• pajzsmirigy

Pajzsmirigy alulműködés tünetei, túlműködés kezelése

A pajzsmirigy rendellenességei a szervezet szinte minden funkciójára hat­nak. Nézzük, melyek ezek!

• Növekedés és a szellemi fejlődés.
• A fehérjeképzés és a glükóz felvétele a belekben.
• A keményítő és a zsír lebontása glükózra, illetve zsírsavakra.
• A koleszterin átalakítása epesavakká.
• A szívverés ereje és frekvenciája, az erek tágassága.
• Bélműködés (a túlműködés akár hasmenést is okozhat).

Egészséges embernél a következőképpen zajlik a folyamat: amikor a hipofízis nagy mennyiségben szabadít fel pajzsmirigyserkentő hormont, vagyis működésre készteti a pajzsmirigyet, a pajzsmirigy több jódot vesz fel a vérből, és elkezd tiroxint (T4) és trijód-tironint (T3) előállítani.

A pajzsmirigy csökkent működése (alul működése)

A pajzsmirigy csökkent működése (szaknyelven hipotireózis) esetén viszont – a hipofízis „erőfeszítései” ellenére – nem termelődik elegendő pajzsmirigyhormon, elsősorban T3, ami az idegek és izmok csökkent működéséhez vezet. Ennek jelei a fáradtság és a motivá­ciócsökkenés, de akár depresszió is elő­fordulhat. A rendellenesség a beleket ugyan­csak érinti: székrekedést okoz. A szív is kárát látja, hiszen lassabban kezd verni. További hátrányos hatás, hogy a zsírsavak nem bomlanak le, és nem épülnek fel, így nő a vérzsírok szintje, csökken az energia-felvétel, anyagcserezavarok lépnek fel. Ez gyakran alacsony vércukorszint­tel jár együtt, mert a szervezet nem képes lebontani a keményítőt, és nem tud glükózt előállítani.

Az ok többnyire a pajzsmirigysejtek gyulladása, amely elpusztítja a mi­rigyszövet egy részét. Ugyanakkor jódhiány is kiválthatja, hiszen jód nélkül nem képződnek pajzsmirigyhormonok.

Hogyan mutatható ki a csökkent működés (Pajzsmirigy alulműködése)?

A csökkent működést vérvizsgálattal lehet kimutatni. Ilyenkor a vérben alacsony a T3 és a T4 szintje, míg a TSH- és a TRH-szint magas, hiszen a hipotalamusz és a hipofízis fokozottan próbálja serkenteni a pajzsmirigyhormon ­termelést – eredménytelenül. A pajzsmirigy nem képes hormonokat előállí­tani, és megnagyobbodik: golyva alakul ld. A pajzsmirigy csökkent működését tabletták formájában adagolt szintetikus pajzs­mirigyhormonokkal kezelik.

Mivel Közép-Európában – különösen a déli vidékeken – a talaj a jégkorszak óta nagyon kevés jódot tartalmaz, az itt termesztett mezőgazdasági terményekkel a lakosság nem jut elegendő mennyiséghez. Ezért érdemes hetente legalább kétszer tengeri halat fogyasz­tani vagy jódozott konyhasót használni. Ne feledjük, hogy sütés, grillezés során a halhús elveszti jódtartalmának 20-60 százalékát!

A pajzsmirigy egyéb feladatai

A pajzsmirigynek sem pusztán a hormontermelés a feladata. Speciális sejtjei, az úgynevezett C-sejtek kalcitonint is előállítanak. Ez az anyag fontos a kalciumháztartás szabályozása szempontjából: serkenti a kalcium elraktározását a csontokban, valamint elősegíti kiürítését a vesében.

A pajzsmirigy túlműködése

Pajzsmirigy-túlműködés esetén -értelemszerűen – túl sok pajzsmirigy-hormon képződik. Ezt orvosi nyelven hipertireózisnak nevezik. A következmé­nyek épp ellentétesek azzal, amit a csök­kent működés során tapasztalhatunk. A szív gyorsabban, gyakran szabálytalanul ver, akár úgynevezett pitvarfibrilláció is kialakulhat. Gyakran ez a pajzsmirigy-túlműködés első jele. További jellegzetes panaszok a nyugtalanság, a kézremegés, az izzadás és az alvászavar. A cukorbeteg­séghez hasonlóan ilyenkor is felborul a vér­cukor egyensúlya. A belek izomzata túlsá­gosan aktívvá válik, ezért gyakoribb a székletürítés. Leépülnek az izom- és zsír­szövetek, a beteg lefogy, pedig ez nem áll szándékában.

A túlműködésért többnyire a pajzsmi­rigyben elszórtan található göbök (szak­szóval autonóm adenomák) a felelősek, amelyek nem reagálnak a szabályozásra. A göböket izotópvizsgálattal lehet kimutatni (ilyenkor technécium-izotópot juttatnak a szervezetbe – injekcióval vagy oldat for­májában, amit meg kell inni -, majd egy gamma-sugárzást felfogó kamera segítségé­vel számítógép rajzolja ki az ábrát).

Fiata­labbak esetében az ok autoimmun betegség is lehet, melynek leggyakoribb formája az úgynevezett Basedow-kór. Ilyenkor a szervezetben a pajzsmirigy TSH-receptorai ellen ható autoantitestek terme­lődnek, amelyek ok nélkül hormontermelésre késztetik a pajzsmirigyet.

Hogyan kezelhető a pajzsmirigy túlműködés?

A göböket radioaktív jóddal kezelik vagy sebészi úton távolítják el. Lé­teznek gyógyszerek is: az úgynevezett tireosztatikus hatású tabletták gátol­hatják a pajzsmirigyhormonok termelését. Ez azonban nem gyógyítja meg a betegséget, amely azonnal visszatér, amint abbamarad a gyógyszerezés. A hosszú távon szedett tireosztatikumok ráadásul vérképzési zavarokat okozhatnak, ezért az orvosok szerint jobb a göböket egyszer és minden­korra ártalmatlanná tenni.

A Basedow-kórban szenvedő betegeknél más a helyzet. Ilyenkor érdemes megpróbálni a gyógyszerezést, hiszen az egy évig tartó tireosztatikus kezelés hatására az esetek felében a betegség spontán visszafejlődik. Amennyiben ez nem következik be, vagy ha a gyógyszer­szedésnek súlyos mellékhatásai vannak, csak a radioaktív jód vagy a műtét segíthet.

Kerüljük a káposztaféléket!

Ételeink megválasztásakor is tekintettel lehetünk a pajzsmirigyre. Kerüljünk például bizonyos káposz­taféléket, a retket vagy egyes gabonaféléket (például a kölest), mert ezek tiocianátot tartalmaznak, amely gátolja a pajzsmirigy működését. Az eredmény golyva kialakulása lehet, mivel a gátolt pajzsmirigy megpróbál elegendő hormont termelni, és megnő a terjedelme. Dohányzáskor szintén tiocianát képződik – íme egy újabb ok a leszokásra.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.