DHA – Az okosok babák tápszere?
Amikor a tápszergyártó cégek már-már azt hiszik, ennél jobban képtelenség lemásolni az anyatej összetételét, jön egy újabb felfedezés, és mehetnek vissza a vegykonyhába. A legutóbbi kutatások az anyatejben található fontos omega-3 zsírsavak, a dekozahexaénsav (DHA) és az arachidonsav (ARA) jelentőségére hívták fel a figyelmet.
Kimutatták, hogy az agyban és a retinában a DHA-ARA beépülésének üteme a magzati élet utolsó harmada (a magzat ekkor kap zsírsavakat a placentán át) és másfél éves kor között a leggyorsabb – nem véletlenül, hiszen ez az a periódus, amikor az agy a legnagyobb mértékben növekszik. Az elégséges DHA-ARA-felvétel rendkívüli előnyét máris sikerült kimutatni; az intelligenciára és egyéb adottságokra gyakorolt – széles körben feltételezett – közvetlen jótékony hatás egyelőre csak elmélet, az igazolás még hátravan.
Koraszülöttek rosszabbul járnak!
Az időre született csecsemők a méhen belüli életük során felhalmozott mennyiségben, utólagos pótlás nélkül is rendelkeznek ezekkel a fontos zsírsavakkal. Sőt a jelek szerint szervezetük az eddigi tápszerekben található zsírból is képes előállítani egy keveset (de néhány vizsgálat szerint nem annyit, amennyire agyuk és látásuk optimális fejlődéséhez szükség lenne). A koraszülött csecsemők, akik a magzati élet utolsó harmadától részben vagy teljesen elestek, és így zsírsavtartalékokkal sem rendelkeznek, ebből a szempontból is rosszabbul járnak.
Annak érdekében, hogy a szükséges DHA- és ARA-mennyiséghez minden csecsemő hozzájuthasson, az amerikai Élelmiszer és Gyógyszer-ellenőrző Hivatal (FDA) engedélyezte a fenti anyagokkal dúsított tápszerek előállítását.
Bár az új szabályt korábban is be lehetett volna vezetni, hiszen a WHO 1994 óta ezt javasolja, és Európával együtt világszerte több mint hatvan országban évek óta zsírsavval dúsított tápszer áll a szülők rendelkezésére. Immár az amerikai szülők számára is nyitva áll ez a gyermek szempontjából is ésszerű választási lehetőség.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.