Alvás javítás

Érzékek az álmodás során

Az álmok során mind az öt érzékszerv képviselteti magát, bár nem egé­szen egyformán. A látás természetesen dominál, és nagyon szokatlan, ha valaki, akinek normális a látási képessége, nem tapasztal vizuális jelene­teket az álmodás során.

Érdekes azonban, hogy álmainknak csak 75%-a színes, egynegyed részük fekete-fehér. A születésüktől fogva vak embe­reknek nincsenek látási élményeik az álmok során, hisz soha nem volt vi­zuális élményük: az ő álmaikban érzékelések, például hangok szerepel­nek.

Azok az emberek azonban, akik láttak valaha, és látásukat csak ké­sőbb veszítették el, még évtizedekkel később is vizuális képekben álmod­nak.

Hangok aránya az álomban

Az álmok kétharmadában szerepelnek hangok, többnyire emberi han­gok. Az álmokban hallott hangok többnyire pontos reprezentációi az éb­renlét idején hallott hangoknak. A siketek arról számolnak be, hogy álma­ik során a megfelelő jelelést látják a REM fázisban.

További érzékelések

Az álmok mintegy 10%-ában érzékelik az emberek a testüket valami­képp a térben, azaz forgást, esést vagy gördülést éreznek. Ezeket a moz­gásokat többségében kellemetlen élményként élik át, gyakran valami kö­zelgő fizikai bántalom előjeleként. Az álmok csekély részében – csak mintegy egy százalékában – fordul elő az érintés, az ízlelés vagy a szag­lás. Hasonlóképpen ritkán szerepel fájdalomérzés. Még azoknál sem jel­lemző, akik napközben krónikus fájdalomtól szenvednek. Az álomban csak félnek a fájdalomtól, vagy várják a fájdalom bekövetkeztét, de csak ritkán érzik is azt.

Az álmok tele vannak eseményekkel, de ezek túlnyomórészt nem kimerítőek. Igen gyakori az álom során a beszélgetés, a nézelődés, a hall­gatás, a lassú haladás, például a séta vagy autózás. Az aktív fizikai mun­ka ritkán szerepel, és itt az álom nem a való világ visszatükröződése. Az álom során csak ritkán fordul elő olyan mindennapos tevékenység, mint takarítás, kétkezi munka, gépelés vagy a fizikai munka bármi más formája.

Az álmoknak csak a 25%-ában fordul elő közepes vagy erős fizikai te­vékenység: az alvó energiája inkább arra irányul, hogy figyelje az ese­ményt, nem pedig arra, hogy abban tevékenyen részt vegyen.

Három jellegzetes álom-eseménysor

  • A passzív megfigyelő: ebben a leggyakoribb álom-eseménysorban az ál­modó passzív megfigyelője az eseményeknek, gyakran kifejezett érzel­mi elhatárolódással és anélkül, hogy ő maga részt venne bármilyen for­mában.
  • Progresszív szekvenciális résztvevő: ebben a leghasznosabb álom-ese­ménysorban az álmodó valamiféle problémamegoldás részese, és néha olyan kreatív vagy fantáziadús megoldásra jut, amit aztán a valódi világ­ban is alkalmazni lehet.
  • Megoldatlan konfliktus vagy ismétlődően nyomasztó helyzet: ebben a legrombolóbb típusú álomtörténetben, amelyet leginkább a rémálmok­ban él át valaki, az álmodó újra és újra ugyanazokkal a traumákkal küsz­ködik, anélkül hogy megoldaná a problémát vagy a konfliktust, és zavar­tan, megrendülten, kialvatlanul riad fel.

Amikor az álmok érzelmeket érintenek, akkor többnyire zavaros érzel­mek szerepelnek, amelyek a mindennapok érzelmeinek visszatükröződé­sei. Olyan kellemetlen érzések, mint a düh, a félelem vagy az aggodalom, kétszer olyan gyakran szerepel az álmokban, mint a boldogság vagy a si­ker. Az álmok leggyakoribb kellemetlen érzése az esés, a második leg­gyakoribb pedig, hogy valaki megtámadja az embert.

Más gyakori témák között szerepel a szeretett családtag látása veszélyben vagy holtan; a re­pülés vagy lebegés érzése, azzal a rettegéssel, hogy az ember leesik vagy elsüllyed; az az érzés, hogy valami veszélyes helyzetben le van bénulva, képtelen segítségért kiáltani; vizsgára készül vagy vizsgázik; lekési a vo­natot, repülőt vagy megbeszélést; nyilvános helyen meztelenül jelenik meg.

Bűntudat, halálfélelem

A huszonegy-harmincnégy éves korosztály körében nagyon gyako­ri érzés a bűntudat, a halálfélelem pedig gyakran szerepel a hatvanöt éven felüliek álmaiban. Nagyon gyakori elem a tehetetlenség, és ébredéskor gyakran érez az ember reménytelenséget.

Alvás és álmok a terhesség idején

Az alvás értékes megnyugvás a terhesség során

Az első néhány hetet kö­vetően, amikor a fáradtságérzés és az álmosság uralkodik, ritka a megsza­kítás nélküli alvás. Különösen az utolsó, a harmadik trimeszterben esik ne­hezükre a kismamáknak, hogy eljussanak a mély alvásba, mert a terhes­ségnek ebben a szakaszában már sajog, fáj minden részük, mert szoron­ganak az előttük álló szülés miatt, és mert nyomasztja őket az ezt követő felelősség.

A terhes nők azonban behozzák ezt az álmaikban. Sokkal többször ál­modnak, mint a nem terhes nők, és ezek az álmok részletekben gazdagok, intenzívek és fantáziadúsak.

Álomtémák terhesen

A terhes nők álmai, álomtémái és képei között sok kis állatka szerepel (kutyakölykök, nyuszik vagy simogatni való kiscicák), melyről sokan azt gondolják, a növekvő magzatot képviselik, gyíkok vagy ebihalszerű lények bukkannak fel a fejlődő embrióra történő nyilvánvaló utalásként. Megjele­nik saját anyjuk, és olyan jelenetek, ahol anyjuk elsőrendű gondoskodó­ként szerepel.

A víz is ismétlődő kép – hogy valaki lebeg a vízben vagy mintha csónakban ringatózna vagy hogy a víz körülveszi vagy a vízben úszik – s úgy gondolják, ez a kép a magzatvízre utal, arra az egyszemé­lyes magánuszodára, amely a fejlődő magzatot körülveszi. Megjelennek továbbá házak, tartályok, dobozok és más formák, melyek az anyaméhre utalnak.

Kellemetlen álmok

Sajnos, miután a terhesség stresszes időszak, az álmok többsége nem kellemes. A terhes nőkkel végzett vizsgálatok során mintegy 70%-uk em­lékezett kellemetlen álmokra, és legalább a fele ezeknek rémálom volt, melyben ellenséges vagy félelmetes figurák szerepeltek; előfordultak ter­mészeti katasztrófák, például árvíz, tűz és földrengés. Így aztán, bár van­nak olyan terhes nők, akik a születendő gyermekkel rájuk váró örömökről álmodnak, sokan foglalkoznak, legalábbis álmukban, azokkal az érzelmi következményekkel, ami a szüléssel vagy a gyerek kihordásával kapcso­latos komplikációkból adódhatnak.

A nemiség is gyakori téma

A főiskolások majdnem fele említi, hogy álmainak van szexuális töltése, ám a szexuális események meglepően ho­mályosak. Sokkal gyakoribb viszont, hogy álmunkban a szexuális él­mény csak valamiféle felszínes kapcsolatot jelent a kívánatos partnerrel, találkozást vagy beszélgetést vagy közös tevékenységet, például közös sétát vagy táncot, vagy egyszerűen csak a másik látását. Az álomban fe­lénk irányuló figyelem ugyan nem feltétlenül szexuális töltésű, mégis jó közérzetet és boldogságot nyújt az álmodónak.

Nemi különbségek az álmokban

A nők jobban emlékeznek

Az álmok vizsgálatára irányuló kutatások szerint, ha összehasonlítjuk a férfiak és a nők álmait, különbségek figyelhetők meg. A nők könnyebben tudnak beszámolni álmaikról, mint a férfiak, és reggel kétszer annyi nő emlékszik arra, amit álmodott, mint a férfiak.

Érzelmek az álmokban

Általánosságban véve a nők álmaiban több érzelem szerepel, viszont kevesebb személy, több a társadalmi érintkezés, és több az utalás az öl­tözködésre is. A nők többet álmodnak a családtagokról és a kisbabákról, mint a férfiak, és álmaikban kevesebb szerepet kap az agresszió, viszont többet szerepelnek az emberi kapcsolatok. A nők álmaikban inkább zárt, ismerős helyeken járnak.

Ezzel ellentétben a férfiak álmaiban több figura szerepel, mint a nőké­ben. Az ő álmaikban gyakrabban fordul elő fegyver, a szexuális élmények, a meztelenség, és a fizikai agresszió esetei. A férfiak többet álmodnak a pénzről, mint a nők, és a férfiak álmaiban több szerencsétlenség éri az ál-modót magát, mint a többi szereplőt. A nők maguk nem élnek át több sze­rencsétlenséget, mint az álomban szereplő többi figura. A férfiak álmai in­kább a szabadban játszódnak, és sokkal gyakrabban szerepelnek ismeret­len figurák.

A közvetlenebb szexuális kontaktus, például a csókolózás, a másik kezének megfogása, az ölelés, a nemi szervek közvetlen érintése szintén elég gyakran fordul elő az ál­mokban, csakúgy, mint a kívánatos személy látványa a ruhátlanság kü­lönféle fázisaiban, esetleg meztelenül. Érdekes módon a tényleges nemi aktus csak ritkán szerepel az álmokban, és semmivel sem gyakoribb a fér­fiak, mint a nők körében.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.