Óvatosan a megfázás elleni készítményekkel!
Korábban évtizedekig mindenki tartott ilyen orvosságokat otthon, de azután hirtelen megingott a beléjük vetett bizalom. Az utóbbi időben több, megfázás elleni orvossággal foglalkozott a sajtó olyan hangnemben, amelyet a gyógyszergyárak nem igazán vettek jó néven. A fogyasztók gondolkodóba estek, hogy azok a szerek, amelyeket régóta szedtek nátha és köhögés ellen, biztonságosak és hatékonyak-e.
Használnak a pszeudoefedrint nem tartalmazó, nátha elleni szerek?
NEM A pszeudoefedrin alternatívájaként kínált orvosságok nem nagyon hatnak.
Hosszú éveken át, ha valakinek eldugult az orra a náthától, pszeudoefedrint tartalmazó orrcsepp után nyúlt. Ám kiderült, hogy e hatékony szernek árnyoldala is van: egy tiltott szert, metamfetamint lehet készíteni belőle. Mivel a drogkereskedők nagy mennyiségben vásároltak vagy loptak a patikákból pszeudoefedrint, egyes országokban korlátozták az árusítását. Az Egyesült Államokban tilos az ilyen szereket nyílt polcra téve árulni. Egyszerre csak kis mennyiségben lehet megvásárolni őket, és vásárláskor mindig igazolni kell a személyazonosságot.
Ezen intézkedések hatására a gyógyszergyárak megváltoztatták a szerek összetételét, és a pszeudoefedrint egy másik, a nyálkahártya duzzanatát csökkentő hatóanyaggal, fenil efrinnel helyettesítették. E szereket már meg lehet találni a patikák vény nélküli gyógysze reknek fenntartott polcain, de kérdés, hogy minek.
Jó tanács
Orvosok és gyógyszerészek szerint betegek százai panaszolják, hogy a náthaellenes gyógyszerek nem hatnak, és kutatók be is bizonyították, hogy igazuk van, mert az engedélyezett adag (10 mg) fenilefrin nem elég ahhoz, hogy megszüntesse az orrdugulást.
- Az izzadás okai
- Fitten egy életen át – gyakorlatsorok
- A rugalmasság növelése edzéssel
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A pszeudoefedrin körüli vitának az volt a pozitív hozadéka, hogy a kutatók a szer alkalmazásának módjával is foglalkoztak, és megállapították, hogy nem ajánlatos az orr dugulást megszüntető szereket szájon át szedni.
Ezek ugyanis összehúzódásra késztetik az ereket, de nemcsak a gyulladt és duzzadt nyálkahártyákban, hanem testszerte, ami a vérnyomás emelkedéséhez vezet. Ezért ajánlják inkább a fenilefrin-vagy (a hosszabban ható) oximetazolintartalmú orr-cseppet vagy -spray-t, amelyek közvetlenül az orr nyálkahártyájára fejtik ki hatásukat. Ezeket azonban csak rövid ideig szabad alkalmazni, különben súlyosbítják a problémát.
A több összetevő nagyobb hatékonyságot eredményez?
NEM A megfázás elleni szerek gyakran többféle hatóanyagot tartalmaznak, amelyek mindegyike más-más tünet kezelésére szolgál. Ám ha e tünetek nem mind állnak fenn, nincs rájuk szükség.
Ha valaki náthás lesz, vagy kitör rajta az influenza, könyörtelenül be kell vetnie mindent a kór legyőzésére. Ám még mielőtt olyan szer után nyúl, amely a meghűlés valamennyi elképzelhető tünetét kezeli, át kell gondolnia, hogy valóban jelentkeztek-e ezek a tünetek. Az orvosságok többnyire fájdalom- és lázcsillapítót tartalmaznak, például acetamino-fent, továbbá az orrfolyás ellen antihisztamint, egy olyan szert, amely csökkenti az orrdugulást, valamint köhögéscsillapítót és/vagy köptetőt. Ha este veszi be az ilyen orvosságot, bizonyára jobban fog aludni, ha más hatása nem is lesz, mert az antihisztamin vagy a hatóanyagok hosszú listájának olvasgatása elálmosítja.
Érdemes azonban ilyen kombinációs szert bevenni, ha csak az orra dugul el?
„Ha nincs láza, mi szüksége van paracetamolra?”, kérdezi dr. Katherine Hillblom, az Amerikai Gyógyszerészek Egyesületének szóvivője. A sokféle tünetet egyszerre kezelő készítményekre szerinte azért sincs szükség, mert káros mellékhatásuk is lehet. Ha valaki egyidejűleg többféle gyógyszert szed megfázáskor, előfordulhat, hogy ezek mindegyike tartalmaz acetaminofent vagy más hatóanyagot, s ha az adagok összeadódnak, még túladagolás is bekövetkezhet.
Segítenek a köhögés elleni szirupok?
NEM Ha ilyeneket összevásárol, az kidobott pénz.
Amikor a fák lehullatják leveleiket, és az idő csípőssé válik, sok otthon visszhangzik a köhögéstől. Ilyenkor az emberek beszereznek mindenféle színes, gyakran kellemetlen ízű, köhögés elleni folyadékot. Az orvosok többsége szerint azonban ezek mit sem használnak.
A köhögés elleni szirupokkal szembeni első támadást az az 1997. évi közlemény intézte, amelyben amerikai gyermekgyógyászok arra figyelmeztették a szülőket, hogy a kodeint és dextrometorfánt tartalmazó szereknek gyermekek esetében nincs bizonyított köhögéscsillapító hatásuk. 2001-ben pedig a British Medical Journal folyóiratban olyan cikk jelent meg, amely kétségbe vonta, hogy a köhögéscsillapítók bármit is használnának akár a gyerekeknek, akár a felnőtteknek. Ezt követően 2006-ban az Amerikai Tüdőgyógyászok Kollégiuma kinyilvánította, hogy nincs semmi értelme köhögéscsillapító és köptető hatású hatóanyagokat tartalmazó szereket alkalmazni, mert semmi hatásuk nincs.
Akkor mégis mi használ?
Az említett kollégium tagjai szerint a megfázás okozta köhögés ellen csak az antihisztaminok és a nyálkahártyák duzzadását megszüntető hatóanyagok kombinációját tartalmazó szerek hatékonyak. Az antihisztaminok közül azonban csak a régebbi hatóanyagok, például a brómfeniramin használ, ezek viszont álmosságot okoznak. (Ha az áll a csomagoláson, hogy a gyógyszernek nincs nyugtató hatása, akkor nem is ér sokat.) Inhalálás és bőséges folyadékfogyasztás fellazíthatja a légutakban a besűrűsödött nyákot, és így könnyebb azt felköhögni.
Használnak kisgyermekeknek a meghűlés elleni szerek?
NEM Bár a szülők adnak a kicsinyeknek is ilyen orvosságokat, nem bizonyított, hogy ezek hatásosak lennének, kockázatuk azonban lehet.
Az emberek meglepődtek, amikor 2007-ben egy szakértőbizottság kijelentette, hogy hat éven aluli gyermekeknek nem adható meghűlés vagy köhögés elleni gyógyszer. Véleményüket arra alapozták, hogy igen csekély azoknak a kutatásoknak a száma, amelyek az ilyen szerek hatékonyságát bizonyították volna. Valójában az orvosságok semmivel sem használtak többet, mint a placebók.
Ez nem újdonság, amióta viszont kiderült, hogy ezek a szerek veszélyesek lehetnek, a hatóságok is fölfigyeltek a kérdésre. Egy betegségek megelőzésére szakosodott intézet felmérése szerint az Egyesült Államokban 2004-2005-ben 1500, kétévesnél fiatalabb gyereket kellett sürgősségi ellátásban részesíteni olyan állapot vagy betegség miatt, amelyet köhögés és megfázás elleni gyógyszerek okoztak. Közülük hárman meghaltak. Az esetek egy részében véletlen túladagolás történt, ami azért is gyakori, mert a szülők többféle olyan gyógyszert adnak a gyerekeknek, amelyeknek azonos a hatóanyaga.
Mit tehet a szülő a szipogó, krákogó gyerekével?
Lehet, hogy a szülők úgy gondolják, nem baj, ha az orvosság nem gyógyítja meg a gyereket, de az legalább jól alszik. Ez azoknak a szereknek köszönhető, amelyeknek antihisztamin hatása van: ettől a gyerek elalszik, s a család többi tagja is nyugovóra térhet.
„A nyugtatókat azzal a céllal fejlesztik ki, hogy elnyomják a tudatot”
állítja dr. Michael Shannon, a Bostoni Gyermekkórház sürgősségi osztályát vezető gyermekgyógyász-professzor, azon gyermekgyógyászok egyike, akik petíciót küldtek az FDA-nak, kérve, hogy gondolják újra a gyermekek számára kifejlesztett, megfázás elleni gyógyszerek engedélyezését. A gyerekek, mondja, különösen érzékenyek a nyugtató hatású szerekre, így ezek légzésleállást is okozhatnak. Az erősen benyugtatózott gyerek éjszaka hányhat, amire nem ébred fel, és megfulladhat a hányadéktól. Más orvosok azt figyelték meg, hogy a pszeudoefedrin kisgyerekek esetében súlyosbíthatja az olyan szívbetegséget, amelyet korábban nem fedeztek föl.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.