Babaápolás

Vacsora a babával étteremben

Fenntartásaink vannak azzal kapcsolat­ban, hogy étteremben étkezzünk a babá­val? Valójában az étteremnek is lehetnek fenntartásai – azaz lesznek is, ha felké­születlenül megyünk.

Szóljunk oda telefonon!

Nemcsak a fog­lalás miatt (vagy megtudni, van-e hely; vagy olyan éttermet választanánk, ahol várni kell), hanem azért is, hogy megtud­juk, mit tudnak kínálni a babának és milyenek a körülmények. Például van-e magas etetőszék? Esetleg (asztalra) felpat­tintható szék? A babaülés valószínűleg nem lesz alkalmas, míg az első év vége nem közeledik.

A konyha mennyire ru­galmas a rendeléskor: például tálalnak-e fel gyereknek való pici adagokat felnőtt ételből (tört burgonyát só és bors nélkül, csirkemellet mártás nélkül) anélkül, hogy a teljes árat kérnék érte? A gyerekmenü csak jó lehet, ha a hot dogon, a sült krump­lin, a csirkefasírton kívül mást is adnak. Figyeljünk jól, miközben telefonálunk. Nemcsak a kérdésekre adott válaszokra, hanem a hangsúlyra is, ahogy mondják; ez felvilágosíthat arról, hogy valójában mennyire szívesen látnak minket.

Kezdjünk készülődni korán!

A baba napirendje szerint időzítsük az étkezést, ne a felnőttek vacsoraideje legyen mérv­adó. Legyünk mi az első fecskék, akik ugyan nyarat nem csinálnak, de még ide­jében érkeznek, mielőtt elfogyna a ház spe­cialitása. (A korai étkezésnek van egy má­sik előnye is: a pincérek még jó állapotban vannak, a konyha még nem olajszagú, és kevesebb vacsoravendéget bosszant a baba, ha az asztalt püföli a csészéjével.)

Kérjünk egy félreeső asztalt!

Persze nyil­vánvalóan nem a romantika kedvéért (minden bizonnyal nem lesz terítéken), hanem azért, hogy a kis társaság ne sértse a többi vendéget, vagy ne kerüljön a zak­latott pincérek útjába. Értékelni fogjuk az elszigeteltséget, ha az étkezési idő na­gyobb részében szoptatnunk kell.

Legyünk rugalmasak!

Jobb, ha szem­besülünk azzal, hogy még egy négycsil­lagos vacsora is végezheti gyorsételként, ha baba van az asztalnál. Érdemes előny­ben részesíteni a gyorséttermeket, ahol több időt tölthetünk el evéssel, mint vá­rakozással. Rendeljük meg az összes ételt egyszerre (nézzük át az étlapot, mielőtt leülünk), és kérjük meg a pincért, hogy a baba ételét hozzák ki, amilyen gyorsan csak lehet.

Készüljünk fel alaposan!

Elmúltak azok az idők, amikor elmehettünk étterembe egyetlen bankkártyával felszerelve.

Most a következőkre is szükség lesz:

  • Előke, hogy tisztán tartsuk a babát, valamint törlőkendők. Ha az étte­remben szőnyeg van, vigyünk egy négyszögletes, tiszta műanyag fóliát, amit a kicsi széke alá terítünk, érté­kelni fogják azok, akik utánunk ta­karítanak.
  • Játékok, könyvek és egyéb figye­lemelterelő eszközök, amelyekkel el­foglalhatjuk a babát két fogás közt (és ha elvesztette az érdeklődését a halfilé iránt). Ne vegyük elő azonban ezeket addig, amíg nincs rájuk szük­ség.
  • A babát tartsuk a székben! Soha ne en­gedjük a gyereket az étteremben mászni vagy járkálni, még akkor sem, ha az vi­szonylag üres. Az ilyen felfedezőutak vége sérülés és anyagi kár lehet, vagy mind­kettő. Előfordulhat, hogy egy pincér, aki nehéz, étellel vagy itallal teli tálcát hordoz, esetleg megbotlik az ott lábatlankodó babában. Ha a baba az ételre vára­kozva nyugtalan lesz, eljött az ideje an­nak, hogy egy felnőtt kimenjen vele az étteremből. Ha a baba befejezte az evést, de mi még nem, a szülők válthatják egy­mást (feltételezve, hogy ketten vannak jelen), míg egyikük eszik, a másik sétáltat­hatja a kicsit.
  • Legyünk tekintettel a körülöttünk tar­tózkodókra. Lehet, hogy a szomszéd asz­talnál a vendégek nem tudnak betelni a kicsi imádni való mosolyával. Vagy az is lehet, hogy az ott ülő pár tisztes summát fizetett egy bébiszitternek, hogy megsza­baduljon a gyerekektől arra az estére. Mindenképpen vigyük ki gyorsan egy kis sétára, ha a baba hangosan sír, a fülsike­títő sikkantásait gyakorolja, vagy más mó­don zavarja az étterem nyugalmát.
  • Tudnunk kell, hol a határ, mikor kell véget vetni az étkezésnek (ha a baba tele­ette magát édesburgonyával, a szomszé­dos bokszban talált maradékokat kezdi hajigálni); a hosszas, sóvárgó várakozás a desszertre és a kávéra kedves emlék a régmúltból, legalábbis kisgyerekes szülők számára mindenképpen.
  • Adjunk borravalót! A legfontosabb jó tanács, egyben a leghasznosabb, amit ad­hatunk: adjunk bőséges borravalót a sze­mélyzetnek (rájuk marad a szétnyomko­dott zöldborsó feltakarítása az asztalról és a répa felszedése a padlóról). Különösen akkor, ha azt reméljük, ugyanabban az étteremben szívesen látnak legközelebb is (de a pincérek iránti méltányosságból ak­kor is, ha soha többé nem térünk vissza).
Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.