Babaápolás

Az újszülöttkori sárgaság

„Az orvos szerint a gyereknek sárgasága van, és egy ideig kékfény-lámpa alatt kell tartani, csak azután engedik haza. Állítólag nem súlyos, de nekem minden súlyos, ami miatt a gyereket benntartják a kórházban.”

Bármelyik újszülött osztályon látni lehet, hogy életük második-harmadik napján a csecsemők több mint fele besárgul – nem az öregedés, hanem az újszülöttkori sár­gaság miatt. A fejen kezdődő, a szemen is látható, a lábujjakig lefelé terjedő sár­gaságot a vér magas bilirubin tartalma okozza. A fekete és a barna bőrű csecse­mők ugyanígy besárgulnak, de ez csak a tenyerükön, a talpukon és a szemük fe­hérjén észlelhető.

A sárgaság okai

A bilirubin normális körülmények között a vörösvértestek bomlása során keletkező vegyület, amelyet a máj távolít el a vérből. Az újszülöttekben azonban gyakran több keletkezik belőle, mint amennyivel a baba mája képes megbirkózni. Az újszülöttkori úgynevezett nor­mális vagy fiziológiás sárgaságot a vérben felhalmozódó bilirubin okozza.

Mikor kezdődik a sárgaság?

A fiziológiás sárgaság rendszerint az élet második vagy harmadik napján kezdődik, az ötödiken kulminál, majd 7-10 napos korra gyakorlatilag elmú­lik. Koraszülötteknél egy kicsit később kezdődik (a negyedik vagy ötödik napon), és hosszabb ideig tart (akár két hét­nél is tovább), hiszen a májuk még fej­letlenebb. Nagyobb a valószínűsége az olyan babák esetében, akik közvetlenül születésük után több súlyt vesztettek, vagy anyjuk diabéteszes (cukorbeteg), il­letve ha művileg indították be a szülést.

Kezelés

Az enyhe vagy közepes fiziológiás sárgaság általában nem igényel kezelést. Az erős fiziológiás sárgaságban szenve­dő csecsemőket néhány nappal tovább tartják bent a kórházban megfigyelés és UV- (kéklámpás) fénykezelés vagy fototerápia céljából. A fénykezelés célja a bilirubin átalakítása olyan formává, amelytől a csecsemő mája könnyebben megszabadul.

Kezelés alatt a babán a pelenka és a szemvédő kivételével nincs ruha. A foko­zott bőrpárolgás miatt folyadékpótlást kap, és kizárólag etetés céljából engedik kivinni az osztályról. Nagyobb rugalmas­ságot nyújt az egyedi készülék vagy a baba törzse köré csavarható száloptikás lepedő, ezek segítségével a babát még ha­za is lehet vinni.

A kezelés hatására a (vérvizsgálattal mérhető) bilirubinszint szinte minden esetben csökken, és a baba egészségesen mehet haza.

Nem múlik a sárgaság?

Ritkán, de előfordul, hogy a biliru­bin szintje tovább vagy a vártnál gyor­sabban emelkedik, ami arra vall, hogy esetleg nem fiziológiás sárgaságról van szó. Az ilyen sárgaság a fiziológiás sárga­sághoz képest előbb vagy később kezdő­dik, és magasabb bilirubinszint jellemzi. A rendellenesen magas bilirubinszintet azért kell csökkenteni, nehogy az agyban felhalmozódva úgynevezett magicterust okozzon.

Amikor orvos kell!

A magicterus tünetei: erős besárgulás, erőtlen sírás, ernyedt reflexek, étvágytalanság (a fénykezelés alatt álló csecsemő is ernyedtnek látszik, de ezt csak a meleg és az ingerhiány okozza, és nem a magicterus tünete). Orvosi be­avatkozás nélkül a magicterus mara­dandó agykárosodáshoz, sőt halálhoz vezethet. Mivel rendkívül ritka kór, és könnyen elkerülheti a figyelmet, egyes kórházakban szabályozzák a magicterus kiszűrését szolgáló vér- és utóvizsgála­tokat.

A kórházakat felügyelő akkreditációs hatóság az összes kórházban célsze­rűnek tartaná hasonló szűrővizsgálatok intézményesítését. A nem fiziológiás eredetű sárgaság szűrése az első orvosi vizsgálaton történik a csecsemő színének ellenőrzésével.

A nem fiziológiás sárgaság kezelése

A nem fiziológiás sárgaság a kórok­tól függően fényterápiával, vérátömlesz­téssel vagy műtéttel gyógyítható, de újab­ban a bilirubin termelés gátlására alkalmas hatóanyagot tartalmazó gyógyszeres ke­zelés is számításba jöhet.

Kérdés a sárgaságról:

„Úgy hallom, a szoptatás sárgaságot okozhat Az én gyere­kem kissé sárgás – állítsam le a szoptatást?”

Az újszülöttek közül a szoptatott cse­csemők vére átlagosan több bilirubint tartalmaz, mint a tápszereseké, és hosszabb ideig (akár hat hétig is) magasabb szinten maradhat. Az újszülöttkori fiziológiás sárgaság különösebb aggoda­lomra sem ad okot, még kevésbé az elvá­lasztásra. A bilirubin szintjét a szoptatás felfüggesztése és/vagy vizes glükózol­dat itatása inkább növeli, semhogy csökkentené, emellett a tejelválasztás be­indulását is kedvezőtlenül befolyásolja. A szülés után egy órán belüli szoptatás állítólag csökkenti az újszülöttek bilirubin szintjét.

Akkor lehet valóban az anyatejnek tulajdonítható sárgaságra gyanakodni, ha a bilirubinszint később, az első hét vége felé kezd emelkedni, és a nem fiziológiás sárgaság lehetőségét kizárták. Ennek vélhetőleg az az oka, hogy egyes nők anyateje olyan anyagot tartalmaz, amely gátolja a bilirubin lebomlását, ez a szoptatott csecsemők kb. 2%-ánál fordul elő.

Néhány héten belül magá­tól, kezelés és a szoptatás abbahagyá­sa nélkül elmúlik. Súlyosabb esetben, tehát igen magas bilirubinszintnél elő­fordulhat, hogy az orvos tápszeres kiegészítést javasol (esetleg egy napra a szoptatást is abbahagyatja, ekkor a tej­elválasztás folyamatos fenntartása érde­kében mellszívóval le kell fejni a tejet), és/vagy valamilyen egyszerű kezelést alkalmaz.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.