Alvás javítás

Hogyan formálhatjuk át negatív beállítódásainkat pozitívvá?

Ennek kulcsa, hogy képesek legyünk megváltoz­tatni a nézőpontunkat, és új szemszögből vizsgálni a stresszt kiváltó helyzeteket. Kövessük az alábbi, négy lépésből álló útmutatást!

1. Azonosítsuk negatív beállítódásainkat!

Gondoljuk át saját viselkedésünket, és tudatosítsuk magunkban, hogy az élet mely területein tanúsítunk negatív hozzáállást. Szánjunk ele­gendő időt erre a feladatra, és legyünk őszinték magunkhoz. Vizsgáljuk meg aktuális helyzetünket: mit érzünk, amikor az előttünk álló éjsza­kára, a munkánkra vagy egy ránk váró nehéz feladatra gondolunk? Az alábbiak közül melyek azok a kijelentések, amelyeket mi is gyakran mondogatunk magunknak?

Példák káros, negatív hozzáállásra utaló gondolatokra:

  • Nincs szükségem segítségre.
  • Mindig 100 százalékra kell teljesítenem – a munkában, a családban, a szabadidőmben.
  • Csak velem történhet ilyesmi.
  • Azt akarom, hogy mindenki szeressen, csodáljon.
  • A dolgok majd maguktól megoldódnak. (Megoldás keresése helyett hárítás.)
  • Mások mindent jobban tudnak, mint én.
  • Ha valamilyen problémám van, azért bizonyosan én vagyok a felelős.
  • Ebből úgysem lesz semmi. (Negatív várakozás.)

Jegyezzük le azokat a gondolatainkat, érzéseinket, amelyek negatív beállítódásainkat tükrözik.

2. Vizsgáljuk felül negatív beállítódásainkat!

Vegyük sorra negatív gondolatainkat, és vizsgáljuk meg őket az alábbi kérdések megválaszolásával. így felismerhetjük, hogy az adott hozzáállás indokolatlan és káros-e saját magunkra vagy másokra nézve, vagy megalapozott aggodalomról van szó.

  • Hogyan alakult ki bennem ez a hozzáállás? Összhangban van-e a rea­litásokkal vagy esetleg túlzó?
  • Mindig is így álltam az adott dologhoz?
  • Volt már, hogy változtattam az ezzel kapcsolatos hozzáállásomon? Ha igen, miért?
  • Hasznos-e számomra vagy mások számára, hogy így állok az adott dologhoz? Hosszú távon is?
  • Káros-e ez a hozzáállás saját magam vagy mások számára?
  • Ez a hozzáállás inkább pozitív vagy inkább negatív következményeket von maga után?
  • Milyen helyzetekben válik a hozzáállásom ennyire negatívvá?
  • Valóban hiszek ebben a dologban, vagy csak bebeszéltem magamnak, esetleg mások erőltették rám?

A kérdésekre adott válaszokból gyorsan kiderül, hogy egy adott beál­lítódás káros-e számunkra (tehát negatív) vagy sem. Ha beállítódásaink között negatív stresszforrást azonosítottunk, és szeretnénk azt pozitívvá formálni, térjünk át a harmadik lépésre.

3. Találjunk pozitív alternatívákat!

Minden negatív hozzáállást tükröző gondolatunkkal állítsunk szembe egy pozitívat. Ehhez arra van szükség, hogy belássuk és tudatosítsuk magunkban: negatív nézőpontunk rendszerint nincs összhangban a valós helyzettel, gyötrő gondolataink, érzéseink gyakran túlzók. Fogal­mazzunk hát meg pozitív perspektívákat.

Fontos, hogy ezek a pozitív alternatívák olyanok legyenek, amelyek­ben valóban hiszünk. Semmi értelme olyasmit bebeszélni magunknak, amit egyébként nem tartunk reálisnak. Kezdjük kis lépésekkel. Foglal­kozzunk először azokkal a negatív beállítódásainkkal, amelyekkel szem­ben már az elemzés során is felmerültek bennünk pozitív ellenérvek.

4. A negatív stressz pozitívvá változtatása

Az első három lépést alkalmazva a jövőben is nyugodtabban és magabiz­tosabban tudunk viselkedni a legkülönbözőbb helyzetekben. Azzal, hogy tudatosítjuk esetleges negatív hozzáállásunkat és (gyakran tudattalan) indítékainkat, csökken berniünk a feszültség, és ésszerűbben tudunk cselekedni – így aludni is biztosan jobban fogunk.

Most már csak annyi a dolgunk, hogy konkrét élethelyzetekben is képesek legyünk jó irányban befolyásolni negatív stresszt kiváltó gondo­latainkat, érzéseinket – méghozzá az adott helyzet pozitív szemléletű átértékelésével. Ehhez nyújtanak segítséget az alább bemutatott példa:

Példa a negatív stressz pozitívvá alakítására


Negatív stressz: Előadást kell tartanunk sok ember előtt, s ez szorongást vált ki belőlünk. (Lehetséges, hogy emiatt már előző este nem tudunk elaludni.)

Hogyan változtathatunk? Tudatosítsuk magunkban, hogy az adott témában fel­készültek vagyunk, hiszen éppen ezért kértek fel ben­nünket az előadás megtartására. Valószínűleg többet tudunk róla, mint a hallgatóság nagy része. Higgyünk a mondandónkban, hiszen a hallgatóság számára értékes, érdekes információkat szeretnénk átadni.

Pozitív stressz: Előadást tartani kihí­vást jelent számunkra, ugyanakkor kiváló lehetőség arra, hogy megosszuk tudásun­kat a hallgatósággal. Elvégre azért dolgo­zunk olyan sokat, hogy aztán az mások hasz­nára is váljon. Ezzel a meggyőződéssel, és a felkészültség biztos tudatában az alvással sem lesz gondunk előző este.


 

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.