Asztmások – Milyen gyógyszert szedjünk? Lehetnek-e mellékhatásaik?
„Két gyermekemnek allergiája és asztmája van, és én állandóan aggódom a gyógyszereik, a szteroidok, a hörögtágítók meg a különböző antihisztaminok lehetséges mellékhatásai miatt. (Rachel)”
Ám úgy tűnik, hogy két rossz közül kell választanunk, mert azzal, ha nem szednének gyógyszereket, sokkal többet kockáztatnánk. Nyugtalanít, hogy milyen hatással vannak a szteroidok növekedésükre és a csontozatukra, és a béta-agonista szerek hogyan hatnak a szívükre.
Vajon mennyi ideje vannak forgalomban e gyógyszerek, és az orvosok honnan is tudhatnák, milyen hatással lehetnek valakire, aki mondjuk 40 éven át szedi őket. Minderről valószínűleg fogalmuk sincs. Rachel aggodalmait nyilván nemcsak az allergiás gyerekek szüleinek jó része osztja, hanem maguk az allergiások is.
Miért gyanakszunk?
A gyógyszerek iránti gyanakvásukat, félelmeiket paradox módon gyakran az táplálja, hogy az orvosok igyekeznek gépiesen megnyugtatni a beteget és hozzátartozóit, és a készítmények felírásánál csak ritkán említik meg a mellékhatásokat.
Ennek az az oka, hogy ha az orvosok felhívnák a figyelmet az összes lehetséges enyhébb mellékhatásra, pl. fejfájásra, hányingerre, azzal jelentősen nőne azoknak a betegeknek a száma, akik valóban ilyen panaszokról számolnak be. Az emberi képzelet ugyanis olyan, hogy egy teljesen közömbös placebopirula beszedése után is egész sor mellékhatást vél felfedezni, ha számít azok fellépésére.
Ez a placebohatás árnyoldala, míg egy hatóanyag nélküli pirula jelentősen enyhítheti is a panaszokat, ha az orvos magabiztosan állítja, hogy használni fog. Ezért aztán az orvosok új gyógyszer felírásánál rendszerint mélyen hallgatnak a mellékhatásokról – ami nem azt jelenti, hogy azokat lebecsülnék vagy ne tudnának róluk.
Ha az olvasó kíváncsi az általa szedett allergia-, ill. asztmagyógyszerek összes lehetséges mellékhatására, a következő oldalakon megtalálhatja azokat, s emellett tájékozódhat arról is, hogyan hatnak ezek a gyógyszerek és miképpen célszerű használni őket.
Mik a mellékhatások?
Az allergiaellenes gyógyszerek között csak néhány olyan akad, amelynek szedése kapcsán súlyos mellékhatásokat mutattak ki – ilyenek pl. a tartósan szedett szteroidtabletták vagy a nagy dózisban adott teofillin. A felsorolt súlyos mellékhatások némelyike annyira ritka, hogy egy villámcsapásnak is nagyobb az esélye. Ráadásul a kockázatosabb kezelésekkel járó veszélyeket úgy is mérsékelhetjük, hogy a gyógyszereket pontosan az előírásnak megfelelően szedjük, betartjuk az előírt elővigyázatossági intézkedéseket, és észrevesszük a figyelmeztető jeleket.
Ezek lehetnek kellemetlenek, de semmiképpen sem vezetnek komoly egészségkárosodáshoz. A leggyakoribb mellékhatásokat a gyógyszervizsgálatok során regisztrálják, amelyek minden esetben megelőzik a gyógyszer forgalomba kerülését. Mielőtt egy gyógyszer piacra kerülne, alaposan megvizsgálják, hogy ezek valóban nem jelentenek-e komolyabb kockázatot.
Rendkívül gondos teszteléssel állapítják meg, hogy nem lépnek-e fel olyan veszélyes mellékhatások, amelyek a májat, a szívet, a vesét és egyéb létfontosságú szervet érintenek. A rákkeltő hatást a gyógyszervizsgálatok még korábbi fázisában szűrik ki.
Miben bízhatunk?
Sajnos ezek a forgalmazás előtti próbák nem alkalmasak arra, hogy a súlyos mellékhatások mindegyikét kimutassák. Mivel minden ember valamelyest különböző, a gyógyszerekre adott egyéni reakciók is eltérők. Pl. ha egy súlyos mellékhatás tízezer ember közül csak egyet érint, ezt a tesztelési fázisban gyakorlatilag lehetetlen kimutatni.
Az ilyen mellékhatások csak akkor derülnek ki, amikor a gyógyszer már jó ideje forgalomba került, és használata széles körben elterjedt. Váratlan mellékhatások léphetnek fel esetenként akkor is, ha a gyógyszert szedők sokkal öregebbek, vagy más etnikai csoportba tartoznak, mint azok, akik a tesztelési fázisban részt vettek.
Bajt okozhat a gyógyszer kombinálása másik készítménnyel is!
A gyógyszerészek a gyógyszer szerkezete alapján az ilyen problémákat nagy biztonsággal előre tudják jelezni. A gyógyszer forgalmazása előtt az olyan mellékhatások sem mutathatók ki, amelyek kialakulásához több év szükséges – ami általában jóval túllépi a tesztelési fázisok időtartamát.
Mindez felettébb riasztóan hangozhat, de azért nem kell megijedni, mert az új gyógyszerekre adott súlyos reakciók korántsem gyakoriak. Ráadásul biztonsági „hálók” is működnek: az orvosok megfigyelik azokat a betegeiket, akik új készítményeket szednek, és azonnal jelentik, ha addig még nem dokumentált, váratlan mellékhatás bukkanna fel.
Figyeljünk oda, milyen gyógyszert használunk!
Tudnunk kell, hogy az általunk használt készítmény melyik gyógyszerkategóriába tartozik. Pl. inhalátorunk béta-agonistát, szteroidot, kromoglikát típusú összetevőt vagy antikolinerg hatású hatóanyagot tartalmaz-e? Ha nem tudjuk, kérdezzük meg orvosunkat, gyógyszerészünket.
A gyógyszerek kategóriáinak nevei gyógyszercsaládokat jelölnek, amelyek kémiailag hasonló felépítésűek, és hatásmechanizmusuk is nagyjából azonos. A gyógyszerekben lévő hatóanyagoknak optimális esetben van egy elfogadott nemzetközi neve. Sajnos az allergia- és asztmagyógyszerek hatóanyagai közül néhányat különböző nevekkel illetnek – pl. a salbutamol egyes országokban albuterol, míg az adrenalin epinephrin néven ismert.
Márkanevek
A márkaneveket (kereskedelmi nevek) -a közönség túlnyomórészt ezeket ismeri – a nemzetközi nevektől eltérően mindig nagy kezdőbetűvel írjuk. A régóta használatos, bevált hatóanyagokat több gyógyszergyártó cég is gyártja, és különböző márkanevek alatt forgalmazzák. Az újabb gyógyszerek azonban, amelyek még a kifejlesztő cég szabadalma alatt állnak, csak egyféle néven kerülnek forgalomba.
A márkanevekre azért kell odafigyelni, mert egy másik nevű gyógyszer nem feltétlenül másféle hatású, mint az addig szedett – lehet, hogy pontosan ugyanazt a hatóanyagot tartalmazza, csak eltérő név alatt hozzák forgalomba. Ha korábban egy bizonyos gyógyszer mellékhatásokat okozott, amelyeket a jövőben el akarunk kerülni, a készítménynek nem a márkanevét, hanem a benne levő hatóanyag nevét érdemes megjegyezni.
Olykor a hatóanyagnevet használják márkanévként is – az ilyen gyógyszereket generikus készítményeknek nevezik. Ezek a népszerű márkák viszonylag olcsó változatai – szerkezetük, hatásuk ugyanaz, az áruk csak azért alacsonyabb, mert nem reklámozzák őket és már nem tartalmazzák a kifejlesztésükhöz és bevezetésükhöz szükséges költségeket. Az egészségbiztosítók arra ösztönzik az orvosokat, hogy amikor csak lehetséges, ilyen generikus gyógyszereket írjanak föl.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.