Jobban szeretne aludni? Mozogjon!
Az alvás és a fizikai tevékenység közötti kapcsolat igen összetett, de fontos, hogy megértsük a kettő összefüggését, ha azt akarjuk, hogy jobban tudjunk aludni.
A mély alvás szükséges a fizikai karbantartáshoz
Mély alvás közben a növekedési hormon kiválasztódása eléri a csúcspontját, és a felnőttekben ez a hormon felelős a szövetek regenerálódásáért és megújulásáért. Ha csak békésen fekszünk, ám ébren vagyunk, annak nincs ugyanilyen regeneráló hatása. Még annak sem, ha hosszabb időszakokon át felszínesen alszunk (például a szürkületi zónában). Következésképpen testmozgás után azt várhatjuk, hogy hosszabb időt töltünk a mély fázisban, és ez így is van sok esetben.
A maratoni futók például lényegesen hosszabb ideig vannak a mély alvás szakaszában a maratoni táv lefutása utáni éjszakán. A kisebb igénybevétellel járó mozgás, mint például a házimunka, a tekézés vagy más könnyű fizikai tevékenység nem befolyásolja jelentősen a rá következő mély alvás mennyiségét. Úgy tűnik, van valamiféle energiaküszöbszint, amit el kell használni, mielőtt még a mozgás jótékony hatása érezhető lenne. A jótékony hatás pedig az, hogy könnyebben el tudunk aludni, és kevesebbszer ébredünk fel éjszaka. A jó testmozgás jobb alvást is eredményez, a jobb alvás pedig jobban regenerálja a szervezetet.
Mikor segíti az alvásunkat a testmozgás?
A testmozgás jótékony hatása azonban nem érzékelhető, ha az alváshoz képest rossz időszakban végezzük. Igazság szerint nagyon ki kell számítani, hogy mikor mozogjunk, ha azt akarjuk, hogy segítse az alvást. A szolid fizikai tevékenység csak rontja az alvás minőségét, ha közvetlenül elalvás előtt végzik, mert késlelteti az elalvást, és az éjszaka során többször fel is ébred az ember.
Az az optimális, ha elalvás előtt legalább négy órával végezzük a mozgást. Legjobb, ha napközben vagy a késő délutáni időszakban sportolunk. Könnyen meglehet, hogy a testhőmérséklet a magyarázata a jelenségnek.
Az olimpiai bajnokok alvása
Eszébe jutott már valaha, hogy vajon hogy alszik a bajnok a verseny előtt?
Az 1984-es olimpiai játékok előtt az amerikai csapat kilencven olimpiai sportolóját vizsgálták. A csapat tagjai átlag nyolc órát aludtak, és legtöbben délután is szundikáltak másfél órát. Csak 3%-uk panaszkodott jelentős álmatlanságról a felkészülési szakaszban, viszont több mint felük azt mondta, nehezen tudott elaludni, különösen a verseny előtti éjszakán. Továbbá több mint 60%-uk panaszkodott az időzónák eltolódása miatti fáradtság okán a nemzetközi versenyek megrendezésének időpontjára.A teljesítmény szempontjából létfontosságú, hogy a verseny akkorra legyen időzítve, amikor a sportoló a cirkadián ritmus legélénkebb fázisában van. Sajnos a sportolók többségének több időzónát is át kell ugrania ahhoz, hogy nemzetközi versenyen szerepelhessen, ami nagyon hátrányos, hisz esetleg olyan időpontban kell jól teljesítenie, amikor a test ritmusának az nem a legmegfelelőbb. Némelyik sportolónak olyan időszakban kell versenyeznie, ami esetleg az ő ritmusában éjfélnek felel meg. A megfelelő alvás jelentőségének megértése arra készteti a sportolókat, hogy napokkal vagy akár hetekkel is korábban érkezzenek, hogy hozzá tudjanak szokni az új időzónához.
Minden csapat, a jégkorongcsapatoktól kezdve a baseballcsapatokon át, amely utazni kényszerül, igyekszik úgy tervezni az utazást, hogy minimálisra lehessen csökkenteni az alvási idő kiesését. Egy álmos sportoló egyszerűen képtelen csúcsteljesítményt nyújtani.
Testhőmérsékletünk a nap folyamán nem állandó, van bennünk egy beépített termosztát. Hőmérsékletünk a délután közepén eléri napi csúcspontját, majd lassan csökkenve körülbelül hajnali négykor eléri a legalacsonyabb pontot. Az emberek nagy hányadánál ez a hőmérséklet-ingadozás alig valamivel kevesebb, mint egy fok, ámbár az időseknél a változás még ettől is kisebb.
Testhőmérséklet változásakor…
Jobban tudunk aludni, ha a hőmérsékletünk épp a leszálló ágban van, mintha magas volna vagy épp emelkedne. A legtöbb jó aerobik-gyakorlat átlagban mintegy egy fokkal emeli a test belső hőmérsékletét, ami aztán az edzés befejezése után az arra a napszakra jellemző szintre esik vissza. Úgy látszik, hogy a lefekvés idejéhez közeli edzés eredményeképpen a hőmérséklet még túl magas akkor, amikor épp le akar az ember feküdni, ezért aztán legjobb alvás előtt négy-hat órával sportolni.
Van valamennyi egyedi eltérés, ám az elv maga érvényes: jobb napközben vagy a kora délutáni órákban sportolni, mint közvetlenül lefekvés előtt. Ez magyarázhatja azt is, hogy miért tesz jót egy forró fürdő lefekvés előtt: ugyanez az elv lép működésbe – megnő a testhőmérséklet, majd lassan esni kezd. A forró fürdő jobban hozzásegít az alváshoz, ha nem közvetlenül elalvás előtt történik, hanem úgy egy órával előtte.
De én nem szeretek sportolni
Róbert Hutchins amerikai pedagógus egyszer azt írta: „Valahányszor sportolni támad kedvem, lefekszem, míg a kedvem el nem száll.” Sokan osztják ezt a nézetet, mert úgy tekintenek a sportolásra, mint valami taposómalomra. A sportolás első számú szabálya, hogy a hozzáállásunkat kell megváltoztatni.
A sportolás legyen szórakoztató
A gyerek a legtöbb sportra azt mondja, játszom egy meccset, és ez így pontos. A sportnak élvezetesnek kell lennie, valami olyannak, amire vágyunk, valami olyannak, ami az agyunkat alig terheli. Ennek kell a stresszmentesítés idejének lennie, s nem a stresszhalmozásénak. Ilyenkor kell elfelejteni a nap gondját, baját, amikor az agyunk szabadon kószálhat, nem szabad, hogy megpróbáltatást jelentsen. A test ritmikus mozgása, különösen a szabadban, létfontosságú az evolúció szempontjából, ez az, amit mi mint faj évmilliók óta teszünk. Ez alapvető, nagyon primitív szükséglet. És jó szórakozás is.
Melyik a legjobb sport?
A válasz egyszerű: a sokféle különböző mozgás. Nem érdemes kitűzni magunk elé egyetlen sportra, például a kocogásra koncentráló programot, akármennyire élvezetes is, ha elég gyakran csinálja az ember, akkor bizony fárasztóvá válik. Jobb, ha sok különböző tevékenységből összeállított mozgássort tervezünk. Semmi nem ad olyan elégedettségérzést, mint amikor, bármilyen korúak legyünk is, valami új fizikai tevékenységet sajátítunk el, például megtanulunk teniszezni, evezni.
Érdemes rávetni magunkat olyan tevékenységekre, amiről eleve úgy gondoljuk, hogy majd tetszeni fog. Meg fog lepődni, hogy milyen örömet okoz egy új sport megtanulása.
Az aerobik ideális sport – már ha folyamatosan, megszakítás nélkül csinálja valaki, legalább napi húsz percig. Jól megfelel még az erőteljes gyaloglás, kerékpározás, kocogás, az aerobik-gyakorlatsorok, a síelés, úszás és a tánc. Az egyszerű házimunka, a kertészkedés vagy valami más általában nem felel meg, mert nem jellemzi az a huzamosabb igénybevétel, mint a sportnál, így nem javítja az alvást.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.