Az alváshiány túlsúlyhoz is vezethet!
Merő véletlenség lenne ez, vagy oksági összefüggés áll fent az alváshiány és a túlsúly között?
A kutatások – a hosszú távú felmérések és a laboratóriumi kísérletek egyaránt – arra utalnak, hogy a krónikus alvásmegvonás, azaz a kései lefekvés megnövelheti a súlygyarapodás és elhízás kockázatát.
Mindez valószínűleg olyan tényezők együttállásának rovására írható, mint az anyagcsere és az endokrinrendszer módosulása, például a csökkent glukóztolerancia és inzulinérzékenység, az esti kortizon szint emelkedése, a ghrelin termelés fokozódása, ezzel szemben a leptin képződés csökkenése, végül pedig az étvágy és az éhségérzet fokozódása.
Eszerint az alvás mind gyermekekben, mind felnőttekben fontos szerepet tölt be a hormonháztartásban és a glukózanyagcserében.
Hogyan hat az alváshiány az anyagcserére?
A részleges vagy tartós alvásmegvonás, ami a modern életforma velejárója, hosszú távon is megmásíthatja a biokémiai folyamatokat, megzavarva az étvágyat és anyagcserét szabályozó hormonok termelésének kényes egyensúlyát.
Úgy tudjuk, hogy e változások végül az étvágy megnövekedéséhez, falánksághoz, súlygyarapodáshoz és elhízáshoz vezetnek.
Mindebben két hormon – a leptin és a ghrelin – játszik kulcsszerepet. Nagyjából annyit tudunk minderről, hogy amíg a leptin csökkenti az étvágyat, a ghrelin megnöveli. Vizsgáljuk meg őket külön-külön, továbbá azt, milyen hatással vannak az étvágy és az éhségérzet beállításában.
Leptin: az éjféli nassolás felelőse
A leptin olyan fehérje természetű hormon, amely a zsírszövetben, azaz a zsírsejtekben termelődik. Igen, a zsírszövet, más szóval a testzsír nem csupán energiát raktároz, és védőövet von testünk köré, de egyúttal endokrin szerv is, amely több fehérje alapú hormont állít elő.
Érdekes módon erre a szerepkörre a leptin felfedezése világított rá 1994-ben.
A leptin tudatja az aggyal, mikor ettünk eleget. Magas koncentrációban a teltségérzetről jelez, mire abbahagyjuk a további evést. Alacsony szintje ezzel szemben az éhségérzet jeleit küldi az agyba.
Éhezéskor, energiahiány esetén a leptinszint tehát jelentősen lecsökken. Nyomban elemózsia után is látunk, hogy pótoljuk megfogyatkozott energiatartalékainkat. Optimális energiaellátottság mellett a leptinszint emelkedni fog. A hormon ezúttal közli az aggyal, hogy ideje abbahagyni a táplálkozást. így mi sem töltjük meg másodszor a tányérunkat.
Bizonyos kísérletek szintén arról vallanak, hogy a leptintermelés szorosan összefügg alvási ciklusainkkal. Az egyik ilyen szerint az átlagos leptinszint 19%-kal alacsonyabb volt azoknál a kísérleti személyeknél, akik mindössze 4 órát alhattak, szemben azokkal, akiknek 12 óra jutott osztályrészül.
Ez megmagyarázni látszik, miért alszanak el egy jó kis éjféli nasizás után a rossz alvók!
Bár az élettan szabályai mindenkire vonatkoznak, az egyéni különbségek igen nagyok lehetnek. Mindamellett több vizsgálat is igazolja, hogy az agy rezisztenssé válhat a leptinnel szemben, ami újabb dimenzióval bővíti az alvás-elhízás összefüggést.
Ugyancsak kutatók mutattak rá arra, hogy némelyik elhízott egyén vérében magas a vérben keringő leptin koncentrációja, csakhogy e hormon nem fejtheti ki hatását a fellépő leptin-rezisztencia miatt, ami falánksághoz vezet.
Ghrelin: az étvágyserkentő hormon
A leptin mindössze fele az alvás-elhízás történetnek. A másik fele a ghrelin nevű hormon számlájára írható.
A ghrelint mindenekelőtt növekedési hormonként tartják számon, amely azonban fontos szerepet játszik az éhségérzet kiváltásában és az energiaháztartásban. 1999-ben fedezték fel, öt évvel a leptin után. A tanuláshoz és emlékezéshez is nélkülözhetetlen.
Zömmel a gyomorban és a hasnyálmirigyben termelődik, de a hipotalamuszban is képződik. Magas koncentrációban éhségérzetet kelt.
Mikor a szervezet energiakészletei kimerülnek, a ghrelin a zsír elraktározására és ezzel az energia tárolására serkent. Ezzel egy időben a zsírraktárak lebontása is csökken, hogy ne fogyjon tovább az energia.
A ghrelin a jelek szerint a leptintől függetlenül fejti ki hatását
Az alváshiány ellenben fokozza képződését és megnöveli az étvágyat. A kutatások tanúsága szerint különösen a rosszul alvókra igaz, hogy a magas szénhidráttartalmú étkeket részesítik előnyben. Ezért fogy el a hűtőből az éj leple alatt annyi feldolgozott étel!
Az alváshiány egyúttal a glukóztoleranciát is közel 40%-kal alászállítja. Mindennek az inzulinérzékenység csökkenéséhez van köze.E két anyagcserezavar együttes jelenléte a 2-es típusú cukorbaj velejárója. A kisebb inzulinérzékenység egyúttal megnöveli az elhízás kockázatát, amelyet sokan a cukorbaj társbetegségének tartanak.
A hormonok bonyolult úton-módon hatnak, korai lenne ezért közvetlen oksági viszonyt feltételezni a leptin vagy ghrelin és az elhízás között. Annyit tudunk csak, hogy ilyen összefüggés igenis létezik.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.