• baba
• baba fejlődése
• etetőszék

Hogyan bánjunk a lakásban a növekvő újszülöttel?

Amíg az újszülöttből kisgyermek lesz, van néhány elengedhetetlen eszköz, amire szükségünk van. Az alábbiakban ezeket mutatjuk be.

A járóka

A járóka nagyon praktikus találmány, hiszen amíg a baba benne van, nem kell rá olyan intenzíven figyelni, így foglalkozhatunk a saját dolgainkkal. 6-12 hónapos kortól használhatjuk, amikor a baba már megül egyedül, és elkezd önállóan forogni. Ha elmegyünk a baba mellől, akár csak néhány percre is, mindig beszéljünk hozzá, tartsuk vele a kapcsolatot, és mondjuk el neki, hogy hamarosan visszatérünk.

A kicsi mindig érezze, hogy társaságban van. Ne tegyük a járókába, amikor nagyon izgatott, ha éppen felébredt, vagy amikor már közeleg a szoptatás ideje. Soha ne használjuk a járókát büntetésként. Ne éreztessük azt a babával, hogy a járóka egy „börtön”, és ne csak akkor hagyjuk szabadon felfedezni őt, amikor a járókában van, hanem napközben is legyen módja a mozgásra.

A járóka alapvető tulajdonságai a következők legyenek:

• A fém alkatrészek legyenek lekerekítve és ütésgátlóval beborítva.
• Ha háló veszi körül, legyen olyan sűrű lyukú, hogy a keze, az ujjai és a lába ne akadhasson bele, ha rácsos, akkor pedig a rácsok közötti távolság ne legyen több, mint 7 cm, hogy a feje ne férhessen át közötte.
• A járóka alja legyen bélelt, jól mosható.
• A járóka lába legyen mosható anyaggal bevont és csúszásmentes.
• A rács legyen magasabb, mint a gyerek, nehogy átbukjon felette.

A járóka helyett használhatunk a helynek megfelelő méretű rácsot, ami a pad­lóhoz tapad, egy anyagra közvetlenül rátéve. Előnye az, hogy a gyereknek nagyobb terület áll rendelkezésére, jobban tud mozogni.

A kiskanál – és elutasítása

A hatodik hónap után a babának már kiegészítő táplálkozásra van szüksége, ennek ellenére semmi okunk abbahagyni a szoptatást. Az anyai mell és a kis-kanál nem zárja ki egymást, sőt a szoptatást váltogathatjuk a kiskanállal való evéssel. Ilyenkor a baba odaülhet a család többi tagjával együtt az asztalhoz. Amikor megkezdődik a hozzátáplálás, kevés gyerek fogadja el örömmel a főze­léket.

Az édes ízű anyatej helyett az egészen más ízű főzelék, a folyékony állag helyett a krémes vagy még sűrűbb ennivaló, a meleg és lágy anyai mell helyett a hideg és kemény kiskanál, elsőként biztosan ellenállást vált ki. Adjunk időt a babának, hogy hozzászokjon, ne siettessük. Fokozatosan vezessük be ezeket a változtatásokat. Például használhatunk nagy lyukú cumisüveget, és ebben is adhatjuk a híg főzeléket gyermekünknek.

A bébikomp

Amikor a babának már nagy a mozgásigénye, és szeretnénk a karját, lábát erősíteni, mozgáskoordinációját fejleszteni (általában 5 hónapos kor körül), betehetjük a bébikompba. A bébikomppal önállóan közlekedhet a lakásban, akkor is, ha még nem tud járni. Ez egy fém szerkezet, az alapja széles és szilárd, műanyag ütésálló szegéllyel. Az alján 6-8 bolygókerék van. A belsejében található egy műanyag vagy szövet ülőke, ami a babát megtartja. Ezt kiegészíti egy kis műanyag asztalka, ami az ütközéstől véd, és rá lehet támaszkodni.

Az európai normák szerint a bébikomp jellemzői a következők:

• Az összes rugó és csavar védőborítóval ellátott.
• A műanyag részek és a fémeket borító műanyagok nem mérgezőek.
• A szerkezete erős, felfogja az ütközést, de ugyanakkor rugalmas és nem törik szét.

A kereskedelemben kapható egyik változatot olyan biztonsági rendszerrel szerelték fel, ami automatikusan lefékezi a bébikompot, ha egy lépcsőfokhoz érkezik; ha ugyanis a kerekek nem érintkeznek a talajjal, fékeket eresztenek és megállnak.

Megakadályozza, hogy a kisgyermek néha elessen, és abból tapasztalatokat gyűjtsön, ezért nem fejlődik megfelelően az egyensúlyérzéke, az egészséges óvatossága. Nem látja a lábát és a lábfejét, miközben mozog, nem tudja megfogni a tárgyakat, amikkel találkozik, nem olyan szabad a mozgása, a felfedezési lehetőségei. Természetellenes pozícióban kezdi tanulni a járást, túlságosan a csípőjére nehezedik, és kénytelen lábujjhegyen járni.

A kenguru és a hordozó

A kenguru tulajdonképpen egy zsák, ami az újszülött első köz­lekedési eszközéül szolgálhat. Számos előnye van: az a fel­nőtt, aki ennek segítségével viszi a gyermeket, szabadon használhatja a kezét, szabadon mozoghat, könnyedén tudja használni a tömegközlekedési eszközöket. Eközben a baba érzi a testi kontaktust, és kellemesnek érzi a mozgást.

Kenguru

A kengurunak két pántja van, ebbe kell belebújni, az övet pedig a deréknál megkötni. Nincs fém alkatrésze, és tartozik hozzá egy puha, szövetből készült fejtámasz, amit később le lehet venni, amikor a baba már egy kicsit megnőtt. A szövet, főként a baba testével érintkező része, legyen puha, hogy ne ártson a baba bőrének.

Az első hóna­pokban előre, a mellkasunkhoz tegyük a babát, a feje legyen megtámasztva, az arca pedig forduljon szembe az őt vivő személlyel. Amikor már kíváncsi lesz, fordíthatjuk kifelé, vagy tehetjük a hátunkra, és akkor a fejét a vállunkra támaszthatja.

Nyolc hónapos kor után, amikor már egyenes háttal ül, vihetjük a vállra vehető háti hordozóban. Ez a szerkezet lehetővé teszi, hogy a baba megfelelő testtartásban helyezkedjen el, testi kontaktusban maradjon a szülővel, és közben nézheti a körülötte levő világot is. A háti hordozó a hosszabb utakon jó alternatívája lehet a babakocsinak.

Az autósülés

Már az első hónapokban is szükség lehet arra, hogy autóval vigyük a kicsit. Természetesen a szülők a legnagyobb biztonságban akarják őt szállítani, ezért megfelelő babaülést kell venni. A törvény szerint is már hosszú évek óta köte­lező a használata. A baba mérete alapján válasszunk ülést, és ahogyan a gyerek növekszik, időnként cseréljük újra. Az új CEE szabályzat szerint 5-féle típus létezik testsúly szerint.

Vásárláskor ellenőrizzük az E címkét, amin a következő adatok szerepelnek:

• a csoport (0, 0+, 1, 2, 3) és a súlyhatár, vagyis milyen súlyú gyerekeknek jó az ülés
• Universal felirat, ami azt jelenti, hogy minden autótípusba jó
• A gyártó ország kezdőbetűje
• Az ECE R 44-02 vagy az ECE R 44-03 jelzések, amelyek azt jelölik, hogy az ülések mindenféle biztonsági teszt előírásainak megfeleltek, és az európai szabványok szerint hitelesítettek

A 0,0+ csoportba tartozó gyermekek nem érik el a 13 kg-ot. Ezeket az üléseket biztonsági övvel be kell kötni az első ülésre, a szélvédőnek háttal, a légzsákot pedig ki kell kapcsolni. Az 1, 2, 3 csoportba tartozó gyerekek (súlyuk 9-18 kg, 15-25 kg, 22-36 kg) a hátsó ülésre biztonsági övvel bekapcsolt ülésre ülhetnek, a menetirány felé fordulva.

Statisztikailag igazolt tény, hogy baleset esetén a megfelelően bekapcsolt ülésekben utazó gyermekek 10 esetből 9-ben megmenekülnek. Tiszteljük a szabályokat, és utazás közben ne tartsuk a gyermeket ölben, ne hagyjuk szabadon mozogni, és tegyünk meg minden óvintézkedést. Ha mindjárt az elején hozzászoktatjuk a babát az ülés helyes használatához, később sem fog tiltakozni ellene.

Az etetőszék

Az etetőszék használatával a legkisebb is részt vehet a közös családi étkezése­ken. Hat hónapos kortól használhatjuk, amikor a baba már önállóan, illetve a hátát megtámasztva tud ülni. Ha a kicsi be is van kötve a székbe, soha ne hagyjuk benne felügyelet nélkül, egyrészt mert kikötheti magát és kieshet, másrészt a lábával ellökheti magát az asztaltól és felborulhat. Ezek a balesetek nagyon veszélyesek.

A jó etetőszék jellemzői:

• az alapja széles, lehetőleg egy erős asztalhoz valamilyen szerkezettel van hozzákapcsolva;
• anyaga nem mérgező és könnyen mosható;
• biztonsági övvel ellátott, amivel beköthetjük a kicsit;
• középen egy sáv szétválasztja a lábát és megakadályozza, hogy a baba alul kicsússzon;
• lábtartója van, így a baba kényelmesebben ülhet, nem kell lelógó lábbal a levegőben kalimpálnia;
• kis asztalkája van, amire rátehetjük a tányérját és a poharát. Ez azt is meg­akadályozza, hogy a baba túlságosan előrehajoljon.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.