Szakorvosi vizsgálati módszerek az alvászavarok diagnosztikájához
Az ambuláns, illetve kórházban végzett szakorvosi vizsgálatok alkalmával, speciális műszerek segítségével a következőket ellenőrzik, általában az éjszakai alvás során:
- szív- és keringési funkciók,
- légzésfunkció és a vér oxigéntartalma,
- agyhullámok (EEG).
Szakosodás
A különböző szakorvosok más-más típusú alvászavarok felderítésében és kezelésében lehetnek segítségünkre. Az alábbi táblázatból kiderül, ki mivel foglalkozik.
Légzésvizsgálat
Az alvászavarok hátterében gyakran légzési problémák állnak. Az alvási apnoéban szenvedő horkolók lélegzete például időről időre akár percekre is kimaradhat. Ezeket a légzéskimaradásokat a szakemberek speciális berendezésekkel ki tudják mutatni. A légzésszünetek okozta oxigénhiány súlyosságáról tisztább képet kaphat az orvos, ha a vér oxigénszintjének változásait (a véroxigén-szaturációt) is méri.
Szív- és érrendszeri funkciók vizsgálata
A szív működésének legismertebb vizsgálati módszere az elektrokardi-ográfia, röviden EKG, amely a szívizmok elektromos aktivitását mutatja. Ez a vizsgálat azért igen fontos, mert a szívműködés rendellenességei – például a szívritmuszavarok vagy az ingerületvezetés zavara a pitvarokban vagy a kamrákban – alvásproblémát okozhatnak.
Ugyanígy elengedhetetlen a vérnyomás és a pulzus ellenőrzése. Ez szinte minden orvosi vizsgálat része, ám rutinellenőrzés alkalmával az orvos csak az adott időpontra jellemző értékeket méri, holott mind vérnyomásunk, mind pulzusunk változik a nap folyamán.
- Alvászavarok és álmatlanság kezelése gyermekkorban
- Éjszakai felriadás (pavor nocturnus) okai
- Alvászavarok kezelése – Kéz reflexmasszázs
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Alvászavar esetén elsősorban az éjszakai értékeknek van különös jelentősége. Az alacsony vagy a magas vérnyomás, illetve a normálisnál szaporább vagy lassúbb szívverés szintén okozhat alvással kapcsolatos problémákat. Ezért az alvásvizsgálatok során a vérnyomás és a pulzus éjszakai alakulását is nyomon követik, és az így kapott adatokból fontos következtetéseket vonnak le a szakemberek.
Gégészeti vizsgálat
Agyhullámok mérése
Az elektroencefalográfia (EEG) az agyi idegsejtek elektromos tevékenységéről ad tájékoztatást. Ez az egyik legtöbb információt szolgáltató vizsgálati módszer az alvászavarok diagnosztikájában. A probléma jellegétől függően az EEG lehet:
- éjszakai alvásban végzett EEG,
- alvásmegvonásos EEG,
- video-EEG.
Éjszakai alvásban végzett EEG készülhet orvosi rendelőben, de a megszokott otthoni környezetben is. Ez a szokásos alvási folyamat közben vizsgálja az agyhullámok alakulását.
Alvásmegvonásos EEG akkor készül, ha az előbbi módszer segítségével nem sikerül elegendő információhoz jutni a diagnózis felállításához. Ehhez hasonló a helyzet, amikor a normál EKG nem mutat eltérést a szívműködésben, a terheléses EKG során azonban (amikor a betegnek valamilyen fizikai aktivitás közben figyelik meg a szívműködését) fény derül a problémákra. Az EEG esetében az alvásmegvonás jelenti a terhelést: a megelőző éjszakán a beteg ugyanis nem alhat.
Különösen azoknál hasznos ez a vizsgálat, akiknél az alvászavar hátterében valamilyen idegrendszeri betegség áll. Epilepsziás betegek esetében például előfordulhatnak olyan kis rohamok vagy rohamok közötti epilepsziás működésmódozatok, amelyeket a beteg nem is vesz észre, de az alvásmegvonásos EEG kimutatja. Ezek a jelenségek pedig alvászavart és rendszeres nappali fáradtságot eredményezhetnek. Video-EEG esetén nemcsak az agyhullámokat rögzítik, hanem egy kamera segítségével a beteg mozgásait is felveszik.
Ezt a vizsgálatot leginkább alváslaboratóriumokban végzik. Legfőbb előnye, hogy segítségével felderíthetők az alvás közben megjelenő mozgások hátterében zajló agyi aktivitások. Az alvászavar okát gyakran csak ezzel a vizsgálattal lehet egyértelműen tetten érni. Hasznos lehet például a nyugtalan láb szindrómában szenvedők esetében, akik az ok feltárása után célzott kezelést kaphatnak.
Aggodalomra semmi ok
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.