Vészhelyzet

Teendők és tünetek mérgező anyagok belélegzése esetén

Ha valaki mérgező gázt vagy gőzt lélegez be, csökken a véroxigénszint, ami életveszélyt idézhet elő. A sérültet sürgősen orvosi ellátásban kell részesíteni. Ha a helyszínen nyújtunk elsősegélyt, biztonságunk érdekében viseljünk oxigénmaszkot.

Tünetek

Mérgező anyag belélegzésekor a vér oxigénszintje minden esetben csökken, a tünetek azonban az anyag kémiai összetételétől és a belégzés időtartamától függően különbözők lehetnek.

  • A sérült gyorsan, kapkodva lélegzik, légszomja van, fuldoklik, köhög, részlegesen vagy teljesen beszédképtelenné válik.
  • A bőr szürkéskék elszíneződése a fülkagylón, az aja­kon, a szájüregben és az ujjbegyeken szembetűnő.
  • Zavar lép fel az agyi funkciókban (pl. Megismerés, összpontosítás, figyelem), sőt, az agy oxigénellátásá­nak csökkenésével fokozódó nyugtalanság, szorongás, mi több, erőszakosság is jelentkezhet.
  • A betegnek hányingere lehet, esetleg hányhat.

Mérgező gázok fajtái és tünetek belélegzés esetén

Füst

Mivel az égést oxigén táplálja, a füstben rendkívül kevés az éltető gáz. Ezzel szem­ben tele lehet az égés során felszabaduló mérgező anyagokkal. A légzést sípolás vagy zörej kíséri, a sérült hangja rekedt. A köpete fekete vagy szürke, tüdejében váladék gyülemlik fel. A bőr színe szürkéskék. Súlyos füstmérgezés esetén a sérült eszméletét veszti, leáll a légzés és ke­ringés. Nagy hőhatás esetén a szájüregben, a garatban és az orrban égési sérülések lát­szanak, az orrszőrök megperzselődnek.

Szén­monoxid (CO)

A szén, a földgáz és a kőolaj égése során keletkező színtelen, szagtalan gáz a szén­monoxid. A belső égésű motorok kipufogó­gáza és a hagyományos kályhák, vízmele­gítők füstje sok szén-monoxidot tartalmaz. Enyhe mérgezés: fejfájás, hányinger, kábult­ság; cseresznyepiros bőr. Súlyosabb esetben: tudatzavar, légszomj, izomgörcs, eszmélet­vesztés. A szövődmények is súlyosak. Tartós belégzése fulladásos halálhoz vezet.

Vegyszergőz

A háztartási és ipari vegyszerekbői (pl. Ra­gasztókból, festékekből, padlőbeeresztők-ből, oldó- és tisztítószerekből, hígítókból, aeroszolokból stb.), valamint a gázpalac­kokból származó gázok felettébb veszélyesek. Kisebb gázkoncentráció mellett könnyezés, orrfolyás, görcsös köhögés. Nagyobb tömény­ségben az általános tünetek mellett fejfájás, nehézlégzés és eszméletvesztés. Az oldósze­rek tömény gőzének tartós belégzése (pl. Szipuzás) a légutak görcsös elzáródását, a lég­zés összeomlását és szívmegállást okozhat.

Szén-dioxid (C02)

Szén-dioxid természetes folyamatok (pl. Emberi anyagcsere) révén is keletke­zik. A levegőnél nehezebb, színtelen, szag­talan gáz. Mélyen fekvő, zárt helyeken (pl. Kútban, aknában, borospincében) és rossz szellőzésű, zsúfolt helyiségekben felhalmozódhat. Kis mennyiségben szagta­lan, ám töményen jól érezhető. Az ismert mérgezéstüneteken kívül fejfájás, légszomj, a légzés és a szívverés fel­gyorsulása, valamint fülzúgás, látásgond, végül eszméletvesztés jelentkezhet.

Teendők:

  1. Hívjunk segítséget! Ha egy épület, helyiség lángokban áll, vagy erősen füstöl, ne menjünk be! Azonnal telefo­náljunk a mentőknek és a tűzoltóknak. Ha emberek vannak bent, tájékoztassuk a tűzoltóság szolgálat­vezetőjét.
  2. Kívülről segítsünk! Ha az épületben, helyiségben rekedt ember képes valahogy kimászni, segítsünk neki. A helyiségbe vagy épületbe ne menjünk be!mérgező anyagok
  3. Nyújtsunk elsősegélyt! Ültessük le a sérültet. Ha égési sérülést szenvedett, lássuk el. Lazítsuk meg a ruházatát a nyakánál és a mellkasán, hogy könnyebben kapjon levegőt.
  4. Figyeljük meg! Amíg a mentők megjönnek, figyeljük a sérültet. Ellenőrizzük, hogy nem vesztette-e el az esz­méletét, hogy van-e légzése, pulzusa.

Egyéb veszélyek:

Minden családtagnak ismernie kell a tűzvédelmi rend­szabályokat, és tudnia kell, hogy baj esetén hogyan juthat ki a lakásból. Szereljünk föl füst- és CO-érzékelőt (többszintes házban minden emeletre). Mivel ezek többnyire elemmel működnek, a telepek állapotát hetente ellenőrizzük.

Vigyázz! Ha a sérült eszméletét vesztette, tegyük szabaddá a légútjait, és ellenőrizzük, hogy lélegzik-e. Ha kell, kezdjük meg az újraélesztést.

Hogyan tovább?

  • Ha valaki füstmérgezést szenvedett, a mentők oxi­gént adnak neki, és kórházba viszik. Az enyhe tünetek azt jelzik, hogy nem került túl sok mérgező anyag a tüdejébe. Ilyenkor – ha a szakszerű orvosi segítség sem késlekedett – a sérült várhatóan teljesen felépül.
  • A kórházban vérvizsgálatot végeznek, hogy megtud­ják, mennyi oxigén és mérgező gázmaradék van a sé­rült vérében.
  • A légutak égési sérülése kórházi kezelést igényel. Füst belégzése tüdővizenyőt eredményezhet; erről árulkodik a légzés közben hallható „szürcsölő” zö­rej. A tüdővizenyőt a tüdő meghallgatásával észlelni le­het, a diagnózist a röntgenvizsgálat később megerősíti.

A CO-mérgezés megelőzése

Míg a füst büdös és jól látható, a szén-monoxid színtelen, szagtalan gáz, ugyanakkor igen erősen mérgező. Ha valaki nagy mennyiségű szén-mono­xidot lélegez be, rövid időn belül eszméletét veszti, majd meghal. Ám a mérgezés kockázata jelentősen csökkenthető. Lássuk, hogyan!

  • Tartsuk rendszeresen karban a kazánt és a vízme­legítőt! Az elhanyagolt vagy meghibásodott kály­hából, konvektorból, kazánból, vízmelegítőből szén-monoxid kerülhet a szoba levegőjébe. Ezt megelőzhetjük, ha a készülékeket legalább éven­te szakemberrel ellenőriztetjük, és hiba észlelé­sekor késlekedés nélkül szerelőt hívunk.
  • Szereltessünk fel érzékelőket! Minden helyiségbe, ahol hagyományos üzemű kályha, kazán vagy vízmelegítő van, szereljünk CO- és füstérzékelőt. A legjobb, ha olyat választunk, mely egyidejűleg hang- és fényjelzéssel is figyelmeztet a füst vagy a gáz szivárgására, felhalmozódására.
  • Időről időre ellenőrizzük az érzékelőket! Az érzé­kelők általában elemmel működnek, amelyek állapotát tanácsos heti rendszerességgel ellen­őrizni. Ha az elem lemerült, azonnal cseréljük ki.

 

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.