A jó emésztés titkai

Emésztőrendszeri irritánsok – az alkoholtól az antibiotikumokig

Nagyon sok anyag, amit napi rendszerességgel fogyasztunk (eltekintve azoktól az élelmiszerektől, amelyekre allergiá­sak vagyunk), izgatja az emésztőrendszert. Idetartozik: az alkohol, az antibiotikumok, a fájdalomcsillapítók, bizonyos fűszerek, a liszt, a kávé és a tea. Túlzott fogyasztásuk önma­gában is emésztési problémák forrása lehet.

Alkohol

Az alkohol egy bélirritáns, ami az emésztőtraktus falának gyulladását és károsodását idézi elő. Ez megnöveli a bél kó­ros áteresztőképességének kockázatát, ez pedig növeli az allergiás reakció esélyét, főként az alkoholos italokban lévő összetevőkre. Ezen okból kifolyólag egy felmérésben körül­belül minden ötödik sört vagy bort fogyasztó ember érzé­kenynek bizonyult az élesztőre.

A borivók érzékennyé válnak a szulfitokra – ez egy adalékanyag, amely kontrollálja a szőlő erjedését. A szulfitok a kipufogógázokban is megtalálha­tók, és a májban termelődő enzim, amely méregteleníti a szulfitokat, a szervezetben megtalálható molibdén (egy nyomelem) mennyiségétől függ. Sajnos nagyon sok ember szenved molibdén-elégtelenségben. A legjobb, ha bio, szulfit­mentes bort és pezsgőt választunk – ez utóbbi ráadásul men­tes az élesztőtől.

Amellett, hogy fokozza a bél áteresztőképességét, az alkohol óriási pusztítást visz végbe a bélflóra baktériumai­ban!

Másodlagos metabolitokká alakítja őket, amelyek nö­velik a sejtburjánzás előfordulását a vastagbélben, ami daganatok kialakulásához vezethet. Az alkoholmolekulák egyenesen fel is szívódhatnak az emésztőtraktust kibélelő nyálkahártya sejtjei által, majd aldehiddé alakulnak, ami gá­tolja a DNS regenerálódását és elősegíti a daganatok létre­jöttét. Ráadásul néhány alkoholos ital uretánt, egy rákkeltő anyagot is tartalmaz. Ez a vegyület az erjedés, főzés vagy tárolás folyamatában lejátszódó kémiai reakcióban jön lét­re, és fellelhető az amerikai Bourbon whiskey-kben, európai gyümölcspálinkákban, sherrykben, vörösborban, szakéban és kínai borban, ám nincs jelen a vodkában, ginben és a leg­több sörben.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint:

Az alkoholfo­gyasztás összefüggésbe hozható torok-, száj-, gége-, ga­rat-, nyelőcső-, hólyag-, mell- és májrákkal, kimagasló­an magasabb kockázattal azon alkoholfogyasztók számá­ra, akik dohányoznak is. A Rákkutatási Világalap (World Cancer Research Fund) ugyanerre a következtetésre ju­tott, és rámutatott arra, hogy már alacsony szintű fogyasz­tás is megnövekedett kockázati tényezőt jelent a vastagbél- és mellrák esetében. A mellrák esetében már a heti négynél több ital fogyasztásakor is megjelenik ez a kapcsolat, míg a vas­tagbélrák esetében az összefüggés szorosabbá válik napi több mint egy ital esetében.

Csak kis mennyiségben lehet “gyógyszer”!

Bár kis mennyiségű vörösbor fogyasztása enyhe védőha­tást biztosít a szívbetegségekkel szemben, általában véve elmondhatjuk, hogy az alkoholfogyasztás nagyon rossz hatással van az emésztésre és növeli a rák kockázatát. Mivel kifejezetten növeli a bél kóros áteresztőképességének és az allergiák kialakulásának kockázatát, ezért az emésztőrendszeri egészségünket visszaállító programunk során tartóz­kodjunk az alkohol fogyasztásától.

Antibiotikumok

Az antibiotikumokat arra tervezték, hogy elpusztítsák a baktériumokat, és minél szélesebb spektrumú egy antibio­tikum, annál nagyobb kárt tesz a létfontosságú bélflórá­ban. Sőt mi több, a nagy mennyiségű antibiotikum, amit el kell fogyasztanunk, hogy elegendő kerüljön a vérünkbe, hogy felvehesse a harcot például egy arcüreggyulladással, hatalmas túlterhelést jelent a szervezetnek, különösen a fel­ső emésztőtraktusnak. Mivel a bélflóra védelmező szerepet tölt be az emésztőtraktusban, elpusztítása gyulladáshoz és kellemetlen érzéshez vezet, mint ahogy azt a legtöbb ember az antibiotikumok bevétele utáni 48 órán belül megtapasz­talja.

Az antibiotikumok növelik a bél áteresztőképességét és az allergiák kockázatát!

Például, ha egy kisgyereket fülgyulladás ellen antibiotikumokkal kezelünk, ezzel ötszörösére növeljük a kockázatát annak, hogy ismét elkapjon egy ilyen betegséget. Ez azért van, mert a fülgyul­ladás nagyon gyakran egy allergia következménye – például tejtermékekre -, ami túlzott mértékű nyálkatermelést ered­ményez.

A globálisan évi 50 000 tonna antibiotikum használata miatt az állatok – akárcsak mi, emberek – egyre kevésbé el­lenállóbbak a betegségekkel szemben, míg a baktériumok egyre ellenállóbbak az antibiotikumokkal szemben. Két­ségtelenül ez is közrejátszik az ételmérgezések számának ugrásszerű növekedésében, amely világszerte évente több mint egymillió ember életét követeli.

Fájdalomcsillapítók

A leggyakrabban használatos fájdalomcsillapítók, az ún. nem-szteroid gyulladáscsökkentő szerek (angolul NSAID -Nonsteroidal Anti-Inflammatory Drug) nagyon károsak az emésztés szempontjából.

Ide tartozik: az ibuprofen (Motrin), fenoprufén (Fe-nopron), flurbiprofen (Froben), ketroprofén (Alrheumat, Orudis és Oruvail), naproxen (Naprosyn), tolmetin (Tolectin), sulindac (Clinoril), azapropazon, (Rheumox), indometacin (Indocid), fenilbutazon (Butazolidine), mefenaminsav (Pon-stan), diclofenac (Voltáról), fenbufen (Lederfen), piroxikám (Feldene), tiaprofénsav (Surgam) és az aszpirin.

Az aszpirin bélvérzést okozhat!

Az első gyógyszer, amelyért fájdalom- vagy gyulladáscsök­kentés céljából mindenki nyúl, az aszpirin. Meglehetősen hatásos szer, ám tönkreteszi az emésztést. 1980-ban, a ha­todik Táplálkozási Világkongresszuson tudósok bejelentet­ték, hogy egyetlen aszpirintabletta is egy hétig tartó vérzést okozhat a belekben. Képzeljük csak el, miféle hatása lehet a napi rendszerességgel szedett magas dózisnak.

A nem-szteroid gyulladáscsökkentő szerek növelik a bél áteresztőképességét és a fekélyek számát a vékonybélben, amely komoly következményekkel járhat. Az egyesült ál­lamokbeli Iowa Egyetem egy tanulmánya azt találta, hogy az aszpirin, amit a sportolók szedtek, hogy megelőzzenek bármilyen gyulladást, jelentős mértékben megnövelte a bél áteresztőképességét.

A vékonybélben kialakuló fekélyek jelentős részét fel­tehetőleg ezek a gyógyszerek okozzák. Legalább kilenc fajtájukat kivonták a piacról (köztük az Oprent is), és ők tekinthetők felelősnek a gyógyszerek káros mellékhatá­sainak negyedéért. Az USA-ban az NSAID-okra költött összeg nagyjából megegyezik a mellékhatások kezeléseinek költségeivel, amelyek legnagyobb része gyomor- és bélrend­szeri reakció.

Az acetaminofennek (paracetamol) nincs olyan irritáló hatása, mint a NSAID-oknak, ám a máj szempontjából semmiképp sem jó. A fájdalomcsillapítók által okozott gasztrointesztinális irritáció túlterheli a máj méregtelenítő képességét, amelyet ennek a gyógyszernek a használata tovább csökkent.

Kávé és tea

A kávé egy metilxantinoknak nevezett anyagcsoportot tar­talmaz, amely magában foglalja a koffeint, teobromint és teofillint. Ezek irritálják az emésztőtraktust és megkö­tik az ásványi anyagokat, amelyek így már azelőtt kiürülnek a szervezetből, hogy felszívódhatnának. Vagyis a túl sok kávé fogyasztásának a következménye gyomor- és bélrendszeri irritáció, valamint elégtelen tápanyag-felszívódás.

Bizonyos mértékig ez a teára is igaz. A teában jelen lévő kémiai anyagok némileg eltérők: a tea kevesebb koffeint tar­talmaz, ám több tannin található benne. A tannin megköti az ásványi anyagokat, és kivezeti őket a szervezetből.

Bár a gyógyfüvekből és gyümölcsökből készült teák nem tartalmaznak olyan anyagokat, amelyek irritálnák a bele­ket, bármilyen forró ital megterhelheti az emésztőtraktust. A nyelőcsőrák és gyomorproblémák előfordulásának aránya magasabb azok közt, akik rendszeresen fogyasztanak forró italokat. A legjobb elkerülni ezeket.

Fűszerek

Az emésztés szempontjából nézve nem minden fűszer egyenlő. A „rossz hatású” fűszerek listáján az első helyet a chilipaprika foglalja el, amely bélirritánsnak számít, külö­nösen nagy mennyiségben fogyasztva. Sokan meglehetősen allergiásak rá. Ha erősen fűszeres ételek fogyasztása után rosszul érezzük magunkat, nagy valószínűséggel allergiásak vagy érzékenyek vagyunk a chilire.

Vannak olyan fűszerek, amelyek nem irritálják az emésztőtraktust?

Vannak, sőt, akár jótékony hatásuk is lehet! Ide tartozik a cayenne bors, amely kapszaicint tartalmaz, ami egy ismert gyulladásgátló szer. Rengeteg tanulmány iga­zolja a kapszaicin hatékony gyulladáscsökkentő hatását.

Patkányokon végzett tanul­mányban a kapszaicin és kurkumin nagymértékben csökken­tette a reumás állatok mancsának gyulladását. A kapszaicin helyi alkalmazása az ízületek degeneratív betegségéből eredő fájdalmakat is hatékonyan csökkentheti. A kurkumin a kurkuma nevű fűszerben található élénk­sárga színezőanyag. Nagyon sokféle, erőteljes gyulladás­gátló hatással rendelkezik. Gyógyszerkísérletek során azt találták, hogy a reumás betegek számára legalább olyan ha­tékonynak bizonyult, mint a gyulladáscsökkentő gyógysze­rek – mellékhatások nélkül.16 Ezenkívül kimutatták, hogy a méregtelenítést is elősegíti.

A rost és az ileocaecalis billentyű problémái

Míg a magas rosttartalmú étrend alkalmazása általában véve jó hatással van a szervezetünkre, néhányunk számá­ra bizonyos fajta rostok, mint a korpa, sőt még a nyers éte­lek is problémát jelentenek. Ha így van, és rendszertelen bélmozgást tapasztalunk – esetleg néha hasmenés, máskor meg székrekedés panaszaitól szenvedünk akkor lehet, hogy az ileocaecalis (másképpen Bauchin-) billentyűvel van prob­léma. Ez egy kör alakú, szelepszerű izom, amely elválasztja a vékonybelet a vastagbéltől. Közvetlen félúton helyezke­dik el a jobb csípőcsont és a köldök között. Ha ez a terület nyomásra érzékeny, ez is az ileocaecalis billentyű gyulladását jelzi.

Ha az ileocaecalis billentyű nem nyílik és záródik meg­felelően, vagy túlságosan is nyitott, a vastagbélben találha­tó baktériumok és méreganyagok a kelleténél könnyebben juthatnak be a vékonybélbe, és ez a bakteriális egyensúly felborulásához és önmérgezéshez vezethet. A megfelelő ileocaecalis funkciót megzavarhatja a túl sok bélirritánst – beleértve az érdes felületű rostokat – tartalmazó étrend, valamint gondot jelenthet a székrekedés, vagy a megfelelő izomtónusok és a perisztaltikus mozgás elvesztése, amely a bélsarat továbbszállítja a belekben.

Az ileocaecalis billentyű funkcióját kétfé­le módszerrel lehet helyreállítani.

Egyik a természetgyógyá­szok, táplálkozás-szakértők és kineziológusok által gyako­rolt fizikai módszer, avagy manipuláció. A másik módszer, hogy néhány héten át speciális étrendet követünk, amely csak nagyon kis mennyiségben tartalmaz olyan anyago­kat, amelyek irritálhatják a beleket. Vagyis kizárjuk az összes olyan ételt és italt, amelyet ebben a cikkben emlí­tettünk, beleértve a korpát és a nyers ételeket.

Ahelyett, hogy rostot adnánk étrendünkhöz, vagy hozzáadott, érdes ga­bonarostot tartalmazó ételeket fogyasztanánk, sokkal hasz­nosabb, ha a rostot teljes értékű ételekből nyerjük, és ha lehet, áztatjuk. Például, a beáztatott zabpehely magába szív­ja a folyadékot és megdagad, ami által a rostok kevésbé irri­tálják az emésztőcsatornát. Hasonlóképpen, míg a nyers étel szinte mindig, mindenkinek jó, a zöldségek párolása vagy gyenge főzése során a durva, érdes rostok részben lebomlanak.

Összegezve, ha kedvezni szeretnénk emésztőcsatornánknak:

  • Kerüljük a rendszeres tea-, kávé-, illetve alkoholfogyasztást.
  • Minél kevesebb fájdalomcsillapító gyógyszert használjunk.
  • Antibiotikumot csak végszükség esetén szedjünk, és az antibio­tikumos kúra után mindig szedjünk probiotikumokat a bélflóra helyreállítása érdekében.
  • Ne fogyasszunk rendszeresen chilivel fűszerezett ételeket.
  • Kerüljük a hozzáadott korpát; teljes értékű, finomítatlan ételeket fogyasszunk.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.