• egy hónapos baba
• orvosi vizsgálatok

Egy hónapos a baba? Mit tud és milyen orvosi vizsgálatok lesznek?

Hazavittük az újszülöttet, és megpróbá­lunk mindent megadni neki, amit csak tudunk. Ugyanakkor kételkedünk magunkban: elegendő-e az, amit adni tu­dunk? A napirendünk (és az életünk, még ha nem is vesszük tudomásul) a feje te­tejére áll: a babát úgy tartjuk, mintha üvegből volna, és nem emlékszünk rá, mikor sikerült legutóbb zuhanyozni, vagy két óránál többet aludni egyfolytában.

Amíg a baba aranyos, de alig reagá­ló újszülöttből édes kisgyermekké fejlő­dik, az álmatlanul töltött éjszakáinkat és mozgalmas nappalainkat valószínű­leg nemcsak a színtiszta öröm tölti be, hanem a kimerültség is – az újonnan felmerülő kérdésekről és aggodalmakról nem is beszélve.

Felmerülő kérdések:

Eleget eszik a gyerme­kem? Miért hány ki olyan sok mindent? Ezek a sírási rohamok hasfájást jelente­nek? Fog valaha is a gyerek (és mi) egész éjszakán át aludni? És naponta hányszor hívhatom a gyerekorvost? Ne aggódjunk. Hisszük vagy sem, a hónap végére a cse­csemővel kényelmes rutin alakul ki, amely továbbra is kimerítő, de sokkal jobban kezelhető. Tapasztalt profinak fogjuk magunkat érezni a babaápolási szerepjá­tékban (legalábbis ahhoz képest, ahogy most érezzük magunkat), viszonylag gondtalanul fogjuk etetni, büfiztetni, fürdetni és gondozni a babát.

Mit tud a baba?

Fejlődése során minden csecsemő elér­kezik bizonyos mérföldkövekhez. Akkor se kell megijedni, ha egy-egy állomást mintha lekésne a baba: minden bizonnyal hamarosan annak is eljön az ideje. Minden gyereknek a saját fejlődési tem­pója a normális. Arról sem szabad meg­feledkezni, hogy a hason fekve gyakorol­ható készségeket csak akkor tudja megta­nulni, ha módjában áll gyakorolni őket.

Adjuk meg tehát a lehetőséget a csecse­mőnek, hogy felügyelet mellett hason fekve játsszon. Ha kétségeink vannak a gyermek fejlődésével kapcsolatban, forduljunk orvoshoz. A koraszülöttek valamivel később érkeznek el az egyes fejlődési fokokhoz, mint időre született kortársaik: az esetek többségében nagy­jából annyit késnek, amennyivel koráb­ban születtek (korrigált korukat tehát onnan „számoljuk”, mint ha időre szü­lettek volna), néha többet is.

Mit tud a baba?

Minden szülő szeretné tudni, hogy a gyer­meke jól fejlődik-e. Ám ha a gyermeküket az ugyanolyan korú „átlagos” csecsemő­höz hasonlítják, azt tapasztalják, hogy a sajátjuk vagy fejlettebb, vagy kevésbé fej­lett – mert nagyon kevés az „adagos” baba.

Négy csoport követ­kezik itt hónapról hónapra. Az elsőt („Ezt kell tudnia a babának”) a csecse­mők 90 százaléka minden hónapban biztosan eléri. A másodikat („Valószí­nűleg tudni fogja”) körülbelül a babák 75 százaléka teljesíti. A harmadik cso­portba („Talán tudni fogja”) nagyjából a babák fele tartozik. Végül a negyedik kört („Esetleg még ezt is tudja”) a ba­báknak mintegy 25 százaléka teljesíti.

A szülők azt fogják tapasztalni, hogy gyermekük egyazon időben több kategó­riában sikeres

Néhányan azt figyelhetik meg, hogy a csemetéjük állandóan ugyanabban a kategóriában marad. Töb­beknél pedig a babák fejlődése nem egyenletes, egyik hónapban lassú, a kö­vetkező hónapban pedig hatalmas ugrás észlelhető. Valamennyien megnyugod­hatnak abban a tudatban, hogy a gyer­mek teljesen rendben fejlődik.

Aggodalomra legfeljebb akkor van ok – és ilyenkor az orvossal meg kell be­szélni a problémát -, ha a gyermek tartósan nem éri el az első, vagyis az „Ezt kell tudnia a babának” szintet. Még ebben az esetben sem biztos, hogy valóban gond van, talán a gyermek csak más ütemben halad (vagy fordul meg, vagy áll fel).

Az első hónapban ezt kell tudnia a babának:

• Sima felületen hason fekve rövid ideig felemelni a fejét.
• Arcra fókuszálni.

Valószínűleg tudni fogja:

• Csengőre valamilyen formában reagálni (például megijed, felsír, elhallgat).

Talán tudni fogja:

• Hason fekve 45 fokban felemelni a fejét.
• Síráson kívül más hangot is adni (pl. gü­gyögni).
• Mosolyra mosollyal válaszolni.
• Ennek a hónapnak a végére a csecsemőnek fókuszálni kell az arcra.

Esetleg még ezt is tudja:

• Hason fekve 90 fokban felemelni a fejét.
• Függőleges helyzetben megtartani a fejét.
• A két kezét összeérinteni.
• Spontán mosolyogni.

Mire számíthatunk az e havi ellenőrzésen?

A baba fejlődésének ellenőrzése olyan eseménnyé válik, amelyre örömmel ké­szülünk, nemcsak azért, mert megtud­hatjuk, mennyit fejlődött a gyermekünk, hanem azért is, mert tucatnyi olyan kér­dést feltehetünk, amely az orvosnál tett legutolsó látogatásunk óta merült fel, de nem ütötte meg azt a mértéket, hogy őrülten, azonnal felkapjuk a telefont (lesz­nek ilyenek is szép számban). Mindig ké­szítsünk egy listát ezekről a kérdésekről, és vigyük magunkkal az ellenőrzésre.

Minden orvos a saját módszere sze­rint végzi el a baba fejlődésének ellen­őrzését

A fizikális vizsgálat általános menete, valamint az ellenőrző vizsgá­latok száma és iránya, az elvégzett mű­veletek a gyermek egyedi szükségletei szerint változnak. Általánosságban a kö­vetkezőket várhatjuk a gyermekünk egy- és négyhetes kora közötti vizsgálatnál. (Az első látogatás korábban is megtör­ténhet, vagy egy hónapon belül több ellenőrzésre is sor kerülhet különleges körülmények esetén, például ha az új­szülött besárgult vagy koraszülött, vagy valamilyen probléma merül fel a szop­tatásnál.)

• Kérdéseket fognak feltenni az anya, a baba és a család hogylétéről, a baba evési szokásairól, alvásáról, bélműködé­séről és általános fejlődéséről.
• A baba súlyának, hosszának, fej kör­fogatának mérése és a fejlődés ütemé­nek ábrázolása a születéstől kezdve.
• Látás- és hallásvizsgálatok.
• Ha eddig nem, most átadják az új­szülöttkori szűrővizsgálat (PKU, hypo-thyreosis és más veleszületett anyagcsere­zavarok) leleteit. Ha az orvos nem em­líti a vizsgálatokat, akkor az eredmény valószínűleg normális, de azért kérjük el, hogy nekünk is meglegyen. Ha a gyer­meket ezen vizsgálatok elvégzése előtt ki­adták a kórházból, vagy ha a teszteket a gyermek születése után eltelt első 72 órá­ban végezték el, akkor valószínűleg ez alkalommal kerül sor az elvégzésükre vagy a megismétlésükre.

Fizikális vizsgálat

Az orvos vagy a gyer­mekgondozó a következőket (vagy a kö­vetkezőkből a legtöbbet) vizsgálja meg tapasztalt szemmel vagy kézzel, olykor egyetlen megjegyzés nélkül:

• A szívhangok meghallgatása sztetoszkóppal, a szívverés vizuális ellen­őrzése a mellkason.
• A has áttapintása, bármilyen rend­ellenes dudor, duzzanat keresése.
• A csípő ellenőrzése csípőficam ki­zárására, a lábak rotációjával.
• Kéz és karok, láb és lábfej normá­lis fejlődésének és mozgásának meg­állapítása.
• Hát és gerinc vizsgálata bármilyen rendellenesség kimutatására.
• Szemvizsgálat oftalmoszkóppal és/vagy réslámpával, a normális ref­lexek és a fókuszálás, valamint a könnycsatorna átjárhatóságának el­lenőrzésére.
• Fülvizsgálat otoszkóppal a szín, fo­lyadék és mozgás ellenőrzésére.
• Az orr vizsgálata otoszkóppal a nyálkahártyák színének és állapotá­nak szemrevételezése.
• Száj- és torokvizsgálat faspatulával a szín, gyulladás, duzzanat megálla­pítására.
• A nyak, a normális mozgás ellenőr­zése, pajzsmirigy és nyirokcsomók méretének vizsgálata (nyirokcsomók csecsemőkben sokkal könnyebben tapinthatók, ami teljesen normális jelenség).
• A hónalj esetleges duzzadt nyirok­csomóinak kitapintása.
• Kutacsok (a fejen lévő puhább ré­szek) tapintása kézzel.
• Légzés és légzési működések meg­figyelése szabad szemmel, néha sztetoszkóppal és/vagy a mellkas és a hát óvatos kopogtatásával.
• A nemi szervek ellenőrzése bármi­lyen rendellenességre (például sérv vagy rejtettheréjűség), a végbélnyílás vizsgálata repedésekre vagy hasadé­kokra; a pulzus ellenőrzése az ágyé­kon, a combverőér erős, ritmusos ütéseinek tapintásával.
• A köldökzsinór és (adott esetben) a körülmetélés sebének gyógyulása.
• A bőr színének, tónusának vizs­gálata, esetleges kiütések és sérülé­sek, például anyajegyek szemrevételezése.
• A baba korának megfelelő reflexek ellenőrzése.
• Mozgás és viselkedés, másokhoz való viszony általános vizsgálata.
• Tanácsadás arról, hogy mi várható a következő hónapban a táplálkozás, az al­vás, a fejlődés és a csecsemő biztonsága területén.
• Esetleges hepatitis B-oltás, ha születés­kor nem végezték el, és ha nem a kom­binált dtap-hepb-IPV-vakcinában fog­ják beadni (ez két hónapos kortól adható).

A vizit alatt ne felejtsük el:

• Megérdeklődni, hogy a baba betegsé­ge esetén hogyan hívhatjuk az orvost. (Milyen esetekben kell az éjszaka kellős közepén telefonálni? Hogyan érhető el az orvos rendelési időn kívül?).
• Elmondani minden aggodalmunkat, amely az elmúlt hónap során a baba egész­ségével, viselkedésével, alvásával, táplál­kozásával stb. kapcsolatban felmerült.
• Feljegyezni az orvostól kapott infor­mációkat és tanácsokat, hogy később ne felejtsük el.
• Hazaérve azonnal írjunk fel minden lénye­ges információt (a baba súlyát, hosszát, fej körfogatát, vércsoportját, vizsgálati eredményeket, anyajegyeket) egy folya­matosan vezetett egészségügyi naplóba.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.