• anyagcsere
• pajzsmirigy
• vese

A mellékpajzsmirigy és mellékvesekéreg szerepe az anyagcserében

A mellékpajzsmirigy nem más, mint négy kicsiny, rejtett, hámerecletű képlet a pajzsmirigy hátsó felszínén. A név csupán az elhelyezkedésre utal, a mellékpajzsmirigy működése ugyanis nincs kapcsolatban a pajzsmiriggyel. Egy parathormon nevű hormont termel. Ez a kalcitonin ellenhor­monja, amely a kalcium-anyagcserében játszik szerepet. A parathormon serkenti a kalcium kilépését a csontokból, emellett elősegíti fel­szívódását a bélben, továbbá gátolja kiürítését a vesében.

 A mellékvesekéreg megbetegedései

A mellékvesék ugyancsak termelnek olyan hormonokat amelyek szerepet játszanak az anyagcserében. Ezek közül a legfontosabbak a glukokortikoiclok, például a kortizol. A következőkért felelősek:

• Gondoskodnak a megfelelő energiaellátásról, mivel serkentik a zsírok, a fehérjék és a szén­hidrátok lebontását.
• Serkentik a glükóz felszívódását a bélben.
• Fokozzák a vér alvadékonyságát, ritkán trombó­zist is okozhatnak.
• Gátolják az immunválaszt.
• Gátolják a bélben a kalcium és a foszfor felszívó­dását, továbbá a csontképző sejtek (az úgyneve­zett oszteoblasztok) működését.
• Serkentik a sósavképződést a gyomorban; ezzel párhuzamosan gátolják a védő nyálkahártya­bevonat kialakulását.
• Növelik a szívverés erejét, és szűkítik az ereket, aminek magas vérnyo­más a következménye.
• Serkentik a nátrium visszanyerését az elsődleges vizeletből, illetve a kálium kiürítését a vesében.
• Gátolják a víz visszanyerését az elsődleges vizeletből.

A mellékvesekéregnek rendszerint csupán egy része betegszik meg: az, amelyik glukokortikoiclokat termel, nevezetesen korizolt és az abból szár­mazó hormonokat.

A mellékvesekéreg túlműködése

Ugyanazok a tünetei, mint amelyek az agyalapi mirigy (a hipofízis) túlzott ACTH-termelését jelzik: a vérben megnő a nátrium és csökken a kálium koncentrációja, továbbá magas lesz a vércukor szintje. A háttérben szinte mindig daganatos megbetegedés áll. A tumort műtéttel kell eltávolítani. A túlműködés diagnózisát a vér alacsony ACTH-szintje (negatív visszacsatolás) támasztja alá.

Normális esetben ugyanis a következő történik: amikor a hipofízishez befut a jelentés, hogy elegendő kortizol áll rendelkezésre, csökken az ACTH-termelés. Ez a kortizoltermelés mérséklődését eredményezi. Mivel azonban a daganatos beteg mellékvesekérge a hipofízistől függetlenül működik, a vérben magas marad a kortizolszint.

A mellékvesekéreg csökkent működése

A mellékvesekéreg csökkent működése az Addison-kór. Oka, hogy a mellékvesekéreg a magas ACTH-szint ellenére túl kevés kortizolt állít elő. Ez a hormon szabályozza egyebek között az ásványianyag-háztartást, így itt is zavarok mutatkoznak. Megnő a kálium koncentrációja: a szív szabálytala­nul kezd verni. Ezzel egyidejűleg nem áll elegendő nátrium rendelkezésre, ezért a vese túl sok vizet választ ki, vagyis csökken a keringő vér mennyi­sége: a vér besűrűsödik, azaz alacsony lesz a vérnyomás.

Ez főleg akkor szem­betűnő, amikor a beteg hirtelen feláll, mert a kevesebb vérmennyiség az agy felől gyorsan a láb felé áramlik, és emi­att elégtelen lesz az agy vérellátása. A háttérben rendszerint gyulladás áll, ritkábban rosszindulatú daganat. A kezelés során általában gyógyszert adnak, mely pótolja a hiányzó hormono­kat. A mellékvesekérget magát nem lehet meggyógyítani.

Mi az az Addison-krízis állapot?

Az Addison-krízis életveszélyes állapot, ilyenkor heveny mellékvese-elégtelenség lép fel. A tü­neteket először Thomas Addison skót belgyógyász, sebész írta le 1885-ben. A keringési sokk következtében akár eszméletvesztés is bekövetkezhet. A betegnek azonnali hidrokortizon-infúzióra van szüksége. A krízis akkor is jelentkezhet, ha a mellékvesekéreg csökkent működését megfelelően ke­zelik. Ilyenkor a hormonszükséglet hir­telen olyan magas szintre emelkedik, amely meghaladja a gyógyszerek által biztosított hormonpótlást.

Lázzal járó fertőző betegségek, erős pszichés stresszhatás vagy baleset alkalmával is előfordulhat, ha a beteg nem tudja bevenni a gyógyszereit.

Az idegek szerepe

Az anyagcserében részt vevő szervek működését nem csak a hormonok irányítják, szabályozásukban az akarattól független vegetatív idegrend­szer is szerepet játszik. A vegetatív idegrendszer közvetlenül az agy­törzsből és a gerincvelőből ered, és serkentő hatású szimpatikus, illetve gátló hatású paraszimpatikus idegekből áll.

A szimpatikus és paraszimpatikus idegek közvetítőanyagok útján hat­nak a szervekre. A szimpatikus idegek közvetítőanyagai az adrenalin és a noradrenalin, a paraszimpatikus idegeké pedig az acetilkolin nevű idegi átvivő anyag. A két idegcsoport kölcsönösen befolyásolja és szabályozza egymást. A szimpatikus rendszer például gyorsítja, míg a paraszimpati­kus lassítja a szívverést.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.