Alvás javítás

Szakorvosi vizsgálati módszerek az alvászavarok diagnosztikájához

Az ambuláns, illetve kórházban végzett szakorvosi vizsgálatok alkalmá­val, speciális műszerek segítségével a következőket ellenőrzik, általában az éjszakai alvás során:

  • szív- és keringési funkciók,
  • légzésfunkció és a vér oxigéntartalma,
  • agyhullámok (EEG).

Szakosodás

A különböző szakorvosok más-más típusú alvászavarok felderítésében és kezelésében lehetnek segítségünkre. Az alábbi táblázatból kiderül, ki mivel foglalkozik.

Légzésvizsgálat

Az alvászavarok hátterében gyakran légzési problémák állnak. Az alvási apnoéban szenvedő horkolók lélegzete például időről időre akár per­cekre is kimaradhat. Ezeket a légzéskimaradásokat a szakemberek speciális berendezésekkel ki tudják mutatni. A légzésszünetek okozta oxigénhiány súlyosságáról tisztább képet kaphat az orvos, ha a vér oxi­génszintjének változásait (a véroxigén-szaturációt) is méri.

Szív- és érrendszeri funkciók vizsgálata

A szív működésének legismertebb vizsgálati módszere az elektrokardi-ográfia, röviden EKG, amely a szívizmok elektromos aktivitását mutatja. Ez a vizsgálat azért igen fontos, mert a szívműködés rendellenességei – például a szívritmuszavarok vagy az ingerületvezetés zavara a pitvarokban vagy a kamrákban – alvásproblémát okozhatnak.

Ugyanígy elengedhetetlen a vérnyo­más és a pulzus ellenőrzése. Ez szinte minden orvosi vizsgálat része, ám rutinellenőrzés alkalmával az orvos csak az adott időpontra jellemző érté­keket méri, holott mind vérnyomá­sunk, mind pulzusunk változik a nap folyamán.

Alvászavar esetén elsősorban az éjszakai értékeknek van különös jelentősége. Az alacsony vagy a magas vérnyomás, illetve a normálisnál sza­porább vagy lassúbb szívverés szin­tén okozhat alvással kapcsolatos problémákat. Ezért az alvásvizsgálatok során a vérnyomás és a pulzus éjszakai alakulását is nyomon követik, és az így kapott adatok­ból fontos következtetéseket vonnak le a szak­emberek.

Gégészeti vizsgálat

A teljes körű éjszakai megfigyelés előtt fül-orr-gégészeti vizsgálatra is szükség lehet, hogy megállapítsák, szabadok-e a beteg légutai. Ez egyszerű, fájdalommentes endoszkópos vizsgálattal történik: a szabad szemmel nem vizsgálható légutakba vékony, kamerával ellátott csövet vezetnek be. A szakorvos ily módon kizárhatja az orr és melléküregeinek esetleges – alvászavarhoz vezető – rendellenességeit: az orrsövényferdülést, az orrkagyló megnagyobbodását, allergiás gyulladásokat vagy daganatos megbetegedéseket.

Agyhullámok mérése

Az elektroencefalográfia (EEG) az agyi idegsejtek elektromos tevékeny­ségéről ad tájékoztatást. Ez az egyik legtöbb információt szolgáltató vizsgálati módszer az alvászavarok diagnosztikájában. A probléma jelle­gétől függően az EEG lehet:

  • éjszakai alvásban végzett EEG,
  • alvásmegvonásos EEG,
  • video-EEG.

Éjszakai alvásban végzett EEG készülhet orvosi rendelőben, de a megszokott otthoni környezetben is. Ez a szokásos alvási folyamat közben vizsgálja az agyhullámok alakulását.

Alvásmegvonásos EEG akkor készül, ha az előbbi módszer segítségé­vel nem sikerül elegendő információhoz jutni a diagnózis felállításá­hoz. Ehhez hasonló a helyzet, amikor a normál EKG nem mutat elté­rést a szívműködésben, a terheléses EKG során azonban (amikor a betegnek valamilyen fizikai aktivitás közben figyelik meg a szívműkö­dését) fény derül a problémákra. Az EEG esetében az alvásmegvonás jelenti a terhelést: a megelőző éjszakán a beteg ugyanis nem alhat.

Különösen azoknál hasznos ez a vizsgálat, akiknél az alvászavar hát­terében valamilyen idegrendszeri betegség áll. Epilepsziás betegek ese­tében például előfordulhatnak olyan kis rohamok vagy rohamok közötti epilepsziás működésmódozatok, ame­lyeket a beteg nem is vesz észre, de az alvásmegvonásos EEG kimutatja. Ezek a jelenségek pedig alvászavart és rendszeres nappali fáradtságot eredményezhetnek. Video-EEG esetén nemcsak az agy­hullámokat rögzítik, hanem egy kamera segítségével a beteg mozgá­sait is felveszik.

Ezt a vizsgálatot leg­inkább alváslaboratóriumokban vég­zik. Legfőbb előnye, hogy segítségével felderíthetők az alvás közben megjelenő mozgások hátteré­ben zajló agyi aktivitások. Az alvásza­var okát gyakran csak ezzel a vizsgálattal lehet egyértelműen tetten érni. Hasznos lehet például a nyugtalan láb szindrómában szenvedők esetében, akik az ok feltárása után célzott kezelést kaphatnak.

Aggodalomra semmi ok

Az EEG (elekroencefalográfia) fájdalommentes és teljesen veszélytelen eljárás. A vezetékekben nem folyik áram, az elektródák – valójában érzékeny szenzorok – az agykéregben keletkező parányi elektromos feszültségeket vezetik el egy jelerősítőbe, amely lehetővé teszi, hogy görbék formájában ábrázolhatók legyenek. Ezeket a görbéket elektroencefalo-gramoknak nevezik, és szintén az EEG rövidítéssel jelölik.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.