száj nyitásakor-csukásakor a kattanó hang. Előfordulhat szájzár is.

Ízületi gyulladás

Osteoarthritis: Reggel jelentkező merevség, tompa vagy hasogató fájdalommal. Előfordul, hogy a fájdalom máshová is kisugárzik. Néha duzzanattal is járhat.

Reuma: Az érintett ízületek fájnak, kipirulnak, megduzzadnak, és forró tapintásúak. Hőemelkedés, étvágytalanság, fogyás, száraz száj, illetve szem is előfordulhat. Kéz- és lábfejben, csuklóban, térdben, könyökben, vállban, csípőben alakul ki. Reggeli ízületi merevséggel is járhat. (Reuma okai és kezelése)

Köszvény: Hirtelen belenyilalló, erős fájdalom, amely főleg a nagylábujjat, a csuklót és a térdet érintheti. Az érintett ízület kipirul és megduzzad. Előfordulhat láz is. (További információ a köszvényről)

Az ízületi panaszok megelőzése

Az ízületek védelme nagy vonalakban az ésszerű edzést, néhány óvintézke­dést és a túlzott elhízás elkerülését foglalja magában. A testmozgás, amely megerősíti az izmokat, egyben csökkenti az ízületekre nehezedő ter­helést is. Figyelni kell azonban arra, hogy éppen edzés közben ne terhelje túl az ízületeit. Ilyen szempontból nem szerencsések a sok ütődést, rázkódást igénylő sportok. Az úszás, a biciklizés és az evezés például szinte egyáltalán nem ró pluszterhet az ízületekre.

A rendszeres nyújtógyakorlatok la­zán és egészségesen tartják az ízülete­ket. Amikor dolgozni, sportolni kezd, ügyeljen a szoktatásra, a bemelegítés­re, mielőtt tiszta erőből rákapcsolna. Ha egy bizonyos fajta gyakorlattól el­kezdenének fájni az ízületei, térjen át valami másra, ami kevésbé terheli saj­gó tagjait. Napi 6-8 nagy pohár víz megivásával kellőképpen hidratált ál­lapotban tarthatja ízületeit és az azo­kat körbevevő szalagokat.

Ízületi problémák

Az ízületek idővel mindenképpen meg­kopnak a folyamatos használattól. Ezen­kívül azonban vannak speciális, az ízü­letek egyes részeit érintő problémák is.

Rándulás

Ez az egyik leggyakoribb baleset, ami­kor is egy szalag megnyúlik, vagy el is szakadhat. A test bármely szalagja ál­dozatul eshet, a leggyakrabban mégis a legnagyobb igénybevételnek kitett szalagok károsodnak: a boka, a térd és az ujjak szalagjai.

Íngyulladás

Egy másik, közönségesnek számító bántalom az izmokat a csontokhoz kapcsoló inak károsodása. Általában a túlzott igénybevétel vagy kemény ütés következtében alakul ki, és leggyak­rabban a vállban, a bokában, a kö­nyökben jelentkezik. Gyakori íngyulladásos megbetegedés az úgynevezett teniszkönyök.

Temporomandibuláris rendellenesség

Ez a komplikált elnevezésű károsodás azt az ízületet érinti, amely révén az állkapocs ízesül a koponyához. Ez az ízület teszi lehetővé a száj kinyitását és becsukását, valamint a korlátozott mértékű előre-hátra, valamint oldalra történő rágómozdulatokat. A betegség akkor alakul ki, ha az ízület károsodik, például baleset vagy a fogak kénysze­res csikorgatása, esetleg rossz testtar­tás miatt. Tünetei közé tartoznak a pattogó, recsegő hangok, valamint a nyilalló fájdalom, amely a fejre, a nyakra és a vállra is kiterjedhet. Min­den tizedik férfinál jelentkezik ez az állapot.

Bursitis

Ennél a betegségnél azok a kis zsákocskák gyulladnak be, amelyek az ízületekben az inakat támasztják alá, és választják el a csontfelszíntől. Az inak a párnácskák révén tudnak elsiklani a mozgó csontvégek mellett. A zsákok normál esetben majdnem üres nejlonzacskókra hasonlítanak, azonban ha rendszeresen agyondol­goztatja az ízületet (például folyamato­san térdelve dolgozik), a zsákok begyulladnak, és folyadékkal telítődnek. A bursitis leggyakrabban a térdben, a könyökben, a csípőben és a vállban je­lentkezik. Gyakran az íngyulladással együtt alakul ki.

Porcsérülések

Ha egy ponton folyamatos igénybevé­telnek van kitéve a csontvégeket borí­tó porc, a rendes esetben tükörsima, márványszerű felületről szilánkok vál­hatnak le, szúró, hasogató fájdalmat okozva. A végtagok kicsavarodása is okozhat porcsérülést.

Ízületi gyulladás (arthritis)

Az ízületeket sújtó betegségek közül az arthritis szokott a legsúlyosabb kö­vetkezményekkel járni. Maga az elne­vezés gyűjtőfogalom, legalább százféle elváltozást sorolnak ide, mint amilyen a reuma, a köszvény vagy az osteoarthritis. Ez utóbbi a leggyakoribb, és fáj­dalommal, az ízület megduzzadásával és a mozgásképesség csökkenésével jár. Az osteoarthritis „korral jár”, és a csontvégeket borító porc leépülésével alakul ki. A legsúlyosabb mind közül a reumás ízületi gyulladás, amelyről azt gondolják, hogy autoimmun beteg­ség, habár az okokat illetően nincs tel­jes egyetértés az orvosok között.

Köszvény

A köszvény egyike azon kevés ízü­leti megbetegedésnek, amely férfiak­nál gyakoribb, mint nőknél. Olyan anyagcsere-problémáról van szó, ahol húgysavkristályok válnak ki az ízüle­tekben, igen gyakran a nagylábujjban. Habár az étrend önmagában nem okoz köszvényt, már meglévő hajlam esetén köszvényes rohamot válthatnak ki bi­zonyos élelmiszerek, például a kagyló­hús, illetve a belsőségek – olyasmik, amelyek purinban gazdagok, hiszen az lebontás során húgysavvá alakul. Az alkoholfogyasztás szintén kiváltója lehet a köszvényes rohamnak.

Mivel jár az ízületek károsodása

Amíg az ízületei egészségesek, ki tudja használni a teljes mozgástartományukat. A csontvégeket fénylő, ép porc borítja, így a mozgó csontok nem érintkeznek közvetlenül egymással. Az egész ízületet tok fedi, amely hártyán belül sűrű, tojásfehérjére emlékeztető ízületi folyadék gondoskodik a megfelelő nedvesítésről.

A beteg ízület általában megduzzad, megmerevedik, érzékennyé, sőt fájdalmassá válik. Amint megmozdítja, erős fájdalmat érez. Reuma esetében a gyulladás az ízületi tokot érinti. A megduzzadó tokmembrán burjánzani kezd, megtámadva a porcot és az alatta lévő csontot is. A porc egy idő múlva gyakorlatilag eltűnik, és a szabad csontvégek egymáshoz dörzsölődnek.

A másik ízületigyulladás-típus, a köszvény tízszer olyan gyakori a férfiaknál, minta nőknél. Okozója a húgysav kikristályosodása, amely vegyület emésztési melléktermék. A kis hegyes kristályok leginkább az ízületi tokon belül, illetve a környező szövetekben keletkeznek. A köszvény gyulladással és erős fájdalommal jár.

Kit fenyeget az ízületi gyulladás?

Legalább százféle állapotot sorolnak az ízületi gyulladások (arthritis) közé. Ezek között vannak enyhén kellemetlenek és kínzóan fájdalmasak is. Az orvosok még adósok a legtöbb gyulladásos eset magyarázatával, azonban a hajlamosító tényezőket már elég jól ismerik.

Jegyezzük meg! Az életkor előrehaladtával nő az osteoarthritis veszélye. Ha már elmúlt 40 éves, több mint valószínű, hogy az ízületek bizonyos mértékű kopást mutatnak. Erre különösen a nehéz fizikai munkát végzőknek van esélyük. Ez mondhatni „természetes” velejárója az öregedésnek.

A reumás gyulladást viszont épphogy a fiatalabb korosztálynál szokták diagnosztizálni. Férfiaknál ez a húsz- és negyvenéves korúakat jelenti. A nők gyakrabban reumásak, minta férfiak. A köszvény viszont tipikusan férfi­betegség. Legfőképpen az ülőmunkát végző, középkorú férfiak vannak veszélyben, akik sokat esznek, az alkoholt is kedvelik, és mind a testsúlyuk, mind pedig a vérnyomásuk a kívánatos szint fölött van.

Vigyázat! Az ízületi gyulladások összes típusánál kockázati tényezőnek számít az elhízás, a mozgásszegény életmód, valamint az ízületek ifjúkori sérülése. Nem kizárható az örökölhetőség sem.

„Csodatévő étkek” arthritis ellen

Nem egy varázslatosnak kikiáltott étrendre alapozott gyógymódot fejlesztettek már ki az arthritis ellen, de ezek egyikéről sem bizonyosodott be eddig, hogy kétséget kizáróan legyőzik e kellemetlen és fájdalmas betegséget.

Ez nem jelenti azt, hogy az étrendnek nincs hatása az ízületi gyulladásra. Kutatásokkal igazolták, hogy az elfogyasz­tott táplálék hatással lehet az arthritis súlyosságára. Finn tudósoknak sikerült igazolniuk, hogy ha az étel sok E-vitamint, cinket és béta-karotint tartalmaz, a reumás tünetek enyhülnek. Más tanulmányok szerint a tengeri halakból nyerhető olaj, ha nagy mennyiségben fogyasztják, szintén jó a reumás fájdalom ellen. Egyes esetekben pedig a kondroitin-szulfát bizonyult hatásosnak (amely étrendkiegészítőként alkalmazható).

A kutatók egyetértenek abban, hogy egyes személyeknél bizonyos ételek kiválthatják az arthritist. A leggyakrabban „gyanúba kerülő” étel a vörös hús, de az édességek, a zsíros, illetve a szárított élelmiszerek, a só, a koffein, a tejtermé­kek, az alkohol, valamint a tartósított húskészítmények is felmerültek már az ízületi gyulladás okozóiként.

Ezt olvasva, nem lehetetlen, hogy aki­nek arthritise van, javulásban reményked­het bizonyos fajta ételek fogyasztásától vagy elkerülésétől. A legjobb tanács, amit adhatunk, hogy általában kiegyensúlyozot­tan táplálkozzon, magához véve az ajánlott mennyiségű és minőségű tápanyagokat.

A legjobb gyógymódok ízületi problémák esetére

Ficamok

Enyhébb ficamok kezelésére jó módszer a jegelés. Néhány napon keresztül, naponta többször szorítson a kérdéses ízületre negyedóra hosszan egy jéggel teli tömlőt vagy fagyasztott zöldséges zacskót, konyharuhába, törölközőbe csavarva. Ha lehet, jegelés közben emelje a kérdéses végtagot szívmagasság fölé. Egy-két napig próbálja mentesíteni mindenfajta terheléstől. Súlyosabb ficammal, amely erős fájdalmat okoz, és csúnyán feldagadt, forduljon orvoshoz.

Íngyulladás és bursitis

A fentiekkel azonos módon alkalmazhat ebben az esetben is jegelést, pár nap múlva azonban nedves meleggel küzdhet a fájdalom ellen. Ehhez megfelel a hő-pakolás vagy egy meleg vízbe mártott, majd kifacsart törölköző. A gyulladást és duzzanatot csökkentő szerek, mint az aszpirin vagy az ibuprofen is hatásosak. Akárcsak a ficamnál, most is pihentetést javaslunk, és csak nagyon fokozatosan kezdje el terhelni a sérült területet.

Porcsérülés

A porc magától nem gyógyul meg, ezért keresse fel orvosát, aki esetleg műtétet javasol.

Temporomandibuláris fájdalom

Vegyen be gyulladáscsökkentő szert, masszírozza az állízület körüli csontokat, alkalmazzon hideg és meleg pakolást. Ha nem múlik, illetve folyton kiújul a betegség, menjen el orvoshoz.

Arthritis

Az orvosok általában kombinált gyógymódot alkalmaznak: gyulladáscsökkentő szerek, fizikoterápia és életmódbeli változtatások a szokásos összetevők. Egyesek a nyugati orvosságok és a (keleti) alternatív gyógymódok ötvözésére esküsznek. Egy sor meglehetősen gyanús eljárás ismert, kezdve a tehéntrágya-pakolástól a réz karperecekig, valamint vannak gyümölcslére, akupresszúrára és aroma­terápiára alapozott gyógymódok is.

Jegyezzük meg! Az osteoarthritisre, köszvényre és reumára szedhető gyulladáscsökkentő, de ha köszvénye van, óvakodjon az aszpirintől. A sajgó vagy merev ízületekre jó a meleg fürdő, illetve a jeges és a forró pakolás is. Hatásos még a kapszaicin-tartalmú krém is – ez az a vegyület, amelytől csípős a paprika.

Érzéketlenség és bizsergés

Minden sportoló tapasztalta, hogy az ízületi sérülés nemcsak fájdalmat, ha­nem érzéketlenséget és bizsergést is okozhat. A vállficam például nemcsak súlyos fájdalommal jár magában a váll-ízületben, hanem a kar érzéketlenné válik, és bizseregni kezd tőle. A csuk­lócsatorna-szindrómánál a hüvelyk és a következő három ujj mutat hasonló tüneteket. Ilyenkor a csuklócsontok és az azokat összetartó szalagok közti csatornában futó ideg összenyomódik.

A zsibbadás, az érzéketlenség és a bizsergés az érzékelő idegek problé­májára utal. Ha valamelyik ideg példá­ul megnyomódik vagy becsípődik egy ízületnél, a kérdéses testterületről nem jutnak el az érzékletek az agyba, vagyis érzéketlenné válik a testnek az a része. Amikor bizsereg valamelyik testrész, az ideg nem nyomódik telje­sen össze, tehát valamelyes érzéklet mégis át tud jutni az agy felé.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.