Leggyakoribb lábfejproblémák gyermekkorban
Veleszületett kifacsarodott láb
A lábfej súlyos, születéstől meglévő deformációja, ami a láb szerkezetét megváltoztatja (csont, ín, szalagok, izmok). Ez lehet embrionális (genetikai elváltozás miatt) vagy magzati eredetű (rossz elhelyezkedés az anyaméhben, vagy valamilyen gerinchasadéknak nevezett idegrendszeri hiba miatt). Azért, hogy elkerüljük a súlyos csontszerkezeti elváltozásokat, időben korrigálnunk kell.
Négyféle facsarodott láb létezik:
- dongaláb lefelé forduló lábujjakkal;
- felcsapott láb;
- befelé hajló dongaláb;
- lengőláb.
Ezek közül leggyakoribb a dongaláb: a talp befelé fordul, a testsúly a lábnak a külső elülső szélére helyezkedik. Régen ezt a betegséget gipsszel kezelték, manapság a probléma nagyságától függően alkalmaznak mozgatható kötéseket, illetve súlyosabb esetben sebészeti beavatkozás javasolt.
Lúdtalp
Ez az állapot az első két évben nagyon gyakori, a gyerekek 80%-át érinti. Ha nem múlik el, annak oka lehet veleszületett (a szalagok, az izmok vagy a csontok problémája) vagy szerzett betegség, amelyet neurológiai vagy izomproblémák okoznak, esetleg valamilyen sérülés vagy a lábfejre nehezedő nagy súly következménye.
Ezen problémák miatt a lábfejben lévő csontok középre csúsznak, és a lábfej középső része ellaposodik. Az ortopéd szakorvos vagy a gyerekorvos megfelelő készülék segítségével a talp lenyomatát felméri (podoszkóp, podográf). Főként kamaszkorban kell kezelni azokat a fájdalmakat, amelyek akkor jelentkeznek, amikor a lábfej, terhelés alatt van, de pihenéssel megszűnik. A helyzet súlyossága asszerint nő, mekkora nyomot hagy a láb a podoszkópon.
- Az alsó végtag fájdalmai
- A mediastinum betegségei
- Nyugtalan láb szindróma
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A megelőző gyógymódok is nagyon fontosak
Ne kényszerítsük járni, felállni a gyereket, amikor még arra nem alkalmas, és csak akkor adjunk rá cipőt, ha már magabiztosan tud. Inkább minél többször hagyjuk mezítláb közlekedni az egyenetlen talajon (kavics, fű, föld, homok), és rendszeresen nézessük meg ortopéd szakorvossal. Ha a lúdtalp nem okoz fájdalmat, várhatunk néhány évet a kezelésével, de ha az elváltozás jelentős és fájdalmas, akkor talpbetét kell. Súlyosabb esetekben – sebészi beavatkozásra van szükség.
A homorú lábfej
Ebben a veleszületett (a lábfejcsont betegségei, izom betegségek) vagy szerzett (pl. hibás cipőviselet) deformációban a talp túlságosan ívelt, a feszítő és a hajlító izmok közötti egyensúly felborul. Ezek a hajlékony és rugalmas ízületek „csillapítják” a láb megterhelését, és a deformációból eredő merevség nehezíti az egyensúly megtartását, valamint a járást.
Az elváltozás súlyossága szerint több fokozata van, attól függően, hogy a lábfej hátulsó vagy első része deformálódott. Ez a lábfej deformitás a gyerekek 10%-át érinti, míg felnőtteknél mintegy 80%-os az érintettség, főként a magas sarkú cipők viselése miatt. Fizikoterápiával (sűrűn elvégzett gyakorlatok), korrigáló talpbetétekkel, esetleg sebészeti beavatkozással kezelik.
A kifelé forduló sarok
A lábfej hátsó része izomzatának elváltozása, ami miatt a sarok kifelé fordul. A testsúly a láb belső részére esik, megváltoztatja az alakját és a funkcióját, továbbá hátfájást okoz. Megkülönböztetünk elsődleges sarok kifelé fordulást, amit a szalagok gyenge izomtónusa okoz, és másodlagos sarok kifelé fordulást, amelyet sérülések vagy az ízületek megbetegedései okoznak, mint ami pl. a motorbalesetekben előfordul. A korai terápia, korrigáló talpbetétekkel jó eredményt hozhat. Sebészeti beavatkozás csak akkor indokolt, ha az elváltozás nagyon nyilvánvaló és fájdalmas.
A kifelé forduló nagy lábujj
A láb első ujjának kifelé fordulása, miközben a lábközépcsont befelé fordul. Enyhe esetekben megfelelő cipőhasználattal korrigálni lehet, súlyosabb esetekben viszont elkerülhetetlen a sebészi beavatkozás.
A befelé forduló kis lábujj
A láb ötödik ujja, a kisujj a negyedik ujj alá vagy fölé szorul. Mindkét esetben javasolt a következő eszközök használata a korrigálásra: széles talpú, lágy felső részű cipő viselése méretre szabott szilikon talpbetéttel, és rendszeres torna.
A lábfej fájdalmai
A lábfájás minden életkorban gyakori probléma a gyerekek körében. Legtöbbször fizikai terhelés okozza, de lehet valamilyen betegség tünete is.
1. Sarokfájás
A fájdalom akkor jelentkezik, amikor az Achilles-ín és a körülötte lévő rostok megnyúlnak vagy nagy igénybevételnek vannak kitéve (sportsérülés vagy homorú lábfej). A fájdalom megszüntetéséhez elég, ha pihentetjük a gyereket, vagy megfelelő talpbetétet adunk. A kamaszok sarokpanaszai Sever-betegséget is jelenthetnek
2. Bokafájdalmak
Gyakran előfordul azoknál a gyerekeknél, akik sokat sportolnak. Okozhatja az Achilles-ín begyulladása vagy a bokacsontok mikrosérülései. Pihenés és gyulladáscsökkentő krémmel (Arnica montanával) való borogatás általában elegendő arra, hogy gyors javulást érjünk el.
3. Köhler-betegségek
Köhler I. betegség: a lábfej felső és középső része megnagyobbodik, és ez fájdalmat okoz járás közben. Elsősorban a 2-7 éves korú fiúknál gyakoribb.
Köhler II. betegség, általában a gyengébb nemet érinti, amikor elkezdenek magas sarkú cipőt viselni. Ez túlságosan megterheli a lábközépcsontot. Mindkét esetben használjunk talpbetétet, amely a test súlyát leveszi a láb fájó részéről.
A lábfej kezelése
A láb kezelésére különböző technikákat alkalmazhatunk. Ilyen például a masszázs az ízületek megmozgatása, a fizikoterápiás gyakorlatok és a gyaloglás.
1. Fizikoterápiás gyakorlatok
A gyaloglás javíthatja a hibás tartást és a lábfej deformációkat. A mozdulatok legyenek lágyak, és rendszeres gyakorisággal végeztessük őket gyermekünkkel.
Íme néhány példa: Ceruzagyakorlat: a lábujjaival kell megragadnia egy ceruzát és arrébb tennie. Szalvétagyakorlat a lábujjaival emeljen fel egy szalvétát, és terítse a talpa alá.
Testsúlyáttevő gyakorlat: hintázzon a talpán, emelkedjen lábujjhegyre, majd támaszkodjon a sarkára, lassanként dőljön előre, majd hátra. Lépegető gyakorlat: járjon a sarkán, majd lábujjhegyen, a külső lábélen, majd a belső lábélen.
2. Az ízületek mozgatása
Passzív, aktív és ellenállással szembeni, ezt a technikát csak az gyakorolhatja, aki jól ismeri a lábízület fiziológiáját. A sarok növekedési lemezének gyulladásos állapota, az aktív csontnövekedés idején lép fel, pl. a korai kamaszkorban (10-14 év).
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.