• anya táplálkozása
• anyatej
• baba

Az anyatej összetétele

Az anyatej nem mindig ugyanolyan összetételű, a csecsemő szükségletei szerint alakulnak a komponensei, alkalmazkodva az újszülött, a csecsemő és később a kisgyermek igényeihez. Az anyatej újszülöttkorban a szopás hosszúsága és a napszak – amelyben képződött – szerint változik, és csak kisebb mértékben befolyásolja az anya táplálkozása. Általában 90%-ban víz, és csak a fennmaradó 10%-a tartalmazza következőket:

Vas

Nem nagy mennyiségben, de a bélből könnyen felszívódó formában.

Mennyi zsírt tartalmaz az anyatej?

Átlagosan 35-45 g literenként, de ez a mennyiség a szoptatás alatt, a nap folyamán változik, sőt a baba kora és az anya diétája is befolyásolja. A zsírok a legfőbb energiaforrások a baba számára. Ezenkívül, közülük a zsírsavak, amelyeket a szervezet nem képes szintetizálni, nagyon fontosak és szükségesek a kalcium bélben való felszívódásához, és az idegrendszer, valamint a szem sejtjeinek fejlődéséhez.

Fehérjék

Más emlősállatok tejével ellentétben (amelyek egyébként gyorsab­ban nőnek, és ezért nagyobb mértékben van szükségük „építőanyagokra”), az anyatej fehérjetartalma alacsony, de a növekedéshez több mint elég, így nem terheli meg a vesét és a baba keringési rendszerét. Az emberi tej fehérjetar­talma 20%-ban kazein, és 80%-ban savó, éppen fordítva, mint a tehéntejben.

Az anyatej tehát nagyobb arányban tartalmaz fertőzés elleni anyagot: különleges antitesteket, mint a laktoferrin (ez csak az emberi tejben van jelen), ez segíti a vas felszívódását a bélből úgy, hogy a bélben a vasat elpusztító baktériumokat kivonja, különben gyakoribbak lennének a fertőzések. Ilyen a lizin, ami 3000-szer nagyobb mennyiségben van jelen az anyatejben, mint a tehéntejben, számos kórokozót elpusztít, és gyulladáscsökkentő szerepe is van.

Ásványi sók

Kalcium, foszfor, megfelelő mennyiségben.

Vitaminok

Bőven elegendő, ami az anyatejben található, ezért teljesen felesleges más vitaminkészítmények adása. Ez alól csupán két kivétel van: a K-vitamin, ami a véralvadáshoz szükséges, és a D-vitamin, ami a csontkristályosodáshoz elengedhetetlen. Ha kizárólag anyatejes táplálás van, mindkettőt muszáj pótolni.

Cukrok

Az anyatej minden más tejnél több laktózt tartalmaz, literenként 60 g-ot, ezenkívül pedig 10 g egyéb cukrokat (oligoszacharidok). A laktóz segít az agy gyors fejlődésében, a központi idegrendszer fejlődésében, elősegíti a kalci­um-felszívódást, és alapvető a csontok növekedésében. Az oligoszacharidok viszont az emésztőrendszert megtámadó fertőzések elleni védekezésben és az immunrendszer kialakulásában játszanak nagy szerepet.

A szoptatás különböző szakaszaiban az anyatejből érett tej fejlődik ki, közötte pedig van egy átmeneti fázis is. Nézzük meg a különféle szakaszokat!

A kolosztrum

A szülés után, mielőtt megtörténne a tejbelövellés, azaz az első állandó tejtermelés, kicsit rövidebb mint egy hétig az anyai mell kis mennyiségű kolosztrumot választ ki. Ez a sárga folyadék sűrűbb, mint az érett anyatej, de teljesen kielégítő mennyiségű az újszülött babának.

Igen gazdag tápanyagokban és antitestekben (különösen az immunoglobin A-ban), amelyek elsődleges védettséget nyújta­nak a babának a vírusok és baktériumok ellen. Emellett enyhe hashajtó hatású, ami elősegíti a babának az első székletek (bélsár) kiürítését. Ez sötétzöld színű, a vörösvértestek lebontásából származó magas bilirubin tartalma miatt. Ha ezek felgyülemlenek a bőrben, magzati sárgaságot okoznak.

Az anyai mell és a tejképződés

Az átmeneti tej

Körülbelül a szülést követő hatodik napon a kolosztrum megváltozik, világosabb lesz, állaga kevésbé krémes és kevésbé zsíros. Fokozatosan alakul át az összetétele, így szoktatja hozzá a természet a babát az érett anyatejhez. Néhány nap alatt fokozatosan csökken a fehérje- és immunoglobin tartalma, növekszik a cukor- és zsírtartalma, amelyek a legfőbb energiaforrások.

Három-négy napon belül néhány mamánál (különösen, ha a második baba született) a mellek megduzzadnak, vértolulásossá válnak, gyakran fájdalmasak lesznek: ez az úgynevezett tejbelövellés. Ezt a tejtermelést végző emlőmirigyek fejlődése okozza, amit a szervezet prolaktin nevű hormonjának növekedése váltott ki. Ennek a hormonnak a szintje később csökken a szoptatás gyakoriságával.

Az érett anyatej

A szülést követő tíz nap múlva az anyai mell valódi tejet kezd termelni, ami folyékony, és átlátszóbb, mint a tehéntej. Kiegyensúlyozott mértékben tartalmaz minden olyan tápanyagot, amire a csecsemőnek szüksége van a növekedéshez. A természet olyan jól alakított mindent, hogy az anyatej valóban minden lehet­séges helyzethez képes alkalmazkodni.

Bebizonyították például, hogy a korábban megszült asszonyok teje más összetételű, mint a megfelelő időben szülő nőké. A koraszülött babáknak szánt tej gazdagabb tejcukorban és fehérjében, ezek azok az anyagok ugyanis, amelyekre a leginkább szüksége van a koraszülött babának a túléléshez és a növekedéshez.

Ez a csodálatos rendszer a mindennapokban is működik: az anyatejnek egy-egy napon, sőt egy-egy szoptatáson belül is változik az összetétele. A reggeli anyatej például magasabb zsírtartalmú, mint a nap többi szakaszában termelődő, az első szívásra csorduló tej pedig magas cukor- és víztartalmú, tehát hígabb és vízszerűbb, hogy elsőként a baba szomja csillapodjon (ezt szomjoltó tejnek is nevezi a szakirodalom).

Ezt követően, ahogy a baba szopik, egyre nő a tej fehér­jetartalma – ezek a szükséges „téglakövek” a növekedéshez -, és a szopás vége felé növekszik a zsírtartalom, ami a gyermek energiatartalékáról gondoskodik, továbbá teltségérzetet ad.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.