A gyermekek alvása
Ha éjszaka sír egy csecsemő vagy egy gyermek, az különösen szívszorító. Valami nagyon primitív, nagyon zsigeri válaszreakciót vált ki belőlünk, emlékeztet bennünket esendőségünkre. A fejlődő gyerek számára nagyon fontos az alvás. Létfontosságú, hogy fizikai erőnlétüket fenntartsuk, hogy gyarapodhassanak, növekedhessenek és tanulhassanak.
Elengedhetetlen az érzelmi fejlődésük érdekében is, hogy formálódhasson életörömük, humorérzékük, hogy élvezni tudják az életet. Sajnos azonban bármennyire is fontos az alvás, sok fejlődésben levő gyerek számára az alvás nem ennyire egyértelmű.
Amint azt minden anyuka nagyon jól tudja, az újszülöttek a nap nagy részében alszanak, de ébrenlétük idejének vajmi kevés köze van a szokványos nappal-éjszaka ciklussal. Az idősebb csecsemők sokszor okoznak alvászavarokat, nem is annyira maguknak, mint inkább a család többi tagjának. Ezzel szemben a kisgyerekek általában nagyon jó alvók, lefekszenek, amikor elfáradtak, eléggé mélyen alszanak, és frissen ébrednek.
Az újszülöttek: valódi alvógépek
Az újszülöttek remek alvók, idejük mintegy 70%-át tölti ki az alvás – a nap huszonnégy órájából tizenhatot-tizenhetet alszanak, általában három-négy órás rövidebb szakaszokban, majd egy-két órát ébren töltenek. Ez a rövid ciklikusság normális, elég rendszeres és kiszámítható. Az újszülöttek alvásigénye azonban nagyon változatos képet mutat, vannak, akiknek elegendő tíz-tizenkét óra, de még ilyenkor is megfigyelhető a háromnégy órás ciklikusság, amit ébrenlét követ.
Az újszülöttek alvásának 60%-a REM típusú, avagy álmodási jellegű, de nem jár vele olyan totális izombénultság, mint a felnőtteknél, náluk a bénultság jószerivel részleges, szopó mozdulatokat, grimaszokat, nyújtózkodást, sőt akár még mosolyt is láthatunk.
Újszülöttek alvás-ébrenléti ciklusa
Az újszülöttek legfőbb problémája az alvással az, hogy alvás-ébrenléti ciklusuk nem függ külső tényezőktől, például napfénytől vagy sötétségtől. Úgy látszik, az alvás-ébrenléti ciklus (nagyobb gyereknél vagy felnőttnél) két dologtól függ: egyrészt az agyban levő összeköttetések fejlődésétől, valamint az agy és a szem retinája közötti kapcsolat fejlettségétől, illetve attól, hogy mennyi fénynek vagy sötétségnek van a baba kitéve. Az újszülöttek egész nap és egész éjszaka esznek és alszanak, és a velük kapcsolatos alvászavar nem őket érinti, hanem leginkább az édesanyjukat.
A terhes anyák nem alszanak jól, különösen nem a terhesség utolsó néhány hónapjában, a vajúdás és a szülés pedig kifejezetten megzavarja az alvást. A szülést követő izgalom és izgatottság nem engedi, hogy visszaálljon a normális alvási ritmus, főként ha a szülés a kórházban történt. Az anyukáknak ki kell tapasztalniuk az újszülöttek veleszületett alvás-ébrenléti ritmusát, és meg kell próbálniuk a sajátjukra is koncentrálni, hogy maximálisan ki tudják használni pihenésre azt az időt, amikor az újszülött alszik.
Három hónapos korra
Három hónapos korára a csecsemő agya a gyors fejlődés következtében eljut arra a szintre, hogy az alvás közben készített EEG-mintája lényegében azonos a felnőttekével. Ekkoriban a legtöbb csecsemő igyekszik az éjszakai órákra, egyetlen hosszabb időszakra koncentrálni az alvását, és az ébrenlétnek nagy részét lehetőleg igyekszik a nappali órákra időzíteni.
Ez valójában a szokás kialakítása, amiben a napfény, valamint a sötétség segítenek kialakítani az érlelődő alvás-ébrenlét ciklust. Három hónapos korra már nem a REM fázis a domináns minta, sokkal inkább a mélyalvás. A baba tizenhat hetes korára az összes alvásidő is napi tizennégy-tizenhat órára csökken, bár elég nagyok az egyéni eltérések.
Kólika és allergia: két jó ok, amiért a baba nem alszik
Az újszülöttkori kólika csillapíthatatlan görcsök rendszeres ismétlődését jelenti. Minden ötödik gyereknél előfordul, és gyakorta zavarja meg az alvást. A csecsemő napközben teljesen jól van, majd késő délután vagy az esti órákban erős, ismétlődő, keserves sírásroham következik, ami sokszor órákig is eltart. A roham alatt a gyereket nem lehet megnyugtatni -felhúzza a lábát, mint amikor valaki görcsöl, arca grimaszba torzul, karjával, lábával hadonászik, néha csapkod, néha megmerevedik.
Az ilyen rohamok naponta összesen több mint három órát tartanak, és rendszerint ismétlődnek. A kólika oka ismeretlen, de úgy vélik, a belek késedelmes fejlődésével lehet kapcsolatban. Úgy négy hónapos kor körül magától elmúlik. A csecsemőkori kólika általában nem rögtön a születéskor jelentkezik, csak a tíz-tizennegyedik napra alakul ki.
A kólikás csecsemő rossz alvó
Nehezen alszik el, gyakran felébred, és roppant érzékeny az alvás-ébrenlét ciklus, valamint a napi rutin változásaira. Úgy látszik, sokkal jobban tudatában van a külső környezetének, mint a többi csecsemő. Sajnos a kólikás gyereknek sokkal inkább vannak alvási problémái, mint általában a csecsemőknek vagy nagyobb gyerekeknek.
Tehéntej-allergia
A másik leggyakoribb ok a csecsemők alvási nehézségét illetően a tehéntej-allergia, ami minden hatodik csecsemőt érint, és amire a gének is hajlamosítanak. A súlyos tejallergia tünetei a hányás, erős hasmenés, puffadás és nyugtalanság. Ha röviddel a születése után tehéntejre fogott csecsemőnél jelentkeznek ezek a tünetek, akkor egyszerű a diagnózis.
Az enyhébb tüneteket mutató gyerekeknél viszont esetleg elmarad a hányás vagy hasmenés, s csak a puffadás, a nyugtalanság marad. Nagyon jelentős az a tény, hogy a tejallergiás újszülöttön a szülők csak annyit vesznek észre, hogy a kicsi nyugtalan – esetleg nehezen alszik el, néha úgy tűnik, mintha fájna valamije, vagy egyszerűen csak nem látszik kiegyensúlyozottnak. Ezek a babák mindig rosszul alszanak – nehezen alszanak el, és gyakran felébrednek.
A kezelés nagyon egyszerű. Olyan tápszert kell adni a kicsinek, ami nem tartalmaz tehéntejfehérjét – például szójafehérje-alapú.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.