Allergia és asztma

Lehet ön is érintett: a “beteg” épület szindróma hatásai

Egyre többet hallani arról, hogy a modern épületek, amelyekben lakunk és dolgozunk, megbetegíthetnek bennünket. A sajtó mind többet foglalkozik az irodaépületekkel és az úgynevezett „beteg” épület szindrómával (angol rövidítés­sel SBS; sick building syndrome). Fő tünetei – fejfájás és száraz köhögés – a rossz szellőzéssel, az építőanyagokból származó mérgező gőzökkel, valamint a rosszul működő, illetve rosszul karbantartott szellőző- és fűtőrendszerekkel függnek össze.

A modern épületek károsak lehetnek ránk nézve?
A modern épületek károsak lehetnek ránk nézve?
Érdekesség: az Amerikai Egyesült Államokban nagy nyilvánosságot kapott esetben meg kellett semmisíteni egy 19 emeletes épületet, mivel állítólag „beteg épület” volt – az adóhatóság ott dolgozó 2000 munkatársánál meghűléshez hasonló tüneteket észlel­tek: a dolgozók tömegesen betegedtek meg. „A dolog egy idő után odáig fajult, hogy új épületbe kellett költözni” – magyarázta az esetet az adóhatóság szóvivője.
A légkondicionálás nem egészséges.
A légkondicionálás nem egészséges.

Milyen épületek érintettek?

A beteg épület szindróma kifejezést olyan épületekre – általában korszerű, mestersé­ges szellőzéssel vagy légkondicionálással ellátott irodaépületekre – használják, ame­lyekben az ott huzamosabb ideig tartózkodó embereken különféle tünetek jelent­keznek, amelyek nem konkrét betegséget, csupán kellemetlen érzést, rossz közérze­tet okoznak

Figyelem! A jelenség nem tévesztendő össze az épülettel összefüggő betegségek­kel, amikor egy diagnosztizálható betegség, például az asztma tünetei egyértelműen összefüggésbe hozhatók az épületben előforduló, levegőben szálló szennyező anya­gokkal, mondjuk poratkákkal, állati hámsejtekkel és pollennel.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1982-ben ismerte el először a “beteg-épület” szindróma létezését, s a következők szerint foglalta össze azon tüneteket, amelyek pontosan azonosítható ok nélkül léphetnek fel: szem-, orr- és torokirritáció, a nyálkahártya és a bőr érzékennyé válása, fejfá­jás, gyakori légúti fertőzések, köhögés, rekedtség, nehézlégzés, viszketés, émelygés, szédülés és meg nem határozott túlérzékenység.

Kutatási eredmények: kutatók 1987-ben 4373 személyt vizsgáltak meg, aldk 46 különböző épületben dolgoztak, és azt találták, hogy 80 százalékuk számolt be kifejezetten a munka­helyükhöz kapcsolható tünetekről, 29 százalékuk pedig legalább öt ilyen tünetet észlelt magán. Az irodai vagy adminisztratív munkakörben alkalmazott személyek­nek 50 százalékkal több tünetük volt, mint a vezető beosztású munkatársaknak, és az állami szektorban foglalkoztatottak körében gyakrabban fordultak elő épülettel összefüggő betegségek, mint a magánszektorban dolgozóknál.
Érintettek: a nők gyakrabban panaszkodnak tünetekre, és a légkondicionált épületekben dolgozók körében gyakorlatilag mindig magasabb a betegségek előfordulási gyako­risága, mint azoknál, akik természetes szellőzésű vagy mechanikusan szellőztetett épületekben dolgoznak.
Irritáló hatású anyagok az épü­leten belüli forrásokból szabadulnak fel, például kárpitokból.
Irritáló hatású anyagok az épü­leten belüli forrásokból szabadulnak fel, például kárpitokból.

A beteg épület szindróma összetett probléma, és a vele kapcsolatos bizonyítékok java része nem döntő erejű. Az okait illetően testi és lelki tényezőket is feltételeztek már, de orvosi körökben mind a mai napig sok vita folyik a jelenségről.

A valódi kérdés azonban a következő:

Ha azt gondolja, hogy tüneteit az irodaházban okozza valami, és tudja, hogy ezek a tünetek gátolják a normális munkavégzésben, akkor nem számít, hogy az épület valóban „beteg-e”? A lényeg, hogy ön a probléma meg­oldására és a tünetei enyhítésére törekedjen.

Mi okozza a problémát?

Több olyan tényező is van, amelyek hatással lehetnek az iroda levegőjére. A beteg-épület szindróma esetén a következők tartoznak a gyanúsítottak közé:

Illékony szerves vegyületek (VOC-k)

Ezek az irritáló hatású anyagok az épü­leten belüli forrásokból szabadulnak fel, például ragasztókból, szőnyegpadlókból, kárpitokból, gipszkartonból, fénymásolókból, peszticidekből és tisztítószerekből. Közéjük tartozik a formaldehid is (egyik fő forrása a bútorlap), amely émelygést, fejfájást, szédülést, kiütéseket, valamint szem-, orr- és torokirritációt okozhat.

Szén-monoxid

E színtelen, szagtalan gáz egészségügyi határértékeit a szabadban folyamatosan ellenőrzik, az épüle­teken belül azonban nem, ezért ott komoly problémákat okozhat. Egy amerikai jelentése szerint egyes iro­dákban a délutáni szén-monoxid-szint 10-szer vagy 20-szor magasabb a sza­badban meghatározott egészségügyi határ érteiméi. Fő forrásai a nem megfelelően szellőző garázsok és rako­dóöblök, valamint a légvezetékek repe­dései, amelyeken keresztül a gáz az irodákba szivároghat.

Különféle tüne­teket okoz, például kimerültséget, zavartságot, fejfájást, szédülést és Manapság kevesebb   émelygést. A rosszul karbantartott fűtőberendezésekből kiszaba-friss levegő jut az épüle-   duló gáz akár halálos koncentrációra is dúsulhat. A szén-monoxid mérgezés minden évben szed halálos áldozatokat hazánkban is.

Nem elég csak szellőztetni!
Nem elég csak szellőztetni!

Nem kielégítő szellőzés.

Bár a munkavédelmi szabályok előírják, hogy hatékony és kielégítő módon kell gondoskodni hűtőrendszerekre   arról, hogy a zárt munkahelyet megfelelő mennyiségű friss vagy támaszkodunk,   tisztított levegővel lássák el, ez nem feltétlenül valósul meg töké­letesen.

Szükséges friss levegő: az irodaépületek szellőztetésére vonatkozó szabályok szerint általában fejenként és másodpercenként 8 liter friss levegőt kell bejuttatni.

Azokat a helyiségeket, ahol irodagépek, például fénymásolók, illetve port, füstöt vagy gőzöket kibocsátó munkagépek működnek, külön elszívórendszerrel kell felsze­relni. A szellőzőrendszer bemeneti nyílásait úgy kell elhelyezni, hogy azokon keresz­tül kívülről ne jussanak be szennyező anyagok az épületbe. Ahol általános elszívó-és szellőzőrendszert alkalmaznak, vagyis az iroda vagy üzemcsarnok levegőjét tiszta levegőre cserélik, az irányelvek óránként háromszori teljes légcserét javasolnak.

Külső vegyi szennyeződések

Noha a mai épületek jó része már kiválóan szi­getelt (talán túlságosan is), a gépjárművekből és épületekből származó szennyező anyagok még mindig bejuthatnak azokba, például a szellőzőrendszer rosszul elhe­lyezett bemeneti nyílásain, az ablakokon és más nyílásokon keresztül. Ha az ön iro­dája a parkolóra néz, ez sokat számíthat.

Biológiai szennyező anyagok

Idetartoznak a penészek, a baktériumok, a pol­lenek és a vírusok. Az akár halálos kimenetelű legionáriusbetegséget (legionellosis) például a Legionella pneumophila nevű baktérium okozza. (Bár Magyarországon 1998 óta bejelentési kötelezettség áll fenn erre a fertőzésre, a bizonyítottan növekvő eset­szám ellenére nincsenek pontos adatok a fertőzés gyakoriságáról.)

Légkondicionálás

A gyakori panaszokat, például a fejfájást, a kimerültséget és a kiszáradást a túlzott meleg vagy hideg is okozhatja.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.