A vese felépítése és működése
A (páros) vese és a húgyutak bonyolult szűrőrendszert alkotnak, amely fenntartja a szervezet folyadék- és kémiai egyensúlyát. A sejtekben zajló kémiai reakciók következtében káros melléktermékek is keletkeznek; ezeket a vese kiszűri és kiválasztja a vizeletbe. A kiválasztórendszer a két veséből, a húgyvezetékből, a hólyagból és a húgycsőből áll. Kiválasztó funkciójuk mellett a vesék részt vesznek a vérnyomás szabályozásában, továbbá a vörösvértest képzést serkentő hormonokat is termelnek.
A vesék a szervezet kiválasztó szervrendszerének fő szervei, és több feladatot is ellátnak:
- Méreganyagok eltávolítása a vérből, és kiválasztásuk a vizelettel.
- A még hasznosítható anyagok visszajuttatása a keringésbe.
- A vízháztartás szabályozása: a vesék enyhébb kiszáradás esetén vizet tartanak vissza, folyadékfelesleg kialakulásakor pedig eltávolítják azt.
A vese felépítése
A vesék kb. 12 cm hosszúak és 6 cm szélesek; a hasüreg háti oldalán találhatók, közvetlenül a gerinc előtt.
A vese részei:
- Kéregállomány – a vese külső rétege, amelyben találhatók a szűrőfunkciót ellátó ún. nefronok.
- Velőállomány – piramis alakú gyűjtőcsatornákból álló belső réteg.
- Vesemedence – a vese belső része, ahol összegyűlik a vizelet, mielőtt kilép a hólyag felé.
A vér átszűrése
A vér a veseartériákon keresztül érkezik a vesékbe. Ezek a főverőér, az aorta leágazásai: a szív által kilökött vér egynegyede jut a vesékbe. A vér a veseartériákból egy speciális szűrőrendszerbe kerül. Ennek legfontosabb egysége a nefron, ami érgomolyagból és vesecsatornácskából áll.
Az érgomolyag apró hajszálerekből tevődik össze, amelyen a kismolekulájú anyagok átjutnak a csatornácskákba. Csak a folyadék szűrődik át; a vérsejtek nem hatolnak át a membránon. A szűrletből a még hasznosítható anyagok, molekulák (glukóz, nátrium) visszaszívódnak a keringésbe, míg a károsak (pl. karbamid) benne maradnak.
A vesecsatornák három részből állnak:
- Kezdeti kanyarulatos csatorna – a víz és tápanyagok nagy része itt visszaszívódik, a káros anyagok pedig kiválasztásra kerülnek.
- Henle-kacs – amelyben a víz és a sók visszaszívódása és a hulladékanyagok kiválasztódása tovább folytatódik.
- További kanyarulatos csatorna – a vizelet sűrűségének finom beállítása itt zajlik (nátrium visszaszívódása).
A vese szerkezete
Nefron szerkezete
Vizeletürítés
A vesecsövecskék végét elérő szűrlet már vizelet. A nefronokból távozó szűrlet a vese velőállományának gyűjtőcsatornáin keresztüljut a vesemedencébe. A vesékből a vizeletet a húgyvezeték vezeti el, ez egy kb. 30 cm hosszú cső. A vizelet a hólyagba jut, amely kiürülésig tárolja azt. A hólyag izmos, tágulékony szerv, amelynek nyálkahártya-redőzete kifejezett, és ez a vizelettel telítődés után elsimul. Egészséges felnőtt naponta 0,5-2 liter vizeletet.
Miből áll a vizelet?
A vizelet 95%-a víz, 5%-a egyéb anyag: húgysav, karbamid, sók (nátrium, kálium, klorid) és kreatinin.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.