Fogcsikorgatás alvás közben! Kiket érint?
A görög brucho, azaz őrölni, csiszolni szóból származó „bruxizmus”, azaz alvás közben a fogak összeszorítása vagy csikorgatása nagyon gyakori alvási panasz, ámbár nem az panaszkodik, aki csikorgatja a fogát, hanem bárki, aki hallótávolságon belül található, s hallja a hangos és jellegzetes harsogó csikorgást, amint a fogak fogakkal dörzsölődnek össze. A bruxizmust a nagy állkapocsizmok ismétlődő összehúzódása hozza létre, ami arra készteti a fogakat, hogy erőteljesen egymáshoz súrlódjanak.
Kiket érint?
A felnőtt lakosság 15%-ánál, a gyerekek 25%-ánál fordul elő. A bruxizmus nincs korhatárhoz kötve, akár egyévesnél fiatalabb gyermeknél is előfordulhat, meg a fogait már elvesztett felnőtteknél is, akik köztudottan egész éjjel rágják az ínyüket, sőt néha a műfogsorukat is. Bár az alvó nem érzékeli a hangot (ez egy igen figyelemreméltó hang, de furcsa módon nem ébreszti fel azt, aki előidézi), másnap reggel gyakran tapasztalja az állkapocskörnyék fájdalmát, jellegzetesen az állkapocs és a koponya fül környéki találkozási pontjában, vagy fejfájást.
Az az erő, amit az alvó az ismétlődő fogcsikorgatás során kifejt, igen tekintélyes lehet. E jelenség következményeképpen leírtak már ínygyulladást, az állkapocs temporomandibuláris ízületének megnyúlását, az állkapocsízület gyulladását, sőt az állkapocs csontritkulását is. Gyakori a fogak és az állkapocs izmainak érzékenysége, de a fájdalmat néha nehéz lokalizálni.
Panaszok
Sokan csak fülfájásra vagy nyaki fájdalomra panaszkodnak. Néha a fogorvos állapítja meg a bajt, a csikorgatás a szó szoros értelmében lesúrolja a fogfelszínt, ledörzsöli a zománcréteget, és meglazítja az állkapocsban a fog alátámasztását. A fogászati betegek 20%-a számol be bruxizmusról, és mintegy 10%-nak van szüksége valami speciális fogjavításra, hogy helyrehozzák a környező szövetek abnormális elkopását vagy károsodását.
Az éjszakai bruxizmus az éjszaka során szakaszosan lép fel, és mindegyik epizód elég rövid, kettő-öt másodpercig tart, de roppant heves. A jelenség leggyakrabban a felszínes alvás, a szürkületi zóna idején jelentkezik, bár az alváskutató laboratóriumok tulajdonképpen minden alvási fázisban feljegyeztek fogcsikorgatást, még az álmodási szakaszban is.
Az állkapocs izmainak heves összehúzódása az éjszakai fogcsikorgatás során semmivel össze nem téveszthető hangot gerjeszt. Az összehúzódás nem akaratlagos, nappal, szándékosan összeszorítva a fogakat lehetetlen olyan erőt kifejteni, amely ilyen intenzitású hangot eredményezne. Csak alvás közben lehet észlelni ezeknek az izom-összehúzódásoknak a teljes erejét.
Rágódunk a problémákon egész éjjel
Ma még vitatott, hogy mi váltja ki az éjszakai fogcsikorgatást. Az látható, hogy a jelenség családi halmozódást mutat, ami azt jelenti, hogy állhat valami genetikai hajlam a bruxizmus hátterében. A fogorvosok azt állítják, hogy az állkapocs speciális anatómiai vagy fogászati tulajdonságai gyakran valószínűsítik a bruxizmus jelenségét – például, ha az állkapcsok rosszul zárnak (a felső fogsor nem jól zár rá az alsóra). Ezenkívül az alkoholfogyasztás is bruxizmushoz vezethet, azaz olyanoknál is előfordul, akik egyébként nem lennének hajlamosak csikorgatni a fogukat.
Előfordulási gyakorisága
Abban azonban minden szakember egyetért, hogy a bruxizmus előfordulásának gyakoriságát a stressz növeli. Ha valaki szigorlatra készül, ha megfeneklik egy kapcsolat, ha valaki új állásba megy, és még egy sor stresszes helyzet bizonyult az éjszakai fogcsikorgatás gyakoriságában befolyásoló tényezőnek, sőt az is előfordult, hogy olyanok kezdték stresszhelyzetben a fogukat csikorgatni, akik azt azelőtt sosem tették. Semmi kétség – éjszaka bizony szó szerint rágódunk a problémáinkon.
Stressz
Habár a stressz növelheti a bruxizmust, semmiben sem különbözik az átlagnépességétől azoknak a pszichés állapota, akik csikorgatják a fogukat. A fogcsikorgatók obszesszív jellemvonásokat mutatnak, hajlamosak a szorongásra és a dühre, különösen az elfojtott, leplezett dühre, de nem tekinthetők pszichésen betegnek, sőt gyakran igen jól teljesítenek.
A bruxizmus okai nem tisztázottak, de annyi bizonyos, hogy a fogcsikorgatás a magatartás szempontjából teljesen ártalmatlan, kivéve, hogy magát a fogat károsítja. Azt is tudjuk már, hogy a stressz kiválthatja, de nem valami háttérben álló betegség tünete.
Ötletek fogcsikorgatóknak
- Menjen el fogorvoshoz. Ő majd felméri, hogy van-e anatómiai oka a fogcsikorgatásnak, s ha igen, korrigálni fogja. Azt is felméri, hogy milyen károsodás érte a fogát, valamint a fog körüli szöveteket, melyek a fogakat alátámasztják. A bruxizmus legelfogadottabb terápiájaként valamiféle fogvédőt alkalmaznak, ami éjszaka védi a fogat – műanyag vagy gumilapocskát, amit a fog alakjára formálnak. A védő nem szünteti meg a fogcsikorgatás mozdulatát, viszont megvédi a fogakat a károsodástól.
- Próbálja meg csökkenteni a stresszt. Van valami elnyomott düh a tudata mélyén? Ha van, akkor lehet csökkenteni a fogcsikorgatást azzal, hogy azonosítja a frusztráció okát, és megpróbál tenni valamit a megoldás érdekében.
- Csökkentse az alkoholfogyasztást, mert az súlyosbítja, sőt egyenesen okozhatja a bruxizmust.
További tippek a fogcsikorgatók számára itt!
Reggeli fejfájás oka is lehet
A fogcsikorgatás nagyon is okozhatja a rendszeres reggeli fejfájást (különösen a halántéktájékon), az ébredéskor tapasztalt fülfájást vagy az állkapocs fájdalmát. Kérdezze meg a családtagokat, hogy hallottak-e jellegzetes fogcsikorgatást, esetleg ők maguk is csikorgatják-e a fogukat. Ezután beszélje meg az orvosával, hogy miként lehet kezelni a fog-csikorgatásnak ezeket a másodlagos tüneteit. Néha gyógyszer, például altató vagy antidepresszáns is kiválthatja vagy súlyosbíthatja a fogcsikorgatást.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.