A szorongás mint az álmatlanság oka
Ha nehézséget okoz az elalvás, és napközben is tapasztal valamiféle tartós nyugtalanságérzést, akkor lehet, hogy ön az egyik lelki betegségben, az úgynevezett „szorongásos zavarban” szenved. Szorongás természetesen mindannyiunkban van, ez az az állapot, amikor kellemetlenül érezzük magunkat, félelem lappang bennünk, aggódunk, hogy valami bekövetkezik.
A szorongás mindenkinél előfordul?
A szorongás teljesen normális emberi érzés, és mindenki érzett már ilyet valami vizsga vagy az autóvezetői teszt előtt, vagy ha egy megbeszélést röviden, de nyilvánosan el kell kezdenie, de legtöbbünk számára ez az aggodalom csak átmeneti jelenség, ami stresszhelyzetben előfordul, de utána el is múlik. Egyesek számára azonban a túlzott, tartós szorongás olyan hatalmas, pusztító erő, mely megfosztja az életet minden örömtől.
Akár állandóan is fennállhat, nemcsak időnként, és ha egész nap, egész éjjel velünk van egy meghatározhatatlan félelem vagy feszültség, az megakadályozza a lazítást, odavezet, hogy a legegyszerűbb döntésen is hosszasan habozunk, és minden mozdulatunkat megbénítja a félelem, hogy vajon mi lesz a következmény.
Probléma: ha a szorongás sokáig fennáll
A szorongás maga kellemetlen félelemérzés, nyugtalanság, amikor a tudat azt mérlegeli, hogy vajon mi következhet be a jövőben. Ha ez állandóan fennáll, a pszichológusok „általános szorongásos zavarról” beszélnek. Az abnormális szorongás második leggyakoribb formája a „pánikbetegség”, melynek során hirtelen, erős, félelmetes szorongás vagy pánik söpör végig a betegen, mindenféle előjel nélkül.
Túlzottan szorong?
- Valótlan, túlzó félelem vagy aggodalom az életkörülmények miatt, különösen ha ezek a félelmek aránytalanul nagyok a problémához képest -például ha olyan szerencsétlenség miatt aggódik valaki, ami esetleg megtörténhet a gyerekével, holott a gyerek nem forog veszélyben.
- Ha valaki felspannoltnak érzi magát, felpörög, hiperaktív vagy feszült, esetleg túlzottan érzékeny a környezet változásaira, mint például a telefoncsörgésre vagy más zajokra. Olyan érzése van, hogy képtelen lazítani.
- Nehézséget jelent a koncentrálás, az az érzés, hogy „üres az agyam”, az aggodalom vagy a folytonos sürgetettségérzés miatt.
- Fáradtsággal társuló ingerlékenység.
- Gondot okoz az elalvás vagy az éjszaka végigalvása.
- Rendkívüli remegés, rángatózás, az izmok reszketése, megnövekedett izomfeszültség, izomfájdalom vagy -érzékenység és fokozott fáradékonyság.
- Ismétlődően előforduló légszomj, fojtogató érzés, erős szívdobogás, izzadó vagy hideg, nyirkos tenyér, szájszárazság, szédülés, hányinger, hasmenés vagy más hasi panasz, mely együtt jelentkezik intenzív félelemérzettel vagy aggodalommal, hogy valami borzasztó fog történni. Ezek a tünetek jelentkezhetnek éjszaka is, lehet, hogy valaki erre ébred álmából.
- Állandóan kísért a „kicsúsznak a kezemből az események” érzés, hogy képtelen a dolgokkal megbirkózni, hogy „mindjárt betörnek az életembe” stb.
Szorongási rohamok tünetei
Ezek a szorongásos rohamok olyan súlyosak, hogy többnyire fizikai tüneteket is okoznak, nem csak érzelmit – a betegeket hányinger fogja el, szédülnek, mellkasuk szorul, felgyorsul a szívritmusuk, fulladnak, kiveri őket a veríték, gyakran társul hozzá hasi fájdalom és erős fejfájás. Az akut szorongásnak ezek a zavaró és kiszámíthatatlan rohamai természetesen roppant félelmetesek. A betegek ilyenkor kórházi sürgősségi ellátást keresnek, mert azt hiszik, hogy szívrohamuk, stroke-juk vagy más életveszélyes bajuk van.
- Szorongáscsökkentők
- Depresszió és öngyilkosság kamaszkorban
- Szorongás tünetei gyermekeknél, kezelése
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A szorongás fóbiába is átcsaphat
A szorongás megjelenhet „fóbiás” formában – súlyos, oktalan, logikátlan félelmek formájában, melyek tárgyakhoz vagy tevékenységekhez kötődnek – vagy „obszesszív-kompulzív betegség” formájában, amikor valaki ellenállhatatlan kényszert érez, hogy ismétlődő, fölösleges, minden ésszerűségnek ellentmondó feladatot végezzen. Bár tudják, hogy ez nem helyes vagy nem logikus, ezek a betegek úgy érzik, kénytelenek ismétlődő, gyakran szimbolikus tevékenységet végezni (például folyton kezet mosni), attól a mélyen gyökerező félelemtől hajtva, hogy milyen következménye lesz, ha nem teszik meg.
Stresszbetegség
A szorongás egyik legdrámaibb formája a „poszttraumás stresszbetegség”, ami a stressznek egy olyan súlyos, gyakran megnyomorító formája, ami valami előzőleg átélt rettenetes élményhez kapcsolódik, például háborús rémtettekhez, katasztrófához vagy erőszakos bűncselekményhez.
Mindezek a szorongások alvási nehézséget okozhatnak
Az alvásdiagnosztikai laboratóriumokba az alvási rendellenességek kivizsgálására beutalt betegek csaknem 25%-ánál állapítható meg súlyos szorongás. A szorongás általában úgy hat az alvásra, hogy megnehezedik az elalvás – a szorongásos állapot akadályozza az éberségi központ tevékenységének csökkenését, és ha az álom el is jön, az éjszaka folyamán gyakori a felébredés, s aztán általában rövidebb, felületesebb, kevésbé felüdítő alvás következik. A szorongás rengeteg energiát emészt fel, és ez az energiafelhasználás együtt a rossz, nem pihentető alvással a betegeknél egész napra kiterjedő fáradtságot eredményez.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.