Az Alzheimer-kór tünetei és kezelése
Tünetek
Ám azóta a fejlett nyugati országokban, ahol az eltelt ötven év alatt jelentősen kitolódott az élettartam, és egyre több az idős ember, szinte népbetegség lett. Jó hír azonban, hogy az elmúlt évtizedben a kutatók az Alzheimert előidéző vagy súlyosbító biológiai és életmódbeli tényezők jelentős részét azonosították. Márpedig az okok feltárása a megelőzést is nagyban elősegíti.
Örökletes?
Prevenció első körben
Hetente kétszer együnk halat! A hideg tengeri halakról már közismert, hogy „szívbarát” halak, de kiderült, hogy az agynak is ugyanolyan jót tesznek – ha nem jobbat. Mindezt a bennük lévő omega-3 zsírsavaknak (DHA, EPA, alfa-linolénsav), elsősorban a DHA-nak (angol rövidítése: DHS) köszönhetjük, mely az agyállomány fő építőanyaga. Ha kevés a DHA, feledékennyé válunk, romlik a szellemi kapacitás, gyengül a kognitív funkció, ami utat nyit az Alzheimer-kór kifejlődésének.
Az eddigi adatok szerint a DHA gátolja az ún. béta-amiloidok felszaporodását, melyek az agyszövetben az Alzheimer-kórra patológiásán jellemző fehérjelerakódásokat alkotják. A halzsír az amiloidok felgyülemlését ugyancsak elősegítő gyulladások ellen is véd.
Rendszeres agytorna. Amikor agymunkát végzünk (legyen az tanulás, szellemi alkotótevékenység, rejtvényfejtés, sakkozás vagy valami szokatlan feladat végzése, például bal kézzel írás, csukott szemmel öltözés), az idegsejtek között új kapcsolatok jönnek létre, ami remekül karbantartja, sőt fejleszti az agyat. Kutatások szerint az agy napi rendszerességgel történő „dolgoztatása” az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát felével, sőt háromnegyedével csökkentheti.
Gyalogtúra mindennap. Ha naponta tempósan gyalogolunk két-három kilométert (ami legfeljebb egyórás elfoglaltság), az Alzheimer-kór kialakulásának a kockázata a felére csökkenthető – legalábbis egy kanadai vizsgálat szerint, mely tízezer személy bevonásával történt.
A testmozgásnak számos élettani előnye van: javítja többek között az agy vérellátását, és serkenti az agyi eredetű neurotrofikus faktor (BDNF) termelődését; ez a nemrég megismert csodálatos vegyület afféle tápoldat a központi idegrendszer számára, mert jelentősen elősegíti az agysejtek osztódását és regenerálódását, valamint az idegek közötti új kapcsolatok kiépülését.
- Alzheimer-kór elleni gyógyszerek
- Az agy karbantartása – az Alzheimer kimutatása
- Az Alzheimer-kór és az alvás
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Súly kontroll. Kövér embernél az Alzheimer-kór kockázata majdnem kétszer akkora, mint egy normál testsúlyúnál.
Gyógyszerek
Prevenció második körben
Egy kis spenót. Popeye tévhitben él, mert a spenót nem a muszklit, hanem az agyat fejleszti. Ez a zöldség ugyanis tele van folsavval, mely B-vitamin hatékonyan gátolja a vérereket roncsoló és az Alzheimer-kór kockázatát kétszeresére növelő aminosav, a homocisztein felszaporodását a szervezetben. A másik hasznos rokon vegyület a niacin; naponta legalább 17 mg bevitele ajánlott, mert így majdnem háromnegyedével (70 százalékkal) csökkenthető az Alzheimer-kór kialakulásának a veszélye.
A parajon (1000 ug/100 g) kívül főleg a csirkehús és a máj tartalmaz sok niacint (10 dkg-ban 8,0 mg található), valamint a földimogyoró (125 g mennyiség 10 mg-ot biztosít), de kitűnő forrásai még a hüvelyesek (bab, lencse, borsó, csicseriborsó), a diófélék (hikori, közönséges dió, mogyoró, pisztácia, mandula), a teljes kiőrlésű lisztből készült pékáruk (például a korpás kenyér) és a dúsított gabonapelyhek is. Fogyasszunk belőlük minél többet!
Borozgatás mindennap. Egy mérföldkőnek számító, az időskori elbutulással foglalkozó kanadai kutatás kimutatta, hogy napi egy-két pohár vörösbor elfogyasztása a felével csökkenti az Alzheimer-kór kockázatát, főleg a nők esetében, ahol a rizikó mérséklődése 62 százalék. Sajnos csak a vörösbor rendelkezik ilyen tulajdonsággal: a többi szeszes italnak (fehérbor, sör, pálinka, konyak stb.) nincs ilyen jótékony hatása. Mielőtt azonban belevetnénk magunkat a napi rendszerességű borozgatásba, kérjük ki orvosunk véleményét, s a jelzett mennyiséget ne lépjük túl, mert az már káros a szervezetre.
A jótékony gránátalmalé. Kiderült, hogy háromnegyedével kevesebb az Alzheimer-kóros azok között, akik hetente legalább háromszor fogyasztanak gránátalmalét, mint azoknál, akik ritkábban vagy sohasem isszák ezt a kitűnő italt. Valószínűleg arról lehet szó, hogy az antioxidáns hatású flavonok, melyekben ez a gyümölcslé bővelkedik, semlegesítik az agyban keletkező fehérjelerakódások kialakulását ösztönző szabad gyököket (kártékony molekulákat).
Bukósisak használata. Motorozás, biciklizés, jég- és görkorcsolyázás, valamint síelés közben mindig viseljünk bukósisakot, focizáskor pedig kerüljük a fejelést. Számos adat utal arra, hogy még egy enyhe fejsérülés is növelheti az Alzheimer-kór későbbi kialakulásának kockázatát (súlyos agyrázkódás esetén a rizikó majdnem négyszeresére nő).
A koleszterin szerepe.
Az Alzheimer-kór ellen tehát elvileg némi védelmet nyújthatnak a koleszterin felszaporodását gátló gyógyszerek (statinok), de ilyen célú specifikus alkalmazásukkal meg kell várni a végleges kutatási eredményeket. Lehetséges, hogy a statinok nem is a koleszterinszint csökkentésével, hanem gyulladásgátló tulajdonságukkal segítik elő az Alzheimer-kór – egyelőre még nem bizonyított hatékonyságú – megelőzését.
Vérnyomásmérés
Amerikai kutatók több mint ötezer nő szellemi állapotát kísérték figyelemmel három éven keresztül; a vizsgálati alanyok mindegyike enyhe fokú demenciában (elbutulásban) szenvedett. Kiderült, hogy 160 Hgmm feletti szisztolés (felső) értéknél a mentális állapot kétszer olyan gyors ütemben hanyatlik, mint normális vérnyomás esetében. Az anginán, illetve infarktuson átesettek körében a szellemi leépülés különösen gyors.
Vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatására azonban a jelek szerint csökken az Alzheimer-kórra való hajlam. Hetente egyszer mérjünk vérnyomást: ha 130/85-nél magasabb értéket tapasztalunk, azonnal keressük fel az orvost. Bizonyos esetekben a fokozott testmozgás vagy az egészségesebb táplálkozás már segít, de sokszor csak gyógyszerekkel normalizálható a vérnyomás.
Egy kis kávé. Aki reggelente néhány falat után egy csésze hosszú feketével folytatja a napot, jól teszi – és tartsa is meg ezt a szokását. Újabb kutatások szerint a koffein óvja az ún. vér-agy gátat (BBB) a magas koleszterinszint káros hatásaitól, következésképpen védelmet nyújthat az időskori szellemi leépülés ellen. Más vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a koffein javítja az idősek memóriáját. Természetesen fontos, hogy a kávéivást se vigyük túlzásba!
A cukorbetegség sokadik szövődménye:
Érdekes, hogy a rizikó azoknál a legnagyobb, akiknek a szervezetében nincs jelen az ún. Alzheimer-gén. (Lásd még: Cukorbetegség)
Depressziómentesen. Kiderült, hogy a súlyos (orvosi kezelést igénylő) depresszióban szenvedők között két és félszer gyakoribb az Alzheimer-kór, mint akiknél ez a pszichés betegség nem vagy csak enyhe formában áll fenn.
Az egyik magyarázat szerint a depresszió az agynak éppen azon a két területén okoz idegsejt-, illetve szövetpusztulást, amelyeket az Alzheimer-kór is megtámad. (Lásd még: Depresszió)
Memóriajavító technikák. Az agy karbantartása, fejlesztése nemcsak az Alzheimer-kór, de az időskori feledékenység és a szenilitás ellen is hatékony lehet. A fókuszálás, elraktározás és felidézés egyaránt használható technika. Fókuszálás esetén összpontosítsunk egyszerre csak egyvalamire.
Elraktározáskor a vizuális típusú emberek támaszkodjanak inkább a képekre, a verbális csoportba tartozók pedig a hangokra vagy szövegekre: így az új információt a legerőteljesebb impulzus formájában kapja meg az agy. A felidézés akkor megy könnyen, ha az új információt rendszeresen ismételgetjük, egészen addig, amíg alaposan meg nem jegyezzük, amit akarunk.
Összefoglalás
Figyelmeztető tünetek. Romlik a memória; a napi teendők megtervezése, elvégzése nehézséget okoz; a beszéd zavarossá válik; egyszerű szavak nem jutnak a beteg eszébe, vagy inadekvát kifejezéseket használ beszédben, írásban; elfelejt neveket; ismerős helyeken eltéved; a számolási és az absztrakciós képesség hanyatlani kezd; a beteg bizonyos tárgyakat szokatlan helyre rak; kedélye hullámzik; közömbösség, érdektelenség vesz rajta erőt; viselkedését döntésképtelenség jellemzi.
Új fejlemények. Legkésőbb negyvenéves korára szinte minden Down-szindrómás Alzheimer-kóros lesz. Kutatók azt gyanítják, hogy az értelmileg ép alzheimeresek élete során kis részben ugyanazok a kromoszóma-rendellenességek alakulnak ki, mint a Down-kórosoknál. Ha ez igaz, új távlatok nyílhatnak az Alzheimer-kór megelőzése, diagnózisa és kezelése előtt.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.