• immunrendszer

Védekezés a fertőzések ellen (védőoltások gyerekkorban)

Gyermekkorban és fiatal felnőttkorban a leg­több halálozás a fertőző betegségek következ­ménye. A védőoltások, a vakcináció bevezetése óta immunrendszerünk eredményesen harcol korábban rettegett betegségek – agyhártyagyul­ladás, kanyaró, tetanusz – ellen, így ezek már jóval kisebb veszélyt jelentenek.

Sokféle módszert dolgoztak ki az immunrendszer serkentésére, és ha a gyermek idejében megkap minden védőol­tást, akkor szervezete védve lesz a fertőzésektől. A legtöbb védőoltás veszélytelen, és csak eny­he mellékhatásokat okoz.

Az immunizálás általános fogalom

Lénye­gében az a módszer, eljárás, amelyben gyógyszerekkel, tehát külső segítséggel ké­szítjük fel a szervezetet a fertőzésekkel va­ló küzdelemre. Az immunizálás védőoltá­sokkal történik, mégpedig általában injek­ció formájában. A védőoltásokban a kórokozók (baktériumok vagy vírusok) el­ölt vagy legyengített formái vannak, és ezek ösztönzik a szervezetet, hogy antites­teket termeljen a betegségekkel szemben.

Antitestek szerepe

Az eljárás alkalmassá teszi a gyermek im­munrendszerét arra, hogy ha életében ké­sőbb találkozik egy fertőző ágenssel, akkor felismerje azt, és el is tudja pusztítani. Ez az aktív védőoltás lényege. (Másik mód­szer a kész, már megtermeltetett antitestek beadása, de ez csak rövid távú védett­séget nyújt.) A védőoltások számos olyan fertőző betegség ellen nyújtanak tartós vé­delmet, amelyek (másképpen) nem kezel­hetők, illetve olyan gyorsan terjednek, hogy kezelésük másképp nem biztosítható.

Minden betegség más vakcinát igényel, mert az immunrendszer minden behato­ló ellen más-más antitestet képez. A leg­több fertőzésben ismételt oltások szüksé­gesek ahhoz, hogy az immunrendszer kel­lő mennyiségű antitestet termeljen, és a védelmet a megfelelő szinten tartsa.

Miért adunk védőoltásokat?

A vakcináció jelentős mértékben véd a po­tenciálisan akár halálos betegségekkel szemben. A gyermekkori fertőző betegsé­gek (a víruseredetűek) nagy része olyan, amelyekkel szemben hatásos kezelés nincs.

Az immunizálás segítségével teljesen kiirthatók a vírusok, ill. a baktériumok. Hiszen a gyermekek nagy része teljesen immunizálva van, kevés lesz a hordozó egyed, és ha bennük a vírus vagy bakté­rium nem terjedhet, rövidesen ki is pusz­tulhat.

A himlő volt az első olyan betegség, amelyet vakcinációval fel lehetett számol­ni a világon, és ma már nem szükséges a védőoltás beadása. Ezzel szemben viszont a kanyaró elleni védőoltás miatt aggályok merültek fel a szülők részéről (oltási mel­lékhatások), aminek következtében újra emelkedett a kanyarós esetek száma.

A védőoltások mellékhatásai

A legtöbb védőoltás igen csekély mellék­hatással rendelkezik; a himlő, diftéria és tetanusz vakcinák például teljesen bizton­ságosak. Mások (ilyen az MMR oltás) kiválthatják annak a betegségnek enyhe formáját – ami ellen adjuk őket.

Az immunizáció gyakrabban előforduló mellék­hatásai:

• Enyhe hőemelkedés az oltás beadását követő 24-48 órán belül. Ez a szokásos lázcsillapítóval enyhíthető.
• Helyi allergiás reakció: az oltás helyén bőrvörösség, duzzadás, fájdalom. Ez néhány nap alatt elmúlik, és később sem okoz problémát.

Az MMR oltás néhány jellemző mel­lékhatása:

• Láz, kanyarószerű kiütés, amely az ol­tás után 1 héttel elmúlik.
• A nyálmirigyek (a közvetlenül a fül előt­ti fültőmirigyek) duzzanata 3 héttel az oltás után.
• Ízületi fájdalom 2-3 héttel az oltás után.

Ha a gyermek a védőoltás beadása után megbetegszik, nem biztos, hogy a kettő között okozati összefüggés van! A csecse­mők és kisgyermekek számos kisebb fer­tőzésen is átesnek, és így előfordulhat, hogy ezek közül némelyik éppen egy­beesik a védőoltással.

Melyek a nagyobb kockázatok?

A védőoltások komolyabb, súlyosabb mel­lékhatása igen ritkán fordul elő, valószí­nűsége kb. 1:100 000.

Ezek lehetnek:

• Helyi allergiás reakciók, nagyobb terü­letű bőrvörösséggel, duzzanattal az ol­tás beadási helyéről tovaterjedve.
• Általános reakciók: magas láz (39,5°-ig), amely az oltást követő 48 órán belül alakul ki; súlyosabb gyengeségérzés, görcsök.
• Nagyon ritkán előfordul ún. túlérzé­kenységi sokk. Ilyenkor azonnali kórhá­zi orvosi ellátásra szorul a gyermek!

A szamárköhögés védőoltása igen cse­kély mértékben agykárosító hatású. Maga a kialakult betegség viszont súlyosabban agykárosító lehet. Ez tehát mindenképpen nagyobb kockázat. Egyesek összefüggést véltek fölfedezni az MMR oltás és az autizmus között, de ez nem igazolódott be.

Ha mégis aggályosnak tart­juk, beszéljük meg az orvossal problémáin­kat. Ha esetleg oltás után kialakul valami­lyen (súlyosabb) szövődmény, azonnali orvosi beavatkozásra van szükség!

Alternatív megoldások?

Jelenleg a kötelező védőoltásoknak nin­csen bebizonyított érvényű alternatívája. Kidolgoztak homeopátiás szereket, de nem igazolódott, hogy ezek hatékonyan megvédenék a gyermekeket a fertőzé­sektől.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.