A hallásvizsgálat gyermekkorban
A korai gyerekkorban nagyon fontos a beszédfejlődés szempontjából, hogy hangingerek érjék a babát. Az enyhébb vagy súlyosabb hallásproblémák azonban minden 1000 újszülöttből 1-3-at érintenek. Ez a fogyatékosság megnehezíti számukra a kommunikációt, hogy természetes módon, hallás után sajátítsák el a nyelvet. A korai szűrővizsgálat lehetővé teszi, hogy a születéstől számított három éven belül diagnosztizálják a halláskárosodást, és ezután megtörténhessenek a megfelelő beavatkozások, amelyek elősegíthetik a beszédfejlődést.
Vizsgálatok
Ahogyan a felnőttek esetében, úgy a kisgyermekeknél is a legideálisabb az audiometriai vizsgálat lenne, amihez viszont a gyermek aktív együttműködése szükséges. Az újszülötteknél, illetve a 2-3 évesnél fiatalabb gyerekeknél ez nehéz, szinte kivitelezhetetlen, ezért a veleszületett és a későbbiekben kialakuló hallásrendellenességek kockázatát növelő faktorokat minél hamarabb azonosítanunk kell.
Ezek a faktorok a következők: a családban lévő halláskárosodások, a fertőzések, a fülre ártalmas gyógyszerek szedése, a koraszülés, a fej vagy a nyak veleszületett deformációja, balesetek, oxigénhiány jelentkezése születéskor stb. Ezek kiszűréséhez a gyermek életkorát figyelembe vevő tesztek elvégzése szükséges.
A szülők is figyeljék gyermekük hallását
- Az első hónapban: megnyugszik, ha beszél hozzá?
- 2-3 hónapos korban: úgy tűnik, hallgatja, amikor beszél hozzá? Mosolyog vagy figyel, ha meghallja az ön hangját?
- 3-4 hónapos korban: a zaj irányába fordítja a fejét?
- 5-6 hónapos korban, illetve később: megpróbálja a hangforrását felfedezni? Figyel a zenére? Szereti a csengő és a csörgő hangját? Ebben a korban már próbálkoznak a hangképzéssel is. Ezután pedig lassanként elkezdődik a beszédfejlődés.
Hallásszűrés és különleges vizsgálatok
A gyermek életkora szerinti hallásvizsgálatok a következők…
Hallásvizsgálat újszülöttkorban:
Az újszülöttosztályon végzik egy erre alkalmas géppel, az ún. otoakusztikus emissziós módszerrel. Ennek a vizsgálatnak a hátránya, hogy sokszor hibásan pozitív eredményt ad (a pozitív teszteknek csak 15%-a nyer megerősítést a későbbiekben, a 4-6 héttel később elvégzett új teszten).
- Sebészet
- Teendők átmeneti hallásromlás esetén
- A mediastinum betegségei
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A környezetben lévő egyéb zajok is befolyásolják az eredményt, és nehezen felismerhető az újszülötteknél ritkán, a koraszülötteknél gyakrabban előforduló hallóideg-ártalom. Ha a második teszt eredménye is pozitív, vagy a baba valamely rizikófaktorral rendelkezik (pl. koraszülött), egy harmadik vizsgálatot is végeznek. Az angolul Auditory Brainstem Response-nak (ABR) nevezett tesztet alvás közben végzik el, amikor is egy speciális eszközzel rögzítik az agy elektromos válaszait a megadott hangeffektusokra. Ezzel több szinten felmérik a hallórendszer működését.
Első gyermekorvosi vizsgálat
Az első gyermekorvosi vizsgálat részeként, a születéstől számított 30 napon belül a gyermekorvos részletesen kikérdezi a családot az összes korábbi és meglévő halláskárosodási betegségről (családi anamnézis). Majd megvizsgálja az újszülött reakcióit a különféle irányból érkező zajokra.
Három hónapos státuszvizsgálat
A három hónapos státuszvizsgálaton végzik el az úgynevezett tapstesztet: a babától távol az orvos összeüti a tenyerét, és megfigyeli, hogyan reagál a zajra.
Hat hónapos vizsgálat
A hat hónapos vizsgálaton a szülőknek tesznek fel néhány kérdést a baba hallásával kapcsolatban.
7-9 hónapos korban
7-9 hónapos korban végzik el a Boel-tesztet, amely még nem általánosan elfogadott, előfordulhat, hogy néhányan még soha nem hallottak róla. A vizsgálat elvégzéséhez a következő eszközök szükségesek: egy piros rúdon két koncentrikus gyűrű, amelyek egymásban elfordulnak, ezzel keltjük fel a baba figyelmét, és két pár csengő, amelyek különböző hangokat adnak ki. A baba látóterétől távol megszólaltatják a csengőket. Erre a kicsinek a hang irányába kellene fordulnia. Ez a teszt azt bizonyítja, hogy a gyerek a kevésbé erős zajokra is reagál.
Előfordulhat, hogy a gyerek nem érdeklődik a hang után, esetleg meg van fázva. Ha a teszt pozitív (azaz nem reagál a baba), a vizsgálatot néhány héttel később újra meg kell ismételni, amikor a baba biztosan nincs megfázva vagy nem hurutos. Ez a teszt nemcsak a hallásra vonatkozik, hanem más, kognitív képességekre (látás, tapintás, motorikus fejlődés, szaglás) is, amelyek alapvetően fontosak a környezettel való kommunikáció szempontjából.
Boel-teszt
A Boel-teszt során általában megvizsgálják, hogy a csecsemő hogyan tud hangokat képezni, és hangokat utánozni.
Iskola előtti viszgálatok
Iskoláskor előtti hallásvizsgálat csak az enyhe halláscsökkenéseket szűri ki, amelyek a beszédfejlődés terén problémát okozhatnak, hiszen a súlyosabb károsodások már a korábbi szűrővizsgálatokon kiderültek.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.