• bél
• emésztés

Az egészséges bélflóra szerepe az emésztésben

Kevésbé közismert tény, de súlyunkból akár két kilogram­mot is kitesz a szervezetünkben élő baktériumok tömege. Egy átlagos felnőtt szervezetében körülbelül 400 különbö­ző fajta „jótékony” baktérium él, amelyek folyamatosan osztódnak. A 100 trillió baktérium a bélrendszerünkben, döntően a vastagbélben helyezkedik el. Ez a szám megha­ladja saját testünk összes sejtjének számát. Mindennap nagy mennyiségű baktériumot hozunk létre, illetve ürítünk ki a székletünkkel.

Nem minden baktériumfajta előnyös számunkra

A megfelelő mennyiségű egészségjavító baktérium a védelem első vonalaként lép fel a káros baktériumok és egyéb beteg­séget okozó mikrobák ellen, mint amilyenek a vírusok és gombák. A jótékony baktériumok vitaminokat gyártanak és megemésztik a rostokat, amely által több tápanyagot tu­dunk felszívni az egyébként emészthetetlen táplálékból, továbbá elősegítik az egészséges emésztőközeg kialakulását.

Valójában részben a baktériumoktól származunk

A szerve­zetünkben a sejtjeink ‘sejtszervecskék’ (vagy komponensek), amelyek mindegyike saját meghatározott funkcióval rendel­kezik. Biológusok ma már úgy hiszik, hogy a testünket felépítő komplex sejtek talán kisebb, egymással „együttműködő* mik­roorganizmusokból (mint például a baktériumok) fejlődtek ki. Idővel ez az együttműködés azon összetett sejtek kialaku­lásához vezetett, amelyekből felépülünk. Például a sejtjeinken belüli energiatermelő üzemek – mitokondriumok – baktériu­mokból származnak.

Probiotikumok

A megfelelő típusú baktériumok a barátaink, és bélflóraként vagy probiotikumként ismertek. A leggyakrabban előforduló hasznos baktériumok a Lactobacillus és Bifidobaktérium törzsébe tartoznak. A bifidus baktérium családja általában a teljes bélflóra negyedét adja. A hasznos baktériumokból készült táplálék-kiegészítők fogyasztása csökkenti a káros (kórokozó) baktériumok életben maradásának esélyét. Sok különböző hasznos baktériumfaj létezik, némelyikük a bél­rendszerben él, míg mások csak „áthaladnak”, s közben fejtik ki jótékony hatásukat.

Az emberi bélrendszerben lakozó, úgynevezett „emberi faj­ták” valójában hatékonyabbak a fertőzések leküzdésében, mivel sokszorozódnak és betelepítik az emésztőtraktust. Má­sok olyan erjesztett ételekben találhatók meg, mint amilyen a joghurt, a miso és a savanyú káposzta. A joghurt és egyéb erjesztett tejtermékek gyakran tartalmaznak Lactobacillus thermophilust vagy bulgaricust.

Ezek a baktériumok körül­belül egy hétig tartózkodnak a szervezetünkben, és köz­ben kifejtik jótékony hatásukat. A többi hasznos baktériumhoz hasonlóan vitaminokat termelnek, emellett a laktózt (tejcukor) tejsavvá változtatják. Ez enyhén savassá teszi az emésztőtraktust, megakadályozva ezáltal a betegség­okozó mikrobák – mint például a Candida albicans – elter­jedését.

Az egészséges bélflóra rengeteg kedvező hatást fejt ki. A jótékony baktériumok:

• Vitaminokat állítanak elő, többek között B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, B12-vitaminokat, biotint, A- és K-vitamint.
• Szembeszállnak a fertőzésekkel. Vizsgálatok igazol­ták, hogy a hasmenés gyógyulásának idejét felére csök­kentették, meggátolták a szalmonella, az Exoli (ételmér­gezésekért felelős baktériumtörzs), Helicobacter pylori és Candida albicans elszaporodását.
• Növelik az ellenálló képességet, azáltal, hogy növelik az immunsejtek számát.
• Elősegítik más jótékony baktériumok számának növe­kedését, miközben megakadályozzák a káros baktériu­mok szaporodását. A Lactobacillus acidophilus táplálék­kiegészítőről például kimutatták, hogy támogatja a jóté­kony bifido baktériumot és meggátolja a betegségokozó mikrobákat.³
• Helyreállítják és támogatják az emésztőtraktus egész­ségét, mivel a jótékony baktériumok megerjesztik a cuk­rot, rövid láncú zsírsavakká alakítva azokat (mint például butyric (vaj)sav), amelyet a bélfal sejtjei üzemanyagként használnak, hogy megjavítsák önmagukat.
• Csökkentik a gyulladást, és kimutatták, hogy segítenek az olyan betegségek esetében, mint pl. a reuma.
• Csökkentik az allergikus gyulladásos reakciókat azál­tal, hogy csökkentik a bélreakciókat az allergiát okozó éte­lekkel szemben. Sok reakció nem csupán ételallergiának köszönhető, hanem a káros baktériumok túlszaporodásának, amelyek aztán olyan anyagokat termelnek, amelyek működésbe hozzák a bél immunrendszerét.

Az egészséges bélflóra elősegítése

Nagyon sok kultúra felismerte az erjesztett ételek egészség ­elősegítő hatásait, és étrendjük rendszeres részévé tették őket.

Ezek az ételek a következők:

• joghurt, túró, kefir (tejtermékből)
• savanyú káposzta, kovászos uborka (zöldségekből)
• miso, tofu, natto, tempeh, tamari, shoyu, szójajoghurt (szójából)
• kovászos kenyér (lisztből vagy rozsból, feltéve, ha nem va­gyunk liszt- vagy gluténérzékenyek)

Amennyiben belefoglaljuk ezeket az ételeket az étrendünk­be, azzal elősegíthetjük az egészséges bélflóra kialakítását. Ehhez hasonlóan a bélflórát tápláló ételek fogyasztása is hasznos. A hasznos baktériumok számára a legjobb táp­lálékot a frukto-oligoszacharidok (röviden FOS) biztosít­ják, amelyeket néha prebiotikum néven emlegetünk. A ba­nán bőven tartalmaz ilyen szénhidrátokat, akárcsak az árpa, gyümölcsök, fokhagyma, jeruzsálemi articsóka, hagyma és szójabab. Egy tanulmány során megállapították, miszerint a banánpor fogyasztása vastagítja a gyomorszövetet, míg az aszpiriné vékonyítja.

Összességében elmondhatjuk, hogy a gyümölcsökben és zöldségekben gazdag növényi alapú étrend, amelynek rost­tartalma természetesen magas, nagy valószínűséggel előse­gíti a hasznos baktériumok szaporodását. Másrészről azon­ban a magas hústartalmú étrend, eltekintve attól a ténytől, hogy a gyomor-bél fertőzések elsődleges forrása lehet, valószínű, hogy toxikus lebomló anyagokat juttat a szerve­zetbe, amellett, hogy lassítja a gasztrointesztinális csatornán való áthaladás idejét.

Az emésztőcsatorna újra feltöltése probiotikumokkal

Ha komoly fertőzésen vagy antibiotikumos kezelésen estünk át, probiotikumos étrend-kiegészítő szedésével az emész­tőcsatorna feltöltését közvetlenül segíthetjük. Minél szélesebb spektrumú az antibiotikum, annál pusztítóbb hatással van a hasznos baktériumállományra, amely következményeként érzékenyebbé válunk további fertőzésekre. A patikákban és gyógynövényboltokban sok olyan probiotikumos készítmény kapható, amely a hasznos baktériumok kombinációját tartal­mazza.ű

A két leggyakoribb baktériumcsalád a Laktobacillus acidophilus és a bifidusz

A készítmények különböző baktéri­umtörzseket tartalmaznak aszerint, hogy gyermekeknek vagy felnőtteknek készülnek, ezért kérjünk tanácsot, hogy az adott körülmények között melyiket válasszuk.

Ezeket az étrend-kiegészítőket baktériumok tenyésztésé­vel, majd fagyasztásával és szárításával készítik. Mivel ezek a baktériumok meglehetősen érzékeny organizmusok, a leg­jobb hűtőben tárolni őket. Amikor lenyeljük a kapszulát, a nedvesség hatására életre kelnek. A legjobb probiotikumos készítmények FOS-t is tartalmaznak, hogy táplálják a bak­tériumokat, és elősegítsék azok gyors szaporodását, ezért fontos a címkén az összetevőket ellenőrizni. A FOS-t önma­gában is lehet pótolni, és már azt is láttuk, hogy segíti a hasz­nos baktériumokat, és csökkenti a káros baktériumok szá­mát, amellett, hogy a székrekedési problémát is megoldja.

Probiotikumok fogyasztása

Általában naponta 1-2 kapszulára, vagy egy teáskanálnyira van szükség, amely minden egyes baktériumtörzsből körülbelül egymilliárdnyit biztosít. Ha bevonattal rendelkező vagy mikrokapszulázott formában fogyasztjuk őket, akkor legjobb étellel együtt bevenni. Máskülönben az ételtől elkü­lönítve vegyük be, hogy a gyomorsav pusztító hatásától meg­óvjuk.

Ha kúraszerűen szedjük a probiotikumokat, például ha antibiotikumos kezelés után szeretnénk helyreállítani az egyen­súlyt az emésztőcsatornában, vagy egy fertőzésellenes stra­tégia részeként, ha meg akarunk szabadulni a candidiasistól, akkor ennek a mennyiségnek háromszorosára van szükségünk. A probiotikumoknak és prebiotikumoknak, mint a FOS, ilyen magas szintű bevitele felfúvódást és szeleket eredményezhet, legalábbis rövid ideig. Ez nem feltétlenül rossz jel. Néha amikor a kevésbé kívánatos organizmusok elpusztulnak, a tünetek először rosszabbodnak, mielőtt javulnának.

Összefoglalásképp

ha elő akarjuk segíteni az egészséges bélflóra kialakulását és fennmaradását:

• Inkább növényeken alapuló étrendet fogyasszunk.
• Együnk erjesztett ételeket, mint például a joghurt, túró, miso, shoyu, savanyú káposzta és kovászos kenyér.
• Használjunk probiotikus táplálékkiegészítő készítményeket, amelyek jótékony baktériumtörzseket és FOS-t tartalmaznak.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.