• félelem
• gyermek
• rémálom

A gyermekkor démonjai: állandó félelmek és rémálmok okai

Az újszülöttek és a csecsemők nem ismerik a félelmet, de ahogy nő a gye­rek és kezd kialakulni az éntudata, elkülönül másoktól, kifejlődik egy bi­zonyos mennyiségű félelem. Ez része a felnőtté válásnak. Sajnos minél ingatagabb a környezet, annál valószínűbb, hogy a gyerekben nyugtala­nító félelmek keletkeznek. Amikor a gyerek magányosan fekszik az ágyá­ban éjszaka, nem meglepő, hogy a sötétben beindul a fantáziája, s félelem keríti hatalmába.

A gyermekkori félelmek általában átmenetiek és könnyen megérthetők

Nehéz a körülöttünk levő világot megmagyarázni és megérteni, még fel­nőttnek is, s például a tűz, a haláleset a családban, bármiféle erőszak, és a mindennapi élet során bennünket bombázó félelmetes képek (a tévének és a mozinak köszönhetően) nyilvánvalóan okozhatnak átmeneti félelme­ket és rémálmokat. Az ezeket az eseményeket kísérő félelmek hathatós támogatással és magyarázattal eltüntethetők. Ha a gyerek éjjel rémálom­ból ébred vagy valami félelmetes kép miatt nem képes elaludni, igényli a szülő megnyugtató bátorítását.

A félelmek azonban néha tartósan jelen vannak, és az ébrenlét idején is betörnek a gyerek gondolataiba. Ha ez tartósan előfordul, akkor pszicho­lógus segítségét kell kérni.

Minden gyermek álmodik, minthogy jelentős mennyiségű időt tölt REM alvásban

A koraszülött csecsemők az alvásidő nagy hányadát REM szakaszban töltik (bár agyuk nem eléggé fejlett ahhoz, hogy „álmodja­nak”, amint azt az idősebb gyerekek teszik). A gyerekek álma általában rövidebb, mint a felnőtteké, és leginkább ugyanazok körül az egyszerű, mindennapi események körül mozognak – jóindulatú helyszínek, a tante­rem, a konyha, a játszótér -, semmi félelmetes nincs bennük. A gyerekek rémálmaiban azonban van egy bizonyos sorrendiség.

Nagyon nehéz rávenni egy háromévesnél fiatalabb gyereket, hogy visszaidézze az álma részleteit, de ebben a korban a kicsik elkezdenek ál­latokról, emberekről, különösen a szüléikről, a játszótársaikról álmodni. A nagyon fiatal gyerekeknél szokatlan jelenség a rémálom. Az öt-hét éves gyerekek álmaiban azonban az alvó egyre gyakrabban kezd központi sze­repet betölteni az álomban, és kezdenek kialakulni apró jelenetek és tör­ténetek.

Az ebbe a korosztályba tarto­zó gyerekek nehezen hiszik el, hogy az álom oly hatalmas élményt ad, és olyannyira hasonlít a való élethez. A nyolc-tizenegy éves korosztálynál gyakoribbak a rémálmok, az elmesélés alapján az álmok legalább egyhar­mada kellemetlen, és többnyire a napközben félelmet keltő dolgokkal va­ló kapcsolat reflexiói.

A tizenéves kor elején még túlnyomó többségben vannak a jó álmok, ám a rémálmok is sűrűbben fordulnak elő. Egy meg­figyelés szerint a tizenegy-tizenkét éves kor körül előfordul, hogy az ál­mok „őrült” álmok, egyáltalán semmi közük a valósághoz, bár még min­dig eléggé félelmetesek. Habár a fiatal felnőttek általában véve rossz alvók, ebben a korcsoport­ban drámai módon lecsökken a rémálmok jelenléte.

Jó tanácsok a gyermekkori rémálmok kezelésére

Minden gyermeknek vannak rémálmai?

Igen, ezek a felnőtté válás rendes, napi érzelmi küzdelmeinek visszatükröződései. Ha egy gyereknek egy­szer rémálma van vagy sorozatban többször is, az nem jelenti azt, hogy a gyerek abnormális, vagy pszichés problémája van. Szinte minden esetben le tudja győzni a rémálom okozta félelmet a szülő megnyugta­tása, biztos jelenléte éjszaka, és a gyerek napközben mutatott, általá­nos, érzelmi viselkedésének értékelése.

A kisebb gyerek fizikai vigasz­talást is igényel – legyen valaki a szobában, ölelésre van szüksége, sőt engedélyt kér, hogy egy időre odabújhasson a szülő mellé. A nagyobb gyerekek, akik tökéletesen el tudják különíteni a valódi világot és az ál­mok világát, azt igénylik, hogy az ébrenlét idején megbeszélhessék az álmot, magyarázatot kapjanak rá.

Meg kell különböztetni a rémálmot és az éjszakai lidércnyomást

A rémálom általában az éjszaka második felében következik be, amikor az álmodás a legintenzívebb. Az éjszakai lidércnyomás inkább koráb­ban tapasztalható – az elalvástól számított egy-két órán belül. A rém­álom esetében a gyerek fél meg sír ugyan, ám többnyire érzékeli a szü­lő jelenlétét, és reagál rá.

Lidércnyomás

Ezzel ellentétben a lidércnyomás során a gye­rek iszonyúan retteg, dühös, zavart, és a roham alatt egyáltalán nem vesz tudomást a szülő jelenlétéről. A rémálom után a gyerek nehezen tud visszaaludni, mert a félelem vele marad, a lidércnyomás után vi­szont pillanatokon belül visszaalszik.

Rémálmok okai

A rémálomra reggel a gyerek ál­talában vissza tud emlékezni, míg a lidércnyomásra nem. A gyakori vagy ismétlődő rémálmok intenzívebb lelki feszültség, a gyerek életének labilitása vagy érzelmi problémák jelei. Sokkal gyak­rabban fordulnak elő válófélben levők gyerekeinél, vagy amelyik csa­ládban betegség, sérülés vagy haláleset fordult elő. Bármilyen félelmet ébresztő élmény kiválthatja. A huzamosabb ideig fennálló vagy súlyos rémálom esetében jó szolgálatot tehet, ha az orvos vagy pszichológus szakértő tanácsát vesszük igénybe.

Álmok világa a gyerekeknél

A gyerekek, különösen a kisgyerekek képzelőereje igen élénk, és nehe­zükre esik megkülönböztetni a valódi világot az álmok világától vagy attól, amit a televízió, a filmek vagy a könyvek tárnak fel előtte. Külö­nösen a tévéműsorokban és filmekben vannak a jelenetek úgy tervez­ve, hogy a lehető legnagyobb képi hatást érjék el, ami a kicsi gyerekek fantáziavilágát maximálisan stimulálja.

Televízió korlátozása

Nézze együtt a gyerekkel azo­kat a műsorokat, amiket ő néz, és ne habozzon korlátozni a tévézést, különösen ha a gyereknek gondja van a lidérces álmokkal. Némely visszatérő gyötrő álom esetében sokat segíthet, ha megkérjük a gyereket, hogy beszéljen róla, esetleg rajzolja le a benne félelmet kel­tő dolgot. Ez lehetővé teszi, hogy a gyerek elmesélhesse a képi benyo­más részleteit, s erre lehessen összpontosítani a beszélgetést. Különö­sen a kicsit idősebb gyerekeknél lehet ez nagyon hasznos, hisz szembe tud nézni félelmeivel.

Néha meg lehet tanítani a gyereket, hogy megváltoztassa az ismétlődő gyötrő álmokat, és az álom kimenetele valamivel elfogadhatóbb le­gyen. Ha a gyerek többször is ugyanazt a rossz álmot éli át, akkor meg lehet rá tanítani, hogy az álombeli események láncolata közepén vál­toztassa meg az álom irányát, s akkor a félelmetes kép nem jelenik majd meg.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.