Allergia és asztma

Milyen allergiás tünetek esetén forduljunk orvoshoz?

Unja már, hogy minden tavasszal és nyáron nehezen kap levegőt, vörös a szeme, és eldugul az orra?

Akkor itt az ideje, hogy fel­keressen egy szakorvost, aki pontosan megállapítja, mi az ön problémája, és kezeli a mindennapjait megkeserítő tüneteket.

Bízzuk szakorvosra a problémát!
Bízzuk szakorvosra a problémát!

Lehet, hogy ezt feleslegesnek gondolja, hiszen éppen most jött rá, hogy mi is a baja, és azon gondolkodik, hogy tulajdonképpen nem is kell elmennie az orvos­hoz, hanem elég lesz, ha beugrik egy patikába, hogy beszerezzen antihisztaminokat, valamint orr- és szemcseppet.

Csakhogy, ha így tenne, azzal az allergia és az asztma világának egyik legveszé­lyesebb csapdájába esne bele: abba a tévhitbe, hogy képes önmagát helyesen diag­nosztizálni, és a tüneteit is megfelelően tudja kezelni.

Figyelem! Az allergia és az asztma igen hatékonyan álcázza magát más betegségnek, és ez persze fordítva is igaz.
Felmérés: egy, az American College of Allergy, Ástlima and Immunology által 2002-ben készített felmérés szerint az allergiások 40 százaléka a tünetek első jelentkezésekor azt hitte, hogy egyszerűen csak megfázott, vagy valamilyen vírusfertőzést, esetleg enyhébb influenzát szedett össze.

Az is tény, hogy néha még az orvosok és az egészségügyi ellátásban dolgozó egyéb szakemberek sem tudnak helyes diagnózist felállítani. Az Allergy UK tagjai körében nemrég készített felmérésből az derült ki, hogy az allergiás nátha tüneteivel orvoshoz forduló asztmás betegek csak mintegy felé­nél ismerték fel helyesen mindkét állapot meglétét. Az asztmában szenvedők néha nem is tudják, hogy szénanáthájuk van, és azt hiszik, makacs megfázással küszköd­nek.

Tehát ha tartósan fennálló szénanáthás tüneteket tapasztal valaki, célszerű minél hamarabb orvoshoz fordulni.
Tehát ha tartósan fennálló szénanáthás tüneteket tapasztal valaki, célszerű minél hamarabb orvoshoz fordulni.

A pácienseknek csupán körülbelül a kétharmada van tisztában azzal, hogy összefüggés lehet az asztma és az allergiás nátha között, holott e két betegség együttes előfordulása igencsak gyakori (az asztmások mintegy 80 százalékának van szénanáthája is), és fokozott veszélyt jelent a betegek számára. Hazánkban is problémát okoz, hogy e kettős állapotot sokszor nem ismerik fel időben, pedig korai diagnózissal és megfelelő terápiaválasztással a két betegség egyensúlyban tartható.

Mit tehetünk?

A pulmonológusok azt javasolják, hogy amennyiben tartósan fennálló szénanáthás tüneteket (orrfolyás, tüsszögés, szemvisz­ketés stb.) tapasztal valaki, ezek mellett pedig köhögés és nehézlégzés is jelentkezik nála, feltétlenül forduljon orvoshoz, allergológushoz vagy tüdőgyógyász szakorvoshoz utalja be a beteget további kivizsgálás céljából.

Ugyancsak problémát jelent, hogy sok asztmás beteg nem jut megfelelő és ele­gendő információhoz a betegségével kapcsolatban, márpedig a kezelés hatékony­ságát nagyban befolyásolja a beteg saját állapotára vonatkozó tájékozottsága.

Felmérés: az Asthma UK egy nemrég befejezett vizsgálatából az derült ki, hogy Nagy-Britan­niában az asztmásoknak csupán a fele véli úgy, hogy alaposan megvitatta orvosával vagy szakápolójával a szóba jöhető gyógyszereket; csak 3 százalékuk kapott a szak­ember által is jóváhagyott írásos listát a teendőiről; a súlyos asztmások egyharmadát pedig már legalább egy éve nem látta orvos, hogy ellenőrizze a kezelés megfelelőségét.

Magyarországon talán még rosszabb a helyzet!

Hazai adatok szerint az asztmások mintegy 80-90 százaléka (!) nem ismeri a betegsége pontos kórlefolyását, 60 száza­lékuk nem tudja, milyen gyógyszerrel érhetne el tünetmentességet, 70 százalékuk pedig nincs tisztában azzal, hogy az orvos által felírt gyógyszerek közül melyik az állandóan használandó, és melyik a tüneti szer.

Az inhalátort az asztmások mintegy fele nem tudja helyesen használni. Mindennek eredményeképpen a betegek sokszor nem ismerik fel az akut asztmás roham előjeleit, pedig az ilyen roham miatt kór­házba kerülő betegek felénél az állapot súlyosra fordulására utaló jelek már egy héttel a kórházba kerülés előtt megjelennek. Ha a betegek birtokában lennének a szükséges információnak, ha képesek lennének a tünetek felismerésére, és az aktuális állapotuknak megfelelően tudnának változtatni a kezelésükön, a sürgősségi kórházi kezelések jelentős része elkerülhető lenne.

Figyelem: Ha zavarják a tünetei, tanácsos orvoshoz for­dulni pontos diagnózi­sért, mert az allergia korai tünetei könnyen összetéveszthetők a nát­ha és a vírusfertőzések által kiváltottakkal.

Nagyobb hangsúlyt kéne helyezni tehát egyrészt az orvosok alaposabb felvilágo­sító tevékenységére, másrészt pedig arra, hogy a betegek is aktívan érdeklődjenek a betegségük iránt, és a lehető legtöbbet igyekezzenek megtudni róla. Elenged­hetetlen azonban, hogy diagnózisért és információért mindig szakemberhez for­duljon! Az alábbiakból megtudhatja, mik a teendői.

Fontos a jó orvos választás!
Fontos a jó orvos választás!

Orvosválasztás – hogyan?

Ha nemrég költözött új környékre, és még nem jelentkezett be egy orvoshoz sem, szerezze be a környéken dolgozó háziorvosok listáját. Ma már nem kötelező a kör­zetileg ldjelölt orvost választani, ezért kérje meg a szomszédait, a barátait vagy a he­lyi gyógy szer észt, hogy javasoljanak egy jó háziorvost.

Ezután menjen el a rendelőbe – már egy rövid látogatás alatt is sok mindent megtudhat az adott praxisról. Az asszisztens szívélyes és hatékony? A váró tiszta és nem túlzsúfolt? Van kitéve olvasnivaló, esetleg vannak-e játékok a gyerekelmek? Vannak kitéve plakátok és tájékoztató füzetek? Az orvosába vetett bizalom alapvető fontosságú, ezért olyat válasszon, akivel el tud beszélgetni, aki mellett nem érzi úgy,

Noha az orvosok többféle allergia- és asztmatesztet is ismernek, amelyeket elsősorban a diagnózis igazolására, illetve további adatok gyűjtéséhez használnak, a kórkép felállításának legfontosabb eleme mindig a testi vizsgálat és a kórtörténet felvétele, ezért döntő fontosságú, hogy az első vizsgálat során is őszinte legyen az orvosával, s a lehető legteljesebb válaszokat adja a kérdéseire.

Tájékoztassa az orvost minden tünetéről!

Ha például arra gyanakszik, hogy allergiás a macskákra, csak árthat magának azzal, hogy eltitkolja: odahaza bizony cicát tart. Azt is közölje az orvosával, miért gondolja, hogy valamire allergiás! Mondjon neki konkrét példákat, nem elég azt mondani, hogy azt gondol­ja, hogy allergiás, mert a barátnője is az. írja le a tüneteit, legalább néhány részletre kitérve, s hivatkozzon a tünetnaplójára, amelynek segítségével megfelelő áttekintést adhat orvosának az állapotáról.

A testi vizsgálat során orvosa – a tüneteitől függően – megvizsgálhatja a szemét, a fülét, az orrát és a torkát, különböző jeleket keresve, az orrban például allergia esetén jellemzően dudoros, szürkéskék a nyálkahártya, lehet orrpolipja vagy fertőzés az orrmelléküregekben. Ilyen jelek még a sötét karikák a szem alatt, a piros torok vagy a posztnazális váladék visszacsorgása. Emellett meghallgathatja a szívét, és az esetleges bőrelváltozásokat is megvizsgálhatja.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.