• arcüreggyulladás

Az orrmelléküreg-gyulladás (arcüreggyulladás) tünetei és kezelése

A melléküregekről (arc-, homlok- és orrmelléküregek) a legtöbb ember nem is tudja, hogy léteznek. Csak akkor figyel fel rájuk, amikor panaszokat okoznak. „Szörnyű, lüktető fájdalmat érzek a szemem fölött, körülötte, meg az arcomban. Ezt a kellemetlen érzést nehéz leírni annak, aki még nem tapasztalta” – mondja Gina, aki idült arc- és homloküreg-gyulladásban szenved. Gyakoriságára vonatkozóan nincsenek adatok, de úgy tűnik, a betegség egyre gyakoribb.

Az arcüregeknek nincs egyértelműen tisztázott feladata

Azonban ha nem lennének, a kopo­nya sokkal nehezebb lenne. Vagyis úgy tűnik, csupán azért alakultak ki, hogy könnyebb legyen a fej. Sajnos, ha begyulladnak, éppen az ellenke­zőjét érzi az ember. A melléküregeket belülről nyálkahártya béleli, mely az orrnyálkahártyához hasonló. Váladékot termel, bár többnyire nem sokat.

Tünetek és jelek

A melléküreg-gyulladás jellemző tünetei:

• fejfájás;
• láz;
• orrdugulás, színtelen orrváladék;
• az érintett oldali melléküreg felett érzékenység, duzzanat;
• esetenként vörösség a szem körül.

A melléküregek elhelyezkedése

(Fenti kép) A különböző melléküregeket azokról a csontokról nevezték el, amelyekben „ülnek” Az arcüregek az arccsontban, a homloküre­gek a homlokcsontban, a rosta- és ékcsonti üregek pedig a koponyán belül, mélyebben találhatóak. A melléküreg-gyulladás nem ritka, fájdal­mas betegség, és bizonyos csoportokat in­kább érint. Kisgyermekkorban például azért ritkább, mert 4-5 éves korig a mellék­üregek kialakulása még nem fejeződik be.

Arcüreggyulladás kellemetlen következményei

A váladék a melléküregekből vékony elvezető járatokon át az orrüregbe távozik. Sajnos ezek nemcsak nagyon szűkek, hanem U alakban meg is hajlanak, amitől még inkább hajlamosak az el­dugulásra. Ráadásul, a nagyobb melléküregek­nek nem az aljából, hanem a tetejéből nyílnak – mely őseinknek, akik négykézláb jártak, talán jó megoldás volt, hiszen náluk legalább a gravitáció nem dolgozott a melléküregek kiürülése ellen.

Sajnos a lassú természetes szelekció még nem ju­tott el oda, hogy a felegyenesedett életmódnak megfelelően korrigálja a dolgot. Emiatt a váladék egyáltalán nem is tudna kiürülni, ha nem lenné­nek azok az apró csillószőrök (cilia), amelyek szőnyegszerűen borítják a melléküregeket bélelő nyálkahártyát. A csillószőrök ritmikusan mozognak – másodpercenkét 18-szor ide-oda hajolva a váladékot az üregek felső része felé hajtják.

Nem csoda, hogy ez a tökéletlen rendszer oly­kor csődöt mond.

Az idült melléküreg-gyulladás legalább háromféleképpen kezdődhet:

• Az üregeket bélelő nyálkahártya valamilyen allergiás reakció következtében begyullad
• Az elvezető csatornák az orrüreget érintő gyulladás (pl. fertőzés, allergia) hatására, vagy pedig polip (egyébként ártalmatlan nyálkahártya-dudorok, melyek eltömik a csatornákat) miatt elzáródnak. Ha a váladék nem tud kiürülni, pang a melléküregekben, benne baktériumok, gombák szaporodnak el, melyek gyulladást okoznak.
• A bakteriális fertőzés kiváltotta heveny melléküreg-gyulladás nem múlik el teljesen; a tartós fertőzés idült gyulladáshoz vezethet. Ez azonban ke­véssé valószínű – a heveny melléküreg­ gyulladás csak ritka esetben válik idültté.

Allergiás reakció-nátha

Akár allergiás reakció, akár járateldugulás, akár fertőzés idézi elő a problémát, ha elkezdődik, saj­nos nagyon gyorsan ördögi kör alakul ki. A gyul­ladás hatására fokozódik a váladéktermelés, az elvezető csatornák még inkább elzáródnak, végül a melléküregek telítődnek, egyre kellemetlenebb feszítő érzést okozva. A felgyülemlő, pangó vála­dék a kórokozók melegágya, melyben a meglévő fertőzés ismételten kiújul.

Ez azután egyre súlyosabb gyulladást okoz, ami a melléküregeket bélelő nyálkahártya duzza­dásához vezet. A gyulladás a polipképződést is elősegíti. A csillószőrök elpusztulnak vagy na­gyon legyengülnek, amitől a váladék besűrűsö­dik, gyakorlatilag lehetetlenné téve a kiürülést. S mindennek tetejébe még allergiás reakció is felléphet a folyamatban részt vevő mikroorganiz­musok hatására, tovább súlyosbítva a gyulladást.

A szervezet ezek után már képtelen önerőből megtisztítani a melléküregeket, és a probléma az orvosi kezelésnek is megle­hetősen makacsul ellenáll. Az idült melléküreg-gyulladásban szenvedők számára ez nem éppen megnyugtató, de azért nem kell kétségbeesni. Az idült melléküreg-gyulladás nem legyőz­hetetlen, ha jó orvosa van – olyan, aki átlátja a betegség komp­lexitását.

Ne feledjük azonban, hogy e tünetek mindegyikének számos egyéb kiváltó oka is lehet, sőt még akkor sem biztos, hogy melléküreg-gyulladása van, ha egyszerre több tünet is jelen van. Ugyanakkor sokszor a melléküreg-gyulladás ész­revétlen is maradhat – egyeseknél úgy tűnhet, mintha csu­pán elhúzódó megfázás állna a háttérben.

Heveny vagy idült?

A heveny, gyors lefolyású, az idült, tartósan elhúzódó betegséget jelent.

• Heveny orrmelléküreg-gyulladás – rövid, de heves lefolyású, legfeljebb 3-4 hétig tart, s rendszerint megfázást követően lép fel. A megfázást (náthát) vírusok okozzák, de utána bakteriális felülfertőzés alakulhat ki. Egyesek nagyon hajlamosak rá – náluk a megfázást kö­vetően gyakran lép fel heveny melléküreg-gyulladás.
• Idült melléküreg-gyulladásról akkor van szó, ha a tünetek három hónapnál tovább áll­nak fenn, bár ez az időtartam-meghatározás meglehetősen önkényes. Jogos a kérdés, hogy ha a melléküreg-gyulladás időtartama 4 hét és 3 hónap közötti, ak­kor heveny vagy idült? Erre jelenleg nincs egyértelmű válasz. Mindenesetre, ha tünetei 4 hét­nél tovább tartanak, mindenképpen forduljon orvoshoz (ha még eddig nem tette volna meg), mert az idült forma kialakulását jelezheti. Célszerű az idült melléküreg-gyulladás kezelését még azelőtt megkezdeni, hogy a betegség túlságosan előrehaladott állapotba kerülne.

Allergia és idült melléküreg-gyulladás

Az idült melléküreg-gyulladás nem feltétlenül allergiás beteg­ség, de többféle módon is összefügghet a túlérzékenységgel:

• Allergiás reakciók léphetnek föl a melléküregekben és az orrüregben zajló allergiás eredetű folyamatok során.
• Ha az orrüregben zajló allergiás reakciók elzárják a mel­léküregek kivezető csatornáit, még ha az allergiás reakció nem is érinti közvetlenül a melléküregeket, bennük a vá­ladék panghat és befertőződhet.
• Amikor a melléküregek begyulladnak, a bennük elszapo­rodó mikroorganizmusok (gyakran penészgombák) aller­giás vagy más túlérzékenységi reakciókat válthatnak ki. A „belső ellenségre” való ilyen allergizálódás további gyul­ladást okoz, és még több váladék termelődését vonja ma­ga után. Az allergiás, gomba kiváltotta melléküreg­-gyulladás heves viták tárgya. A gombák mellett a baktériumok egy része is kiválthat allergiás reakciót.
• Az idült melléküreg-gyulladás – bármi okozza is – asztmás panaszokkal járhat. Melléküreg-gyulladásban és asztmá­ban egyaránt szenvedő gyermekeknél a melléküreg-gyul­ladás elmúlta után rendszerint az asztma elleni gyógysze­rekre sincs szükség, mert megszűnnek a légzési panaszok. Az összefüggés feltehetően a garatba, innen a torokba fo­kozottan jutó váladékban, a szájon át történő légzésben, esetleg a melléküregek és a légutak nyálkahártyája közöt­ti idegi kapcsolatban (az ún. sinobronchialis reflexben) rejlik, ami légúti gyulladást idézhet elő. Az is lehetséges, hogy a melléküreg-gyulladás kapcsán a véráramba jutó gyulladáskeltő vegyületek aktiválják az immunrendszert, s ez vált ki testszerte erősebb válaszreakciókat.

Az orrmelléküreg-gyulladás

• Idült melléküreg-gyulladás lehet a hosszú ideje fennálló bőrgyulladás, csalánkiütés oka is – az előbbi kezelésével gyorsan és látványosan javulnak a bőrtünetek.
• Az idült melléküreg-gyulladásban szenvedők egy része aszpirinérzékeny – ez az érzékenység asztma, orrpolip, rhinitis és idült csalánkiütés esetén is felléphet. Sokat javulhat a melléküreg-gyulladás, ha a beteg nem szed sem aszpirint, sem vele rokon gyógyszereket
• Diagnózis
• Mivel a melléküreg-gyulladás kialakulásában és súlyosbodásaban sokféle tényező játszhat szerepet, ezért többféle vizsgálati ; módszerre lehet szükség a betegség diagnosztizálásához és a ki- váltó ok kimutatásához:
• A melléküregeket röntgennel vagy CT-vel (komputertomográffal – ez is röntgensugarakat alkalmaz, de sokkal pontosabb képet ad) vizsgálják. Ezek kimutatják, mennyire duzzadt a melléküregeket bélelő nyálkahártya, ; mely üregek érintettek, és mennyi váladék gyűlt össze ; bennük.
• Endoszkóppal lehet vizsgálni a melléküregek belsejét. A polipokat ezzel a módszerrel lehet a legjobban feltárni, sőt egyúttal el is lehet őket távolítani.
• Ha úgy tűnik, hogy allergia is közrejátszik a melléküreg-gyulladásban, az orvos bőrpróbát alkalmazhat, hogy megállapítsa, a környezetben előforduló allergének ; közül melyik a tettes (pl. házipor-atka, penész, háziállat, virágpor stb.).
• A melléküregből vett mintából elvégzett mikrobiológiai vizsgálatok kimutatják, mely baktériumok, ill. gombák telepedtek meg a pangó váladékban. A vizsgálat kiterjedhet az eozinofil granulociták számának meghatározására vagy az általuk termelt szövettörmelékre is. Számuk megnő a gomba kiváltotta allergiás eredetű melléküreg-gyulladásban.
• A melléküregekben kimutatott (penész) gombák iránti túlérzékenységet is vizsgálhatják, ha felmerül a gomba ki­váltotta allergiás melléküreg-gyulladás gyanúja.
• Súlyos esetekben a szervezet immunrendszerének állapo­tát is vizsgálják, hogy kiderüljön, nem az immunrendszer betegsége áll-e a háttérben.
• Gyermekkorban egy, a csillószőröket érintő öröklött be­tegséget, valamint a mucoviscidosist is ki kell zárni. Eze­ket enyhe esetben sokáig nem ismerik fel, és idült mel­léküreg-gyulladást, valamint légúti panaszokat egyaránt előidézhetnek.

Mik a kiváltó okok?

1996-ban a minnesotai (USA) Rochesterben lévő Mayo Klinika kutatói nagy feltűnést keltő bejelentést tettek: azono­sították a gomba kiváltotta allergiás eredetű melléküreg­-gyulladás egy olyan formáját, ami a hagyományos diagnosz­tikai módszerekkel nem felismerhető – de az idült melléküreg-gyulladásban szenvedők 96 százalékát érintheti.

Ez a magas arány nagyon megdöbbentő, hiszen azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden idült melléküreg-gyulladásos eset­ben találtak egy kiváltó okot. „Az idült melléküreg-gyulladás kiváltó oka idáig ismeretlen volt. Kutatásaink azt jelzik, hogy majdnem minden ilyen problémát nagy valószínűséggel gom­bafertőzés idéz elő” – jelentette ki az egyik kutató.

A Mayo Klinika kutatóinak álláspontja szerint:

• A gombák táptalaja általában nem maga a nyálkahártya, hanem a melléküregekben termelt váladék. Közönséges diagnosztikai módszerekkel nem felismerhető a fertőzés, ezek ugyanis a váladékot rendszerint nem vizsgálják. A gombák felismeréséhez a váladék speciális módszerrel történő összegyűjtésére és vizsgálatára van szükség.
• A gombákra adott reakcióban IgE antitestek nem vesznek részt, ezért a bőrpróbák gyakran negatívak.
• A gombás eredetű allergiás melléküreg-gyulladás diagnó­zisához elég, ha kiderül, hogy az eozinofil granulociták száma rendellenesen nagy, ugyanis ebben a gombák ki­váltotta érzékenységi reakcióban – mint sok más beteg­ségben is – az eozinofil granulociták központi szerepet játszanak. „Most már megkezdődhet a tünetek helyett a probléma okának kezelése” – szögezi le dr. Eugene Kern, a kutatócso­port vezetője. E kijelentéseket a melléküreg-gyulladás szá­mos szakértője erős fenntartásokkal fogadja, s a betegség idült formájára új kezelési mód eddig még nem született.

Egy új kezelési eljárás lényege feltehetően az lesz, hogy a gom­baellenes szert közvetlenül a melléküregbe kell bejuttatni, ami nem könnyű feladat.

Egyelőre annyit tehetünk, hogy várunk, és figyelemmel kísérjük a folyamatban lévő kutatások eredményeit. A gomba kiváltotta allergiás melléküreg-gyulladás jelenlegi kezelése minden szokásos módszert magában foglal, különös hangsúlyt helyezve a gyulladáscsökkentő szteroidokra, va­lamint a gombaellenes gyógyszerek használatára akkor, ha a nyálkahártya gombás fertőzése kimutatható. Némelyik or­szágban a gombák kiváltotta immunreakció csökkentésére im­munterápiát is bevetnek.

Segíthet, ha lakásából eltávolítja a penészgombákat, ahogy az is hasznos lehet, ha csökkenti a lakás levegő­jének páratartalmát.

Kezelés

A melléküreg-gyulladás kezelése nagyon nehéz, különösen ha régóta fennáll. A sikeres terápia alapja a kitartás – az orvos és a beteg részéről egyaránt.

Az alábbi kezeléseket egyidejűleg kell alkalmazni:

• Antibiotikumok szedése legalább két héten át (azért ilyen sokáig, mert a gyógyszer nagyon nehezen tud bejutni a melléküregekbe – ha rövidebb szedési időt ír elő az orvos, az arra utal, hogy nincs elég gyakorlata a melléküreg-gyul­ladás kezelésében). Fontos, hogy a megfelelő antibiotiku­mot kapjuk – az általánosan használt készítmények, pl. a penicillin, a tetraciklin és az eritromicin többnyire hatástala­nok, mert a kórokozók sokszor ellenállóak velük szemben.
• Szteroidos orrcseppek a gyulladás leküzdésére. Fontos, hogy ezeket helyesen juttassa be az orrba, mert csak így ké­pesek hatásukat a legjobban kifejteni – ez külö­nösen az orrpolipnál van így.
• Az orrüreg átöblítése fiziológiás sóoldattal (sós vízzel) – az orvosa megmutatja, hogy hogyan kell csinálni.
• Orrdugulást csökkentő tabletták szedése.
• Orrcseppek alkalmazása legfeljebb három napig.
• Inhalálás a váladék fellazítása érdekében. Gyógyszertá­rakban kaphatók különféle gőzölögtetők, de sokkal egyszerűbb, ha egy tál forró víz fölé hajol, és belélegzi annak gőzét úgy, hogy egy nagy törülközőt borít a fejére, hogy benntart­sa a gőzt. Az is jó megoldás, hogy a mikrosütőben megmele­gít egy megnedvesített törülközőt, és azon át lélegzik. Van­nak orvosok, akik azt javasolják, hogy éjjel tartson párologtatót az ágya mellett, ám ha allergiás a háziporatká­ra vagy penészre, ez tartósan nem alkalmazható, mert a pá­rás levegőjű hálószoba mindkettőnek kedvez (és így súlyos­bíthatja az allergiás melléküreg-gyulladást).

Antibiotikum-rezisztencia

A baktériumok egyre ellenállóbbak az antibiotikumokkal szemben – ez a modern orvostudomány számára napjainkban az egyik legnagyobb kihívás.

A melléküreg-gyulladás esetében különösen jelentős a probléma, mert a betegek rendszeresen kapnak antibiotikumokat. Bár a baktériumok nagy része minden alkalommal elpusztul, néhány baktérium túlélheti a kezelést. Ezek a túlélők a „kemény mag” – azok a baktériumok, amelyek a legkevésbé érzékenyek az antibiotikumokra.

Mi történik, ha ez a folyamat a szakaszos antibiotikus kezelések során többször megismétlődik (köztük szünetekkel, amikor a túlélő baktériumoknak van ideje arra, hogy el tudjanak szaporodni)? Végül kifejlődik egy olyan baktériumtörzs, amely a szedett antibiotikumok közül többel szemben is teljesen ellenálló.

Fontos a kikezelés!

Ha a melléküreg-gyulladás ilyen stádiumba kerül, rendkívül nehéz kezelni. Ezért annyira fontos a fertőzéseket nagyon alaposan kikezelni. A hatékony terápiához természetesen elengedhetetlen a szakszerű orvosi segítség.

Sajnos az idült melléküreg-gyulladásban szenvedők közül túl sokan nem szedik rendesen az antibiotikumokat, vagy mert nem érzik elég hatékonynak őket, s a kúra vége előtt abbahagyják a szedésüket, vagy egyszerűen nem mennek el újra az orvoshoz, amikor az adag elfogyott. Márpedig ezzel sokat kockáztatnak.

Idült melléküreg-gyulladásra tehát ne kezdjen el antibiotikumot szedni, ha nem biztos benne, hogy végig tudja csinálni a kúrát. Ebben az esetben előbb próbáljon ki minden más kezelési módot és egyéb javasolt technikát. Ezek elégségesek lehetnek, különösen, ha kiderül, hogy az idült melléküreg-gyulladás hátterében elsődlegesen allergia áll, nem pedig fertőzés.

Csak akkor kezdjen bele az antibiotikum-kúrába, ha nincs javulás – ennek néhány hónapos elhalasztása még nem okoz kárt. Ami viszont veszélyes, az a megkezdett antibiotikum-terápia önkényes abbahagyása, illetve a gyógyszerek rendszertelen szedése.

Gombaellenes gyógyszerek szedése

Gombaellenes gyógyszerek szedése gomba kiváltotta al­lergiás eredetű melléküreg-gyulladás gyanúja esetén. Ezek néha lényeges javulást hoznak még makacs esetekben is.

Az orvos egyéb gyógyszereket is felírhat, pl. szteroidtablettákat. Az új leukotrién-antagonista gyógyszerek kipróbá­lása elég jó eredménnyel járt. Ezeket nemcsak szájon át lehet alkalmazni, hanem egyes készítmények közvetlenül az orr­üregbe is juttathatók. Elsősorban azoknál segíthetnek, akiknek orrpolipjuk van.

Antihisztamin feladata

Antihisztaminokat allergiás reakciók ellen szoktak felírni, de a szakorvosok egy része azon a véleményen van, hogy ezek éppenséggel súlyosbíthatják is a problémát. Gyakorlati tapasz­talat, hogy az antihisztaminok szárítják a váladékot, amitől az odatapad a melléküregek falához, s így a csillószőrök végképp nem tudják eltávolítani. A váladék szárazabbá válása eleinte enyhíti a tüneteket, mert csökkenti a melléküregeket feszítő belső nyomást, de hosszabb távon súlyosbítja a helyzetet.

Idült melléküreg-gyulladásra olykor antikolinerg gyógysze­reket írnak fel, de mivel ezek is száríthatják a vála­dékot, alkalmazásuk körültekintést igényel.

Három hét után, ha a melléküreg-gyulladás nem javul lé­nyegesen, másfajta antibiotikumot rendelnek. Ha maradtak olyan baktériumok a melléküregekben, amelyek ellenállóak az első antibiotikummal szemben, a másodiknak kell elpusztíta­nia őket. Ha újabb három hét elteltével a betegség továbbra is fennáll, a kezelés egy harmadik fajta antibiotikummal folytató­dik. Az így váltogatott, tartós antibiotikum-kúra a leghatéko­nyabb módja a baktériumok teljes kiirtásának, mert megaka­dályozza, hogy az antibiotikummal szemben ellenálló baktériumtörzsek alakulhassanak ki

Csak orvosi felügyelettel!

Nagyon lényeges, hogy az egyes kúrák végén mindig felke­resse orvosát – ne legyen szünet a kezelések között, azaz ne adja meg a baktériumoknak a lehetőséget, hogy ismét elszapo­rodhassanak. Az utolsó antibiotikus kezelésnek a tünetmentes­sé válás után még legalább egy hétig folytatódnia kell.

Ugyancsak fontos az allergiás reakciók leküzdése:

• Ha nem tud allergiatesztet végeztetni, próbálja meg maga megállapítani, hogy betegségében milyen allergén játsz­hat szerepet. Gondolja végig, volt-e valamilyen változás az életében közvetlenül a panaszok jelentkezését megelő­zően: nem került-e a lakásba új háziállat, nem költö­zött-e, nem került-e kapcsolatba penészgombákkal vagy poratkákkal, vagy ha új munkahelyen dolgozik, nem le­hetnek-e ott káros allergének. Közben ne feledje, hogy az újonnan fellépő allergénekre adott reakció nem azonnal alakul ki – az allergizálódás akár két évig is eltarthat. Ha gyanakszik valamely allergénre, próbálja meg elkerülni, s figyelje, hogy ennek hatására mutatkozik-e javulás.
• Ha rájön arra, hogy problémáját egy bizonyos allergén okozza, de nemigen tudja elkerülni vagy kiküszöbölni, megfontolandó az immunterápia vagy más deszenzibiláló kezelés.
• Ha arra gyanakszik, hogy gomba kiváltotta allergiás mel­léküreg-gyulladása van, tanácsos otthonát teljesen penészmentesíteni. A betegek mellék­üregében elszaporodó penészgombák gyakran megegyez­nek a beteg otthonában is kimutathatókkal. Lehet, hogy a melléküregek a környezetében lévő penészgombák spóráinak belégzésével fertőződnek folyamatosan újra.

Műtét

Az idült melléküreg-gyulladásban szenvedőknél a polip eltá­volítására vagy az anatómiai problémák, pl. orrsövényferdülés korrigálására az orvos műtétet javasolhat. Ezek a műtétek nagyon jó hatásúak lehetnek, de ha aszt­más tünetei is vannak, először a többi kezelési módot próbálja végig, mert az orrműtét néha árt az asztmának.

Lehetőség van a melléküregek operációjára is akkor, ha a gyulladás az egyéb kezelésekre nem reagál. A műtéttel kitá­gítják a természetes elvezető csatornákat, hogy a váladék raj­tuk keresztül könnyebben kiürülhessen. Ez ugyan az idült melléküreg-gyulladás esetében ritkán hoz teljes gyógyulást, de nagymértékben enyhíti a betegség tüneteit. A kitágított csator­nákon az antibiotikumokat akár közvetlenül is be lehet juttat­ni az üregekbe, és ekkor nem kell antibiotikumot szedni.

Ne válassza azonban a műtétet addig, amíg a kezelés más formáit, pl. az allergén kiiktatását vagy az immunterápia nyúj­totta lehetőségeket teljes mértékben ki nem aknázta. Olykor kiderül, hogy akiknél a műtét látszott az egyetlen járható út­nak, az allergia kezelése után már nincs is szükség operációra.

Ha a műtét mellett dönt, győződjön meg arról, hogy az ope­ráló orvos kellően járatos-e az adott beavatkozásban. Ne legyen szemérmes, nyugodtan kérdezze meg a sebészt, hány ilyen műtétet végzett már összesen, hányat évente. Alaposan tájé­kozódjon a veszélyekről is (milyen problémák adódhatnak a műtét során, és ezeknek mekkora a valószínűsége). Mivel kényes műtétről van szó, ragaszkodjon a biztos kezű, tapasztalt sebészhez.

Orrmelléküreg-gyulladás kezelése gyermekkorban

Így jelentkeznek a panaszok:

A két héten túl elhúzódó nátha a melléküregek fertőzöttségének lehet a jele. Többnyire a felső légutak fertőzése előzi meg. Jellegzetes tünete a gátolt orrlégzés, aminek következtében a gyermek a száján át kezdi venni a levegőt. Éjszaka horkol. A garat hátsó falán gyakorta váladék-csorgás figyelhető meg, néha sárgás-zöldes színezetű váladék csurog az orrból. Fejfájás, az arc területén jelentkező nyomásérzet, fogfájás, valamint láz kísérheti a megbetegedést.

Mikor forduljunk orvoshoz gyermekünkkel?

Főként az akut, bakteriális eredetű orrmelléküreg-gyulladás válhat komoly lefolyású betegséggé. A gyermek láza ilyenkor magas, orcái és orra erősen feldagadnak, szeme könnyezik és bevörösödik. Ebben az esetben feltétlenül forduljunk gyermekorvoshoz vagy orr-fül-gégészhez, mert nagy valószínűséggel antibiotikumos kezelésre lesz szükség.

Így segíthetünk gyermekünknek:

• Lohasztó orrkenőcs: gyermekünk orr nyálkahártyáját bedörzsölhet­jük egy patikában kapható speciális, borbolyából és kökényből ké­szült kenőccsel. Ez a krém lohasztó hatást fejt ki, és ezáltal gyógyítja a felső légutakat.
• Nyákoldó gyógynövénytea: a kankalin gyökere és az ördögfarkkóró jól oldja a tapadós nyákot és megkönnyíti az orron át való légzést.[brbr]Így készül a tea: keverjünk össze egy jól záródó dobozban 1:1 arányban kankalingyökeret és ördögfarkkórót. Két teáskanálnyi teakeveréket öntsünk le tűzforró vízzel, hagyjuk 10 percig állni, majd szűrjük le. Esetleg ízesítsük egy kevés mézzel. Két-három csészényit igyon meg belőle naponta a gyermek.
• A gyulladás főként a homloküregben húzódik meg, amely hom­loktáji vagy a két szem közötti területen jelentkező fejfájást okoz; a nyáktapadós, a száj száraz, a gyermeknek rossz szájíze van, és késztetést érez arra, hogy szájat öblítsen: Professional Medical (vörös hi­gany-szulfid), naponta háromszor.
• A gyulladás inkább a felső állcsont üregében terjed szét, száj­szag jelentkezik, a nyelv lepedékes, berepedezett, az orrlyukakban var képződik; a panaszok éjszaka, ágymeleg hatására erősödnek: Professional Medical (higany), naponta háromszor.
• Az orrgyök tájékán nyomás érződik, sárgászöld, tapadós, fonalas váladék képződik, az orrlyukak sebesek, varasodásra hajlamosak; a panaszok hideg hatására erősödnek, meleg hatására enyhülnek: Professional Medical (kálium-bikromát), naponta háromszor. Az orrmelléküreg-gyulladás homeopátiával való kezeléséről a nátha címszó alatt is olvashatunk.
• Sós vizes inhalálás: eldugult orr esetén a tengeri sós inhalálás se­gítséget jelent, regenerálja a nyálkahártyát és megkönnyíti az orrlég­zést.[brbr]Így alkalmazzuk: egy liter tűzforró vízhez adjunk három evőkanál tengeri sót. A sós vizet egy szilárdan álló porcelán- vagy fémedénybe töltjük, a gyermek fejét kendővel letakarjuk, és kb. 10 percen át fölé hajolva orron át belélegeztetjük vele a vízgőzt. A kezelés alatt feltétlenül maradjunk gyermekünk mellett, nehogy magára borítsa az edényt.
• Akupresszúra: eldugult orr esetén a kínaiak a „juliao” nevű energiapont gyengéd masszírozását ajánlják. Ez a pont a gyomormeridián 3. pontja. A két juliao pont a pofacsontok alsó felén, a pupillákkal egy vonalban található. Masszírozzuk ujjunk las­sú, körkörös mozgatásával mindkét pontot néhány percen keresztül.
• torma: a torma mustárolajai antibiotikus hatást gyakorolnak, Így se­gítenek legyőzni a légutak fertőzéseit. Ezenfelül úgy tartják, hogy a tor­ma fokozza a szervezet ellenálló képességét, valamint védelmet nyújt a megfázásos megbetegedésekkel szemben. Ennek köszönhetően széles skálán alkalmazza az ájurvédikus egészségtan. Egyszerűen reszeljünk le egy friss tormagyökeret, és egy kis adagot keverjünk bele gyermekünk ételébe. Kevés mézzel összekeverve is adhatunk neki a tormából.

Mit tegyünk megelőzésképpen?

• Legyen rá gondunk, hogy gyermekünk mindig kigyógyuljon a be­tegségekből
• Erősítsük gyermekünk ellenálló képességét kiadós, levegőn való mozgással, egészséges táplálkozással és elegendő alvás biztosításával.
• Visszatérő orrmelléküreg-gyulladás esetén jó szolgálatot tehet egy enzimkúra. Az enzimek segítenek a szervezet gyulladásos folyamatai­nak mielőbbi leküzdésében, ezáltal hatékonyan támogatják az immun­rendszer munkáját. A megfelelő készítményeket keressük a patikákban.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.