A túlzásba vitt tisztaság betegségek forrása lehet?
Senki sem tudja ugyan, miért nő ugrásszerűen az allergia és az asztma gyakorisága, de az egyik legnépszerűbb elmélet szerint az a baj, hogy a világunk (legalábbis a nyugati világ) egyszerűen túl tiszta. Ezt hívják egyes kutatók higiéniaelméletnek. Dr. Marc E. Rothenberg, a Cincinnati Gyermekkórház allergológiai és klinikai immunológiai részlegének vezetője inkább az „eltévelyedési elmélet” nevet használja: mint mondja, az immunrendszernek olyan kevés a dolga, hogy afféle élettani fiatalkorú bűnözővé válik, és alig várja, hogy bajt keverhessen.
Ezt az elméletet sokat és sokan tanulmányozták már
A tudósok 1997 óta 6000-nél is több olyan kutatást publikáltak, amely a civilizált életmód, illetve az allergia és az asztma közötti feltételezett kapcsolatot vizsgálta.
A probléma oka az elmúlt 50 év során a fertőző betegségek, az élősködők és egyéb kórokozók elleni harcban elért óriási eredményekben keresendő. Mivel az oltások miatt eltűnt egy sor, korábban gyakorinak számító gyermekkori betegség, másokat pedig az antibiotikumok fojtanak el csírájukban, és mivel szinte rögeszménkké vált a tisztaság (gondoljunk csak az antibakteriális törlőkendők, szappanok és oldatok forgalmának hihetetlen növekedésére), a kórokozóknak szinte esélyük sincs ellenünk.
Ugyanakkor az immunrendszer – képletesen szólva – „malmozni kényszerül”, s nem tudja elvégezni a feladatát…
Hogy különbséget tegyen a saját és az idegen anyagok között: A saját anyag jó, egyes idegen dolgok (például a HIV vagy a náthavírusok) pedig rosszak.
Csakhogy számos olyan idegen dologgal – például az ételek fehérjéivel vagy a nap mint nap belélegzett sok ezer molekulával -is érintkezésbe kerülünk, amelyekkel alapvetően semmi baj sincsen.
Az immunrendszer tanulása
Az immunrendszernek egészen fiatal korban meg kell tanulnia, hogyan különböztesse meg a jó és a rossz idegen dolgokat, mint ahogy a kisgyermeknek is meg kell tanulnia, mit jelent például, ha „forró” az étel. Az immunrendszer tanulásának egyik módja az endlotoxinokkal való érintkezés. Ezek a molekulák minden baktérium sejtfalában jelen vannak, és gazdájuk pusztulása után a környezetbe kerülnek.
Az eredmény rendellenességek egész sora lehet, az allergiától és az asztmától kezdve egészen az olyan autoimmun betegségekig, mint a szklerózis multiplex vagy a sokízületi gyulladás.
Az elméletet igazoló bizonyítékként szolgálhatnak az allergia és az asztma gyakoriságában egy adott országon belül megfigyelhető különbségek. Európai és USA-beli kutatások szerint a vidéken, illetve tanyán élő embereknél sokkal kisebb az allergiára való genetikai hajlam, és sokkal ritkább az asztma, noha az állatok közelében élve nagyságrendekkel több enclotoxinnal érintkezik a szervezetük.
Egy másik tanulmány az asztma előfordulási gyakoriságát vetette össze a csendes-óceáni Tokelau-szigeteken élő gyermekek, illetve az Új-Zélandra költözött tokelaui gyerekek között, és azt találta, hogy míg az előbbi csoportban 11 százalék volt az asztmások aránya, az utóbbiban ugyanez az érték elérte a 25 százalékot.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.