Allergia és asztma

Ételallergia vagy ételintolerancia? Ismerjük meg a különbségeket!

Valahányszor megiszik egy pohár tejet, vagy eszik egy fagyit, utána felfúvódottnak érzi magát, fáj a hasa, és hasmenése lesz? Ez vajon azt jelenti, hogy allergiás a tejre?

 Intolerancia esetén nem immunrendszeri folyamatok okozzák a tüneteket, hanem az étel megemésztésére való képtelenség.
Intolerancia esetén nem immunrendszeri folyamatok okozzák a tüneteket, hanem az étel megemésztésére való képtelenség.

 

Valószínűleg nem. A tejre és az egyéb tejtermékekre általában csak a kisgyermekek allergiásak, sokkal valószínűbb, hogy önnek laktózintoleranciája van. Ha hiányzik a szervezetéből a laktáz nevű enzim, akkor nem tudja megemészteni a tejtermékekben előforduló laktóz nevű cukrot.

A laktózintolerancia a lakosság átlagosan 5 százaléká­nál fordul elő, de ennél sokkal gyakoribb a színes bőrű és az ázsiai közösségekben, ahol a felnőttek étrendje általában nem tartalmaz tejet: itt az emberek 80-90 száza­lékát is érintheti.

Ebben a kérdésben az öndiagnózis általában téves. Sokkal kevesebb felnőttnek van ténylegesen ételallergiája, mint ahányan azt hiszik, hogy ilyen problémától szenvednek. Bár a gyerekek körében gyakoribb az ételallergia, az ő esetükben is sokkal többnél állítják fel tévesen a diagnózist. Akármi is a helyzet, fontos, hogy ne hagyjon ki túl sokféle ételt – például a tejtermékeket és a gabonakészítményeket – az étrendjéből, mivel az hamar tápanyaghiányhoz vezethet, s az igen súlyos problé­mákat okozhat.

Az ételintolerancia mit jelent?

Sok gyermeknek nem allergiája, hanem ételintoleranciája van, azaz rendellene­sen, de nem allergiás módon reagálnak bizonyos ételekre. A különbség lényege az, hogy intolerancia esetén nem immunrendszeri folyamatok okozzák a tüneteket, hanem az étel megemésztésére való képtelenség.

Érthető persze, hogy sokan ilyenkor is azt hiszik, hogy ételallergiájuk van, mivel annak tünetei nagyon hasonlítanak az emésztési zavarok tüneteire, valamint számos egyéb fertőző ágensre és más anyagokra adott reakcióra.

Manapság egyre többen szenvednek gluténérzékenységben.
Manapság egyre többen szenvednek gluténérzékenységben.

Például:

  • Mikroorganizmusok. A mikroorganizmusokkal, például baktériumokkal és az általuk termelt anyagokkal (toxinok stb.) szennyezett élelmiszerek is kiválthatnak az allergiás reakciókhoz hasonló tüneteket, de valójában ilyenkor ételmérgezésről van szó.
  • Hisztaminok. Egyes természetes anyagok, például a hisztaminok, az élelmiszerekben is előfordulhatnak, s ilyenkor az allergiás reakcióra emlékeztető tü­neteket válthatnak ki. Viszonylag sok hisztamin lehet például a sajtokban, egyes borokban és bizonyos halakban, különösen a tonhalban és a makrélában. Szakértők szerint a halakban bak­teriális fertőzés nyomán jelenik meg a hisztamin, főleg akkor, ha azokat nem hűtötték megfelelően. Sok hisztamint tartalmazó étel fogyasztásakor „hiszta-minmérgezést” tapasztalhat, amely nagyon emlékeztet az ételre adott allergiás reakciókra.
  • Élelmiszer-adalékok. Az ételek tartósítására, színezésére vagy ízesítésére hasz­nált vegyületek is gyakran okoznak ételallergiának vélt reakciókat. A leggyakoribb bűnösök a kén-dioxid és a szulfitok (E220-228), amelyek például az üdítőitalokban, a borokban és pezsgőkben, a kolbászokban, a hamburgerekben és az aszalt gyümöl­csökben fordulnak elő, valamint a benzoesav és a benzoátok (E210-219), amelyeket az üdítőitalok tartósítására használnak, de természetesen is előfordulhatnak a gyü­mölcsökben és a mézben.
  • Glutén. Egyeseknek gluténintoleranciájuk van, ami a gluténérzékeny entero-pathia vagy cöliákia nevű probléma ismertebb neve. Oka a búza és néhány más gabonaféle egyik összetevőjére, a gluténre adott rendellenes immunreakció. Ki­mutatása bélszövettani minta és a vér szerológiai elemzése segítségével történik.
  • Pszichológiai tényezők, undor. Bizonyos ételek rossz emlékeket ébreszthetnek. Lehetséges például, hogy gyerekkorában gyakran kellett spenótot ennie, pedig nem szerette az ízét, ráadásul még arra is felhívták a figyelmét, hogy mennyire egész­séges étel. Ezért felnőttként hiába szereti például az olasz konyhát, a spenótos lasagnét hanyagolni fogja. A rossz élmény tehát testi reakciót válthat ki.
  • Betegségek. Az ételallergiához hasonló tüneteket (hányás, hasmenés, hasfájás, evéskor rosszabbodó hasi görcs) válthatnak ld például az emésztőrendszeri fekélyek, hurutok és daganatok is.
Az anya­tej csökkentheti az allergia kiala­kulásának kockázatát.
Az anya­tej csökkentheti az allergia kiala­kulásának kockázatát.

Az ételallergiák megelőzése

A kutatások többségéből az derült ki, hogy ha a csecse­mőket életük első négy-hat hónapjában kizárólag anya­tejjel táplálják, az csökkentheti náluk az allergia kiala­kulásának kockázatát – főleg a tej- és a szójaallergiáét. Ha ön vagy a partnere atópiás, és a gyermekük még szopik, az anyának javasolt kerülni az olajos magvak, így a földimogyoró fogyasztását, s amennyire lehet, igyekezzen egészségesen és változatosan táplálkozni.

Figyelem! Arra különösen figyelni kell, ha a baba nyilvánvaló allergiás reakciót mutat a szoptatós édesanya által fogyasztott valamely ételre.
Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.