Hogyan kerülhetők el azok az ételek, melyekre allergiásak vagyunk?
Első hallásra talán nem is érthető a probléma. Aki allergiás a földimogyoróra, az ne egyen, és kerüljön el minden olyan ételt, amelyben földimogyoró van. Aki pedig allergiás a rákra, az ne rendeljen rákot az étteremben.
A helyzet nem ilyen egyszerű!
Különösen azért nem, mert egyre több előre csomagolt és feldolgozott ételt eszünk. A földimogyoró-allergiában szenvedőknek közel a fele a legnagyobb körültekintés ellenére is átlag négyévente egyszer véletlenül olyan ételt eszik, amely tartalmaz földimogyorót. Elképzelhető, hogy egy gyümölcslevet ugyanazon a gépsoron töltenek dobozokba, amellyel máskor tejtermékeket szerelnek ki, és így elegendő tejfehérje-szennyeződés kerülhet az italba ahhoz, hogy allergiás reakciót váltson ki.
Már az is komoly feladat, hogy az ember kiderítse, pontosan milyen összetevők vannak egy bizonyos élelmiszerben. A szakkifejezések, valamint a nem egyértelmű összetétel tovább bonyolítják a helyzetet.
A tojás elkerülése például különösen nagy kihívást jelent, ugyanis a legtöbb előfőzött tészta (beleértve a készételekben, például a zacskós levesekben lévőket is) tojást is tartalmaz, illetve hogy azokat ugyanazokon a gépeken gyártják, mint a tojásos tésztákat. Még ennél is különösebb, hogy tojást használhatnak a kávékülönlegességek habjának előállításához, s belekeverhetik egyes koktélokba is. Az influenza elleni oltóanyag tojásban készül, és tartalmazhat tojásfehérjét is. Ha pedig allergiás a halra, akkor óvakodjon a Worcestershire-szósztól és a cézársaláta-öntettől, mivel mindkettőben van szardella!
A tejjel is adódhatnak gondot
Ha a címke szerint egy árucikk mentes a tejtermékektől, az nem jelenti azt, hogy tejmentes is. A jelenleg érvényes tájékoztatási előírások ugyanis megengedik, hogy olyan ételekre is használják a tejtermékmentes kifejezést, amelyek tejből származó melléktermékeket tartalmaznak.
A tej- és szójafehérjéket gyakran és sokféle élelmiszerben használják a fehérjetartalom növelésére vagy az íz javítására. Hasonlóképpen számos feldolgozott ételben vannak fűszerek (például fokhagyma vagy koriander) és növényi magvakból származó hozzávalók (például mustár vagy szezámmag).
Mogyorófélék
Földimogyorót, illetve egyéb mogyoróféléket használnak a szószok és mártások (például spagetti- és barbecue-szószok) ízesítéséhez, valamint sűrítéséhez is. A földimogyoró-olajat néha őröltmogyoró- vagy arachisolaj néven tüntetik fel, de sok gyártó egyszerűen csak annyit ír az összetevőkhöz, hogy „növényi olaj”, ami akár mogyoróolaj is lehet. A lehetséges szennyezettséget általában a „Nyomokban mogyorót is tartalmazhat” figyelmeztetés jelzi. Ilyet olvashatunk például a teljesen „natúr” tej csokoládén, amelynek elvben semmi köze a különböző töltött változatokhoz.
Bővebben a földimogyoróallergiáról
A köztudatban nagyon sok tévhit él a földimogyoró-allergiáról. Az egyik széles körben elterjedt hiedelem szerint ez az allergia élete végéig elkíséri az érintetteket. Egészen a legutóbbi időkig valóban így gondolták, de újabban egyre több bizonyíték van arra, hogy egyesek mégis „kinőhetik” a földimogyoró-allergiájukat.
Másik feltevés szerint az allergiás reakció kiváltásához már az is elég lehet, ha az ember beszippantja a földimogyoró illatát, vagy olyan személy mellett ül, aki éppen mogyorót eszik. Tény, hogy egyes adatok ezt támasztják alá. Az ételekből származó allergének be-légzése ugyan nagyon ritkán vált ki reakciót, de a fogékony személyeknél előfordulhat. Számos légitársaság már nem kínál a fedélzeten az italokhoz sós mogyorót.
Az elmúlt néhány évben a fogyasztók egyre tudatosabban figyelnek az élelmiszerek összetevőire
A magyarországi törvények pontosan szabályozzák, hogy mit kell a csomagolt élelmiszerek címkéin feltüntetni. Ebből pontosan leolvashatók a termék előállításához felhasznált nyers- és adalékanyagok, csökkenő mennyiségi sorrendben (az adalékanyagokat a csoportnévvel és az anyag nevével, illetve E-számá-val kell feltüntetni).
A jelek szerint ugyan az emberek valamivel jobban bíznak már a címkékben, egy felmérés során megkérdezett fogyasztók mégis több mint a fele nyilatkozott úgy, hogy nincs meggyőződve a különböző termékek egészségügyi hatásaival kapcsolatos állítások helytállóságáról, bár a többség (58%) az „eléggé aggódik emiatt” lehetőséget választotta a „nagyon aggódik” helyett.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.