• 10 hónapos baba

Szennyezések ételben? Vigyázzunk, mit adunk a babának!

A mai tömegtermelő világban a gyártók rájöttek, hogy különböző vegyszerektől az előre gyártott étel jobban néz ki, jobb az illata, jobb az íze (vagy feldolgozott éte­lek esetében közelebb van az igazihoz), és tovább tartható el. De még azok az éte­lek is sokszor szennyezettek – például a termesztés vagy tárolás során használt ro­varirtókkal vagy más vegyszerekkel, vagy a földből vagy vízből felvett kémiai anya­gokkal -, amelyek gyártási folyamaton nem mentek át.

Sok esetben az ilyen vegyszerek emberre való veszélyessége ismeretlen vagy feltételezetten alacsony. Ennek ellenére amikor ételt választunk vagy készítünk, jobb, ha óvjuk a gyere­ket (aki jóval érzékenyebb ezekre a vegyszerekre, mint a felnőttek).

A következő alapszabályok betartásával:

Tartózkodjunk a sok vegyszeradalékot tartalmazó, feldolgozott ételektől

Leg­alábbis amikor a baba számára vásáro­lunk. Az ilyen ételek általában nemcsak hogy kevésbé táplálóak, mint a friss élelmiszer, de a bennük lévő vegyszerek biztonságossága megkérdőjelezhető. Bár számos gyakori élelmiszer-adalékot biz­tonságosnak tartanak, mások lehet, hogy nem azok.

Különösen legyünk óvatosak a következőket tartalmazó ételekkel: brómozott növényi olajok, butilált hidroxi-anizol, butilált hidroxi-toluén, koffein, nátrium-glutamát, propil-gallát, kinin, szacharin, nátrium-nitrát és nátrium-nitrit, szulfitok, valamint mesterséges színezékek és ízesítők. Kerüljük a karra­gén heptil-parabént, foszforsavat és a többi foszforvegyületet is.

Ne adjunk mesterséges édesítőt a ba­bának

Némely édesítők biztonságával kapcsolatban még rengeteg kérdés ma­radt megválaszolatlanul. Bár egyesek biztonságosnak tűnnek, nincs helyük a baba étrendjében, mivel a kalóriakorlá­tozás a céljuk (és a baba soha ne legyen kalóriaszegény étrenden).

Vegyünk organikus élelmiszert, ha le­hetséges

(De ne aggódjunk, ha nem lehetséges, mivel a vegyszermaradékok veszélye feltehetőleg kicsi.) A legbiztonságosabbak a helyben termesztett termé­kek, amikor szezonjuk van, mivel nincs szükség nagy mennyiségű vegyszerre, hogy tárolás és szállítás alatt tartósítsák őket. Szintén biztonságosabbak a vastag héjú vagy levelű zöldfélék (például az avokádó, a dinnye és a banán), amelyek kívül tartják a rovarirtó szereket. A nem tökéletes kinézetű (például barna foltos) termékek esetleg biztonságosabbak, mi­vel általában a kémiai védelem tartja tö­kéletesen az ételt.

Hámozzunk!

Használat előtt hámozzuk meg azo­kat a gyümölcsöket és zöldségeket (kü­lönösen a viaszos héjúakat), amelyek nem biotermesztésűek, vagy alaposan mossuk meg vízzel és esetleg természetes alapú tisztítószerrel, és ha megoldható, egy kefével dörzsöljük le őket. Ne próbál­juk a salátát vagy az epret lekefélni, de az almát és a cukkinit igen.

Változatos étrend

Amennyire lehet, igyekezzünk válto­zatossá tenni a gyerek étrendjét, miután több különböző ételt megkóstolt. A változatosság egyfajta biztonságot is ad (nem beszélve arról, hogy a több forrás­ból származó, nagyobb vitamin- és ás­ványianyag-választék jobb táplálkozást biztosít). Az állandó almaié helyett napról napra váltogassuk a gyümölcsle­veket (egyik nap alma, másik nap szőlő, harmadik nap sárgabarack, a negyedi­ken körte).

Váltogassuk a fehérjeforrásul szol­gáló ételeket, a gabonapelyheket és a ke­nyereket, a gyümölcsöket és a zöldsége­ket. Bár ez nem mindig lesz egyszerű – sok gyerek ideiglenesen beáll bizo­nyos ételek fogyasztására, és egyszerűen nem hajlandó mást enni -, de megéri az erőfeszítést.

Korlátozzuk a baba állatizsír-fogyasz­tását

Kivéve a tejtermékekben vagy táp­szerben találhatókét, mivel a zsír az, ahol a vegyszerek (antibiotikumok, rovarirtók és mások) tárolódnak. A hús zsírját tá­volítsuk el, a szárnyasok bőrét húzzuk le, és azokat is zsírtalanítsuk. A marha-, disznó- és csirkehúsadagok ne legyenek nagyok. Ha lehet, válasszunk olyan tejtermékeket, amelyek a címke szerint „biotermékek”, olyan húst és szárnyast, amit vegyszerek vagy antibiotikumok nélkül neveltek.

Méregtelenítő zöldségek

Ha már megkóstolta a baba, olyan étellel kínáljuk, amiről feltételezik, hogy véd a környezetben található mérgek ellen. Ilyenek a káposztafélék (brok­koli, kelbimbó, karfiol, káposzta), a főtt száraz borsó és bab, a béta-karotinban gazdag ételek (sárgarépa, sütőtök, édes­burgonya, brokkoli, sárgadinnye) és a rostban gazdag ételek (teljes kiőrlésű ga­bonafélék, friss gyümölcsök és zöldségek).

Az elővigyázatosság mellett persze azért nem kell pánikba esni

Még a leg-borúlátóbb becslések szerint is a rákos esetek csekély százalékát okozzák az élel­miszerekben előforduló vegyszerek. Sok­kal jelentősebb szerepet játszanak a dohányzás, az alkohol, a nem kielégítő étrend, az immunrendszer gyengesége vagy a kocsiban a biztonsági előírások figyelmen kívül hagyása miatt a gyerek­re leselkedő veszélyek.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.