Lehet ön is érintett: a „beteg” épület szindróma hatásai
Egyre többet hallani arról, hogy a modern épületek, amelyekben lakunk és dolgozunk, megbetegíthetnek bennünket. A sajtó mind többet foglalkozik az irodaépületekkel és az úgynevezett „beteg” épület szindrómával (angol rövidítéssel SBS; sick building syndrome). Fő tünetei – fejfájás és száraz köhögés – a rossz szellőzéssel, az építőanyagokból származó mérgező gőzökkel, valamint a rosszul működő, illetve rosszul karbantartott szellőző- és fűtőrendszerekkel függnek össze.
Milyen épületek érintettek?
A beteg épület szindróma kifejezést olyan épületekre – általában korszerű, mesterséges szellőzéssel vagy légkondicionálással ellátott irodaépületekre – használják, amelyekben az ott huzamosabb ideig tartózkodó embereken különféle tünetek jelentkeznek, amelyek nem konkrét betegséget, csupán kellemetlen érzést, rossz közérzetet okoznak
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1982-ben ismerte el először a „beteg-épület” szindróma létezését, s a következők szerint foglalta össze azon tüneteket, amelyek pontosan azonosítható ok nélkül léphetnek fel: szem-, orr- és torokirritáció, a nyálkahártya és a bőr érzékennyé válása, fejfájás, gyakori légúti fertőzések, köhögés, rekedtség, nehézlégzés, viszketés, émelygés, szédülés és meg nem határozott túlérzékenység.
A beteg épület szindróma összetett probléma, és a vele kapcsolatos bizonyítékok java része nem döntő erejű. Az okait illetően testi és lelki tényezőket is feltételeztek már, de orvosi körökben mind a mai napig sok vita folyik a jelenségről.
A valódi kérdés azonban a következő:
Ha azt gondolja, hogy tüneteit az irodaházban okozza valami, és tudja, hogy ezek a tünetek gátolják a normális munkavégzésben, akkor nem számít, hogy az épület valóban „beteg-e”? A lényeg, hogy ön a probléma megoldására és a tünetei enyhítésére törekedjen.
- Tényleg beteggé tehet a stressz?
- A szembetegségek természetes gyógymódja
- A levegő gyógyhatásának felhasználása
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Mi okozza a problémát?
Több olyan tényező is van, amelyek hatással lehetnek az iroda levegőjére. A beteg-épület szindróma esetén a következők tartoznak a gyanúsítottak közé:
Illékony szerves vegyületek (VOC-k)
Ezek az irritáló hatású anyagok az épületen belüli forrásokból szabadulnak fel, például ragasztókból, szőnyegpadlókból, kárpitokból, gipszkartonból, fénymásolókból, peszticidekből és tisztítószerekből. Közéjük tartozik a formaldehid is (egyik fő forrása a bútorlap), amely émelygést, fejfájást, szédülést, kiütéseket, valamint szem-, orr- és torokirritációt okozhat.
Szén-monoxid
E színtelen, szagtalan gáz egészségügyi határértékeit a szabadban folyamatosan ellenőrzik, az épületeken belül azonban nem, ezért ott komoly problémákat okozhat. Egy amerikai jelentése szerint egyes irodákban a délutáni szén-monoxid-szint 10-szer vagy 20-szor magasabb a szabadban meghatározott egészségügyi határ érteiméi. Fő forrásai a nem megfelelően szellőző garázsok és rakodóöblök, valamint a légvezetékek repedései, amelyeken keresztül a gáz az irodákba szivároghat.
Különféle tüneteket okoz, például kimerültséget, zavartságot, fejfájást, szédülést és Manapság kevesebb émelygést. A rosszul karbantartott fűtőberendezésekből kiszaba-friss levegő jut az épüle- duló gáz akár halálos koncentrációra is dúsulhat. A szén-monoxid mérgezés minden évben szed halálos áldozatokat hazánkban is.
Nem kielégítő szellőzés.
Bár a munkavédelmi szabályok előírják, hogy hatékony és kielégítő módon kell gondoskodni hűtőrendszerekre arról, hogy a zárt munkahelyet megfelelő mennyiségű friss vagy támaszkodunk, tisztított levegővel lássák el, ez nem feltétlenül valósul meg tökéletesen.
Azokat a helyiségeket, ahol irodagépek, például fénymásolók, illetve port, füstöt vagy gőzöket kibocsátó munkagépek működnek, külön elszívórendszerrel kell felszerelni. A szellőzőrendszer bemeneti nyílásait úgy kell elhelyezni, hogy azokon keresztül kívülről ne jussanak be szennyező anyagok az épületbe. Ahol általános elszívó-és szellőzőrendszert alkalmaznak, vagyis az iroda vagy üzemcsarnok levegőjét tiszta levegőre cserélik, az irányelvek óránként háromszori teljes légcserét javasolnak.
Külső vegyi szennyeződések
Noha a mai épületek jó része már kiválóan szigetelt (talán túlságosan is), a gépjárművekből és épületekből származó szennyező anyagok még mindig bejuthatnak azokba, például a szellőzőrendszer rosszul elhelyezett bemeneti nyílásain, az ablakokon és más nyílásokon keresztül. Ha az ön irodája a parkolóra néz, ez sokat számíthat.
Biológiai szennyező anyagok
Idetartoznak a penészek, a baktériumok, a pollenek és a vírusok. Az akár halálos kimenetelű legionáriusbetegséget (legionellosis) például a Legionella pneumophila nevű baktérium okozza. (Bár Magyarországon 1998 óta bejelentési kötelezettség áll fenn erre a fertőzésre, a bizonyítottan növekvő esetszám ellenére nincsenek pontos adatok a fertőzés gyakoriságáról.)
Légkondicionálás
A gyakori panaszokat, például a fejfájást, a kimerültséget és a kiszáradást a túlzott meleg vagy hideg is okozhatja.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.