Ételérzékenység nem egyenlő az ételallergiával? Az étel-érzékenység
1995-ben amerikai kutatóorvosok száznál több bőrgyógyászt kérdeztek meg, hogyan kezelik az atópiás ekcémát. Mindegyikük hidratálókkal és szteroidokkal történő kezelési módokat alkalmazott, s csupán 14 százalékuk hívta fel az ekcémás gyerekek szüleinek figyelmét az étrend jelentőségére.
Az említett bőrgyógyászok évente mintegy 17 ezer atópiás ekcémában szenvedő gyermeket kezeltek. Becslések alapján, miszerint az ekcémás gyerekek 38 százaléka ételérzékeny, és ételérzékenységük a bőrtüneteket súlyosbítja, az érintett körzetekben több mint 5000 olyan gyermek volt, akiknek állapota talán javult volna a problematikus élelmiszer kiküszöbölésével, ám szüleiket elmulasztották tájékoztatni ennek fontosságáról. Az USA korántsem egyedülálló ebből a szempontból: a világ bármely részén hasonló a helyzet, ami azt jelenti, hogy több millió gyermek és szülő egyáltalán nem értesül az ekcémás tünetek sok esetben igen hatékony kezeléséről.
Ételérzékenység nem egyenlő az ételallergiával?
Más allergiás betegségeket is kiválthatnak élelmiszerek, bár az ilyen betegek száma jóval kisebb, mint az atópiás ekcémásoké. Ám ezekben az esetekben is igaz, hogy sok orvos nem tájékozott (vagy szkeptikus) az élelmiszerek lehetséges kóroki szerepét illetően.
Ezeket a reakciókat legcélszerűbb „ételérzékenység”- ként jellemezni. Ételallergiának nem nevezhetők, ha emésztőszervi tünetek nincsenek, és ha a bőrpróbák negatívak – ahogy az többnyire valóban lenni szokott. A negatív bőrpróba arra utal, hogy a reakcióban IgE nem vesz részt.
Az atópiás ekcémában szenvedő gyerekek között azonban vannak olyanok, akik a problematikus élelmiszerekre pozitív bőrpróbával reagálnak. Ha ezek a táplálékok hosszabb kihagyás után újra bekerülnek a gyerek szervezetébe, azonnali reakció léphet fel, a valódi ételallergiára jellemző tünetekkel. Úgy tűnik, az ilyen egyéneknél az atópiás ekcéma az IgE közvetítette ételallergia tünete.
De hogy lehet az, hogy az élelmiszer kiváltotta atópiás ekcémás reakcióban az egyik embernél részt vesznek IgE típusú ellenanyagok, míg a másiknál nem? Erre az újabb kutatások eredményei adják meg a megfelelő választ.
Allergiás reakciók
- az atópiás ekcéma (atópiás dermatitis),
- az asztma,
- az egész éven át tartó allergiás rhinitis (állandó orr dugulás vagy orrfolyás),
- az idült melléküreg-gyulladás,
- a szerózus (nem gennyes) középfülgyulladás. Természetesen e megbetegedések mindegyikének számos más oka is lehet, sőt az ekcémát leszámítva ezek sokkal valószínűbbek, mint az ételérzékenység. Nem csoda tehát, hogy az orvos először a valószínűbb okokat fogja keresni és kizárni.
A pollenek szerepe
Azoknál, akik egyszerre szenvednek nyírpollen-allergiában és atópiás ekcémában, bizonyos gyümölcsök és zöldségek (pl. alma, sárgarépa) fogyasztásának hatására súlyosbodhatnak a bőrbaj tünetei. Ugyanezek a táplálékok váltanak ki orális allergia szindrómát (OAS) a nyírpollen kiváltotta szénanáthában szenvedők egy részénél is, de az ekcéma tüneteit anélkül is súlyosbíthatják, hogy OAS-t idéznének elő.
Diagnózis
Először mindig a valószínűbb (nem élelmiszer-eredetű) allergéneket vegyük sorra. Az élelmiszerek fő gyanúsítottá csak az atópiás ekcémás gyerekeknél lépnek elő (akiknek 38-69 százaléka ételérzékeny), ám itt is rengeteg egyéb tényezőt kell számba venni.
Ha amellett döntünk, hogy megkeressük a kiváltó élelmiszert, az alapkezelést sem szabad elhanyagolni.
Mikor kell élelmiszerekre gyanakodni?
- Ha vannak olyan egyéb tüneteink, amelyek étel-intoleranciára utalnak. Úgy tűnik, hogy ezek a problémák gyakran együtt járnak az élelmiszerek kiváltotta asztmával vagy rhinitisszel.
- Ha észrevesszük, hogy egy bizonyos élelmiszer hatására a tüneteink rosszabbodnak.
- Ha testmozgás kiváltotta asztmánk van, és ha a mozgásra időnként súlyos reakció lép fel, időnként pedig nincs reakció, vagy csak nagyon enyhe. A testmozgásra adott reakciók változékonyságának hátterében gyakran ételérzékenység áll.
- Ha súlyos asztmánk van. Ilyenkor a kizárásos diétához az orvos jóváhagyása szükséges. Ha úgy gondoljuk, hogy valamely élelmiszerre allergiásak vagyunk, csak orvosi felügyelet mellett teszteljük a súlyos, életveszélyes asztmatikus reakció veszélye miatti
- Ha emésztési problémákra utaló tünetek is jelen vannak, pl. hasmenés, hányás, böfögés. Ezeknek atópiás ekcémában szenvedő gyerekeknél fontos diagnosztikai értéke van. A hasmenés például gyakran megelőzi az atópiás ekcémát, s valószínű, hogy ekkor fokozódik a bélfal áteresztő-képessége, s ezért több allergént enged a véráramba.
- Ha gyerekeknél kifejezetten a száj körül jelentkezik az ekcéma (bár ezt az is okozhatja, ha állandóan nyalogatja a szája szélét).
- Ha felnőtteknél az atópiás ekcéma a kézen vagy az ajkakon nem múló kiütés formájában van jelen. A főleg a kézen rendszeres időközönként kiújuló hólyagos kiütést gyakran okozza élelmiszer – vagy a nyomokban benne lévő fémek, pl. nikkel.
Érdemes elvégeztetni a bőrpróbát!
A gyakran fogyasztott élelmiszerekre minden betegségben érdemes elvégeztetni a bőrpróbát – ha pozitív eredményt adnak, arra figyeljünk oda, ha negatívat, ne törődjünk vele. Ma már sokféle alternatív teszt is létezik, de ezek rendkívül pontatlanok, és aligha segítenek.
A finnországi Tampere klinikáján kimutatták, hogy a csecsemőkön elvégzett bőrpróbák sokkal gyakrabban adnak álnegatív eredményt, mint az atópiás ekcémában szenvedő nagyobb gyerekeken és felnőtteken végzett tesztek.
E probléma megoldására kifejlesztettek egy allergiatesztet, ahhoz hasonlót, mint amit kontakt dermatitisnél használnak. Ez a módszer – az élelmiszert ráhelyezik az ép bőrfelületre, és két napig rajta hagyják – a babáknak csak 39 százalékánál adott álnegatív eredményt. A finn kutatócsoport vezetője, dr. Erika Isolauri szerint az ételérzékenységgel összefüggő ekcéma kimutatása legeredményesebben úgy történhet, ha mindkét próbát elvégzik, s ha bármelyik eredménye pozitív, azt feljegyzik. Ezzel a módszerrel kisbabákban az élelmiszerek kiváltotta ekcémát okozó reakciók 80-90 százaléka igazolható.
Allergiatesztek
Egyébként jelenleg nagyon kevés orvos alkalmazza az allergiatesztet atópiás ekcémára, annyi a vita körülötte, standardizált eljárást pedig még nem sikerült kifejleszteni.
Ahhoz, hogy atópiás ekcémával összefüggésben egy bizonyos élelmiszer szerepét igazoljuk, mindenképpen szükséges a terheléses teszt elvégzése – ehhez előzetesen a gyanús táplálékot két héten át teljesen mellőzni kell. A tesztelés nagy körültekintést igényel.
Ha nem tudjuk elvégeztetni a megfelelő vizsgálatokat, egyszerű kizárásos diéta szükséges.
Kezelés
Választhatunk a problematikus élelmiszer mellőzése és aközött, hogy úgy táplálkozunk, ahogy eddig tettük, a tüneteket pedig gyógyszerekkel kezeljük. Az igazán nehéz az, amikor e döntést a szülőknek kell meghozniuk gyermekük érdekében. Sajnos nincs elég konkrét adat arra vonatkozóan, hogy ez a döntés milyen következményekkel jár. Az ételérzékenység diétás kezelése rövidtávon az ekcéma tüneteinek jelentős javulását eredményezheti, ám hosszabb távon korántsem biztos, hogy a gyermek egészségét szolgálja. A klasszikus orvoslás állásfoglalása szerint a gyereknek táplálkozás-élettani és szociális szempontból sokkal jobbat tesz a normális étrend – és nem vitás, hogy ebben sok az igazság.
Allergizáló ételek kikerülése
Az ételérzékenységgel behatóan foglalkozó orvosok véleménye általában az, hogy a probléma gyökerének kezelése, azaz az allergizáló étel kikerülése – szemben a gyógyszerekkel történő tüneti kezeléssel – tehermentesíti a gyermek immunrendszerét, s jobb esélyt biztosít ahhoz, hogy az érzékenységi reakciókat hosszú távon kinője. A döntés a mi kezünkben van – de alapvető szempont, hogy a diéta ne legyen megterhelőbb, mint maga a betegség, illetve, hogy mindig a gyermek érdekei legyenek az elsők.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.