Alvás javítás

Az alvás-ébrenlét ritmus zavara – éjszakai fogcsikorgatás

Az alvás-ébrenlét ritmus zavara elsősorban három, a belső biológiai órá­val kapcsolatos okra vezethető vissza.

Ezek:

  • A biológiai alvás-ébrenlét ritmus összezavarodása: azoknál, akik több műszakban dolgoznak, vagy különböző időzónák között utaznak, nagy eltérés alakulhat ki a biológiai órájuk által jelzett és a tényleges idő között.
  • A biológiai óra késik: egyesek képtelenek éjfél előtt elaludni, és reg­gel nehezen kelnek föl. Ők az esti típusúak, más néven baglyok közé tartoznak.
  • A biológiai óra siet: a reggeli típusúak, azaz a pacsirták ezzel szemben már este nyolc és kilenc között szívesen ágyba bújnak, és hajnali négykor fitten ébrednek.

Az alvás-ébrenlét ritmus eltolódásának tipikus esetét ügyelhetjük meg a következő példán. Az idősek otthonában általában öt órakor tálal­ják a vacsorát, és a lakók már hatkor ismét a szobájukban vannak, ahol megágyaznak nekik és előkészítik őket a lefekvésre. Nyolc és kilenc között sokan el is alszanak. Nem csoda, ha hét órával később, az éjszaka közepén (hajnali három-négy óra között) felébrednek, hiszen kialudtak magukat.

De mit kezeljenek magukkal hajnalok hajnalán?

Felkelni még nincs értelme, ezért ágyban maradnak, amíg nem hívják őket reggelizni. Ezt a problémát persze nem csak az idős­otthonok lakói ismerik: sokan vannak, akik este korán lefekszenek, mert nem nagyon van már mit csinálniuk, így viszont nagyon korán fel is ébrednek hajnalban.

Mit tehetünk, ha alvás-ébrenlét ritmusunk eltolódott?

Akit nem zavar, hogy nem akkor fekszik és kel, amikor az emberek többsége, annak nincs semmi teendője. Akinek viszont igazodnia kell bizonyos körülmények­hez, például reggel muszáj fittnek len­nie, vagy este még szeretne társasági életet élni, jól teszi, ha az igényeinek megfelelő, állandó alvás-ébrenlét ritmust alakít ki.

Mit mond a pszichológus?

Az alvás-ébrenlét ritmus zavarával küzdő idős emberek példája jól mu­tatja, milyen fontos, hogy mindennapjainkat megtöltsük tartalommal. Aki lelkesen sakkozik, gyűjteményt gondoz, ápolja a kapcsolatait, tagja valami­lyen egyesületnek, vagy más rendszeres és kellemes elfoglaltságot talál magának, az esténként nem fog unalmában túl korán lefeküdni vagy a tévé előtt elbóbiskolni.

Ehelyett elégedetten zárja élményekkel teli napját, és örömmel készül a következőre. Aki így alakítja életét, annak esetében sok­kal kisebb valószínűséggel alakulnak ki alvászavarok.

Az alvásmegvonás szintén jó mód­szer lehet arra, hogy visszaállítsuk ide­ális napi ritmusunkat.

Éjszakai fogcsikorgatás – mi ez?

A férfiak gyakrabban horkolnak, a nők közül többen csikorgatják a fogu­kat. A fogcsikorgatás leginkább azoknak a 30 és 45 év közötti nőknek a körében fordul elő, akik valamilyen nehéz munkahelyi vagy magánéleti időszakon mennek keresztül. A fejlett ipari országokban éjszakánként nagyjából minden ötödik ember – a szó szoros értelmében – még egy­szer átrágja magát a problémáin.

Az érintett gyakran nem is tud róla, mi történik álmában. Viszont kialvatlanul ébred, és csodálkozik, miért érez nyomást vagy fájdalmat az állkapcsában.

Hogy miért csikorgatjuk a fogunkat?

Régen azt gondolták, hogy az ok a rosszul illeszkedő tömésekben, koro­nákban és hidakban vagy az állkapcsok rendellenes állásában keresendő.

Mit tehetünk?

Fogászati rendelők­ben méretre készítenek úgynevezett harapásemelő sínt, amelyet éjszakára a fogakra (többnyire az alsó fogsorra) kell helyezni. Ez a segédeszköz egyrészt védi a fogak épségét, másrészt megakadályozza a csikorgó hang keletkezését.

A legjobb azonban, ha sikerül megszüntetni a probléma kiváltó okát, a stresszt és a belső feszültséget.

A fogcsikorgatás kezelésében hatékony az úgynevezett funkciós terápia, amely a fogorvos által készített sín használatát kombinálja az állkapocs- és a rágóizmok masszázs-, relaxációs és nyújtógyakorlataival. A terápián részt vevők gyógytornászok segítségével tanulják meg, hogy otthon milyen speciális gyakorlatokat végezzenek.

Mit mond az orvos?

Csikorgatáskor a fogakra meglehetősen nagy nyomás nehezedik, ami súlyosan károsítja azokat. A szervezet legkeményebb szövete, a fogzománc a gyakori erős súrlódás következtében egyre jobban lekopik, berepedezik, a fogat körülvevő íny pedig begyullad. A fogak meglazulnak és idővel le is törhetnek. Ehhez társulhat még az állkapocsízület fájdalma, sőt gyakran fej- és nyakfájás is.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.