• E-számok

E-számok, színezékek, ízfokozók, adalékok – mik ezek?

Megúszhatjuk az apró betűs címkék bogarászását, ha a zöldséget és a gyü­mölcsöt a piaci kofánál, a marhahúst pedig a hentesnél szerezzük be – ez is egy előnye annak, ha magunk főzünk. Más a helyzet azonban a készételek­kel. Gyakran igen hosszú listát találunk rajtuk arról, hogy mit tartalmaznak. Ha valaki ügyesen boldogul az ilyen lajstromokkal, bizony megtudhat belőlük egyet s mást.

Figyeljünk a részletekre!

A címkéken mindent felsorolnak, ami az adott termékben van, méghozzá mennyiségi sorrendben. Ha tehát a cukor az éllovas, akkor a termék leg­inkább cukrot tartalmaz. Persze a dolog nem mindig ilyen egyszerű. Előfordulhat, hogy egy étel csaknem teljes egészében cukorból áll, hirtelenjében mégsem jövünk rá erre. A listán ugyanis nem a cukor szó szerepel, hanem például a glükóz, a fruktóz, a galaktóz, a szacharóz, a laktóz, a maltóz, az izomaltóz és a dextróz. Ezek kémiai elnevezések, és mindegyikük valami­lyen cukrot jelöl. Szintén kizárólag cukorból áll a glükóz, a cukorrépa, a malátaszirup és a gyümölcs alapú édesítő is.

Ha a legközelebbi vásárláskor végigolvassuk a címkét, rájövünk, hogy még az olyan élelmiszerek is tartal­maznak cukrot, amelyekről egyáltalán nem gondolnánk: például egyes fel­vágottak, a mustár és a kész salátaöntetek. Egyszerűsítsük le a dolgot: ve­gyük figyelembe, hogy a cukor szénhidrát, és a cukortartalmat a megadott szénhidrátmennyiség alapján határozzuk meg. Ügyeljünk rá, hogyan adják meg a mennyiségeket: száz grammonként, csomagolt egységenként vagy adagonként. Az se kerülje el a figyelmünket, hogy mennyit fogyasztunk el az adott élelmiszerből egy-egy étkezés során.

Válasszunk adalékanyagok nélküli termékeket!

Az adalékanyagok célja, hogy az élelmiszerek hosszabb ideig eltarthatók legyenek, szebben mutassanak, és megőrizzék az ízüket és aromájukat. Alapszabályként elfogadhatjuk, hogy minél jobban feldolgozott egy élelmi­szer, annál több adalékanyagot tartalmaz. Más a helyzet a biotermékekkel, ezek esetében ugyanis kevesebb adalékanyag használata engedélyezett.

Lehetőség szerint azok is kerüljék a mesterséges adalékokat, akik nem szenvednek allergiában! Azért fontos ez, mert nem tudható pontosan, hogy milyen hatást gyakorolnak ezek az anyagok a szervezetre és az anyagcse­rére.

Hatásuk alapján az adalékanyagokat különböző csoportokba sorolják. Ezek mindegyikének szerepelnie kell az összetevők listáján.

Óvakodjunk a színezékektől és ízfokozóktól!

A színezékek célja, hogy javítsák az élelmiszerek külső megjelenését. Léteznek természetes színezőanyagok, ám legtöbbjüket mesterségesen állítják elő. Az olyan szintetikus színezékek – például a citromsárga tartazin (E 102) -, amelyeket pezsgőporok és -tabletták, pudingporok, mustárok és szörpök színezésére használnak, allergiát okozhatnak.

Az ízfokozók felerősítik az élelmi­szerek saját ízét és illatát. Legismer­tebb közülük a glutamát (E 260), ame­lyet a távol-keleti konyha is alkalmaz. Készételek gyártása során az eredeti íz gyakran részben elvész, így a gyártó kénytelen ezekhez az anyagokhoz fo­lyamodni. Már csak azért is érdemes kerülni őket, mert könnyű hozzászokni a természetellenesen erős ízekhez, ami rontja az ízérzékelést.

Mi rejlik az E-számok mögött?

A tartósítószerek gátolják a bakté­riumok, az élesztő- és penészgombák szaporodását, vagy használatukkal növelhető az élelmiszerek szavatossági ideje. Tartósítószer példának okáért a lekvárokhoz adott szorbinsav (E 200), továbbá a zöldség- és gyümölcskonzervekben, valamint a pácok­ban megtalálható benzoesav (E 210).

Az aromák egy része természetes – állati vagy növényi – forrásból szár­mazik; ilyen a narancsaroma, amelyet narancsból vagy narancshéjból nyer­nek. Vannak azonban mesterségesen előállított szintetikus aromák is – ilyen például a vanilin -, ám ezek kémiai összetétele megegyezik az eredeti ter­mészetes aromaanyagéval.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.