Betegségek és megelőzésük

Az allergia tünetei és kezelése

Tünetek

Ismerünk olyan embert, akinek nincs valamilyen allergiája? Szénanáthája, ételérzékenysége, macskaszőr-irritációja? Mostanában mintha mindenki tüsszögne, szortyogna, szipogna. Ez sajnos nem csupán látszat, hanem a valós helyzet: az allergiák a fejlett világ népességének egyre nagyobb hányadát érintik.

A jelenség oka összetett: túl sokat tartózkodunk zárt térben, a levegő egyre szennyezettebb körülöttünk; ugyanakkor túl ste­ril környezetben neveljük gyermekeinket (főleg pici korukban), ami meg­zavarja az immunrendszert, mert az evolúció során nem ehhez szokott. Allergiásoknál háromszoros a kockázata az asztma és az arcüreggyul­ladás kialakulásának. Az alábbi lépésekkel megelőzhetjük egy újfajta allergia kialakulását, illetve enyhíthetjük a fennálló problémát.

Tipp! Egy kísérlet résztvevőinek 58%-a állította, hogy a csalánkivonat enyhíti allergiás tüneteit.

Prevenció első körben

Harc a por és a benne lakó atkák ellen. A házipor az elképzelhető összes allergén gyűjtőhelye: poratkáktól a háziállatok szőrén, csótányürüléken és rovarirtószer-maradványokon át a kültérből a lakásba került pollenig és szennyező anyagokig minden van benne – és ez csak a lista eleje. íme néhány módszer az otthonunkban lévő allergének mennyiségének csök­kentésére.

  • Szőnyegek nélkül. A lakásnak lehetőleg minden helyiségét sima padló borítsa: parketta, hajópadló, parafa, hidegburkolat, PVC, linóleum vagy gumi; emellett kevesebb kárpitozott bútorral vegyük magunkat körül. A szőnyegekbe, kárpitokba poratka költözik, megtapad bennük a kutya- és macskaszőr, ráadásul a nyirkos szövet penészgombák tenyészőhelyévé válhat. Egy tanulmány szerint a falakra, kemény pad­lóra, könyvespolcokra rakódott por alig tartalmaz poratkákat: túlnyo­mó részük a szőnyegek, kárpitok, paplanok, matracok, párnák lakója.
  • Szőnyegek szárazgőzölése. A porszívózás önmagában gyakorlatilag semmit sem ér az allergének ellen, sőt egy régi szőnyegből csak még több poratkát és állati szőrmaradványt hoz a felszínre. Ám a száraz­gőzölés, más néven mélytisztítás (nem ugyanaz, mint a hagyományos gőz- vagy vegytisztítás!) a poratkák je­lentős hányadát eltávolítja a szőnyegből, mely azután egy-két hónapig atkamen­tes marad. Vagy tisztíttassuk ki a sző­nyegeket erre specializálódott tisztító­ban, vagy időnként béreljünk ki, esetleg, ha megtehetjük, vásároljunk száraz­gőzölésre alkalmas háztartási takarító­gépet, melynek használata után nem árt HEPA-filteres porszívóval is végigmenni a szőnyegen.
  • Az ágynemű védelme. Tegyünk hipoallergén huzatot a párnákra, mat­racokra, így a poratka nem tud megtelepedni az ágyban. A hagyomá­nyos ágyneműhuzatokat hetente mossuk ki 60 °C-os vízben, majda legmagasabb hőfokon szárítsuk meg, hogy az összes poratka elpusz­tuljon. Aki nem szereti a hipoallergén huzatot, használjon sűrű szö­vésű cihát vagy hagyományos, tollal töltött párnát, ne szintetikusát.
  • Matracporszívózás alul-felül! Brazil kutatók kimutatták, hogy a mat­racok aljában (és a matracot tartó ágykereten) több mint háromszor annyi poratka bújik meg, mint a matrac felületén. Ajánlatos tehát a kivehető matracot havonta mindkét oldalán kiporszívózni, az ágy­keretet pedig forró, szappanos vízbe mártott ruhával áttörölgetni. Érdeklődjük meg, hogy a környékünkön hol vállalnak ágymatractisz­títást, és vegyük igénybe a szolgáltatást.
  • Lomtalanítás. A lakásban összegyűlt kacatok, mütyürök csak porfogók, a régi újságok pedig mágnesként vonzzák a penészt. Szabaduljunk meg tőlük!

Kutya- és macskabarátoknak légtisztító. A hagyományos légtisztítók a legtöbb embernél egyáltalán nem vagy alig enyhítik az allergiás tünete­ket; a korszerű, HEPA-filteres típusok már hatékonyabbak. Az ilyen készüléket a hálószobában helyezzük el, ahová kutyának, macskának ne legyen bejárása: így légzőrendszerünk számára barátságos, egészséges környezet teremthető, legalább ebben a helyiségben.

Számos vizsgálat szerint a HEPA-filter hatékonyan kiszűri a hálószoba levegőjéből a szálló porszemcsék és az állati eredetű parányi bőr- vagy szőrmaradványok jelentős részét. Egyes vizsgálatok arra utalnak, hogy a HEPA-filteres szűrés a teljes lakás levegőjét is hatékonyan tisztítja (ehhez persze több készüléket kell üzembe helyezni).

Orröblítés naponta. A sós víz hatékonyan eltávolítja az allergéneket az orrjáratokból. Több kutatás is rámutat: a pollenidényben naponta há­romszor végzett orröblítés jelentősen enyhítheti az allergiás tüneteket, vagyis csökkenthető a szénanáthára szedett antihisztamin dózisa.

Orröblítés menete: fél liter meleg vízbe tegyünk fél kávéskanálnyi konyhasót és ugyan­annyi szódabikarbónát. Kavargassuk oldódásig. Patikában vagy baba­boltban vásároljunk csecsemők fültisztítására való gumipumpás fecsken­dőt (csőrös pumpa) vagy orröblítő harangot. Hajoljunk a mosdó fölé, ferdén tartott fejjel, hogy a bal orrlik legyen lejjebb. Finoman pumpál­juk fel a sóoldat felét a jobb orrjáratba – a balon keresztül ki fog folyni. Utána fújjunk orrot (ne erősen), majd ismételjük meg a bal orrlikon keresztül a másik orrjárattal, felhasználva az oldat maradék felét.

Allergiás roham megelőzése csalánnal. E gyógynövény napi szedésével enyhíthetők az allergiás tünetek. Egy kísérlet hatvankilenc résztvevője napi 300 mg szárított csalánlevél-kivonatot szedett kapszula formájában.

Az eredmény: az alanyok több mint a fele javulásról számolt be, és majdnem ugyanennyien nyilatkoztak úgy, hogy a csalánkivonat haté­konyabb, mint az antihisztaminos gyógyszerek. Kipróbálhatjuk a kvercetint is, amely állítólag hasonlóan kedvező hatású antiallergén vegyü­let. Bioboltban keressük, és a használati utasítás szerint alkalmazzuk. (A kvercetinről alább is szólunk.)

Prevenció második körben

Joghurt mindennap:

Kutatási eredmények! Kaliforniai egyetemi kutatók kimutatták, hogy aki naponta elfogyaszt 2,5 dl élőflórás natúr joghurtot, annál a pollenidény­ben csak feleannyi napon jelentkeznek allergiás tünetek, mint azoknál, akik mellőzik ezt a tejterméket. A szakemberek előtt sem világos, miért hatékony a joghurt; talán az allergénre adott immunválaszt befolyásolja. A natúr kefir, író, aludttej is jó!

Több alma, több tea. A héjastul fogyasztott alma és bármely teafajta kiváló forrása a kvercetinnek. Ez az erős antioxidáns hatású vegyület kordában tartja a szokványos allergiás reakciókat előidéző immunsejtek, az ún. hízósejtek által termelt gyulladáskeltő vegyületek kibocsátását. Sok kvercetin van a nyers hagymában (főleg a vöröshagymában), a kék szőlőben és a vörösborban is, de ezt csak mértékkel fogyasszuk; ha antihisztamint szedünk, egyáltalán ne igyunk alkoholt!

E-vitamin-pótlás. Az E-vitamin legbőségesebb élelmi forrása a növényi olajok (napraforgó-, kukorica-, tökmag-, extra szűz olívaolaj), a gabona­csírák (például a búzacsíra), a zöld növények (például a spenót), a man­dula és az igényesebb zöldség-gyümölcs üzletekben már nálunk is kap­ható édesburgonya (batáta). Német kutatók ezerhétszáz felnőtt táplál­kozási szokásait hasonlították össze; az alanyok között szénanáthában szenvedők és egészségesek egyformán akadtak.

Kutatási eredmények! A vizsgálatból kiderült, hogy az E-vitaminban gazdag táplálékokat rendszeresen fogyasztók körében 30 százalékkal ritkább a szénanátha, mint azoknál, akiknek az étrendje kisebb mértékben vagy alig tartalmazza ezt az igen fontos tápanyagot.

Ablakcsukás. Amikor kellemes, enyhe tavaszi szellő fújdogál, ablakot nyitunk, hiszen a lakás levegője remekül felfrissül tőle – csakhogy vigyázat, mert tele van virágporral! Ha a tavasz második felében vagy a nyár elején (amikor a pollenkoncentráció a legmagasabb) meleg az idő, a szénanáthára hajlamos ember a nappali órákban ablaknyitás helyett inkább a jól tisztított légkondicionálóval frissítse lakásának levegőjét: a szellőztetést hajnalban vagy késő éjszaka végezzük, ilyenkor általában alacsonyabb a pollenkoncentráció, ahogy eső után is.

Gyermekek allergia elleni védelme

Íme néhány fogás a gyermekkori allergia kialakulásának megelőzésére vagy legalábbis a kockázat csökkentésére. A módszerek egy részét érdemes már a terhesség alatt bevezetni, másik részét szülés után.

Terhesség alatt

  • Mediterrán étrend. Lényege: sok gyümölcs (a szárított is jó), zöldség, hal, extra szűz olíva­olaj, teljes kiőrlésű élelmiszer. Egy vizsgálat kimutatta, hogy a gyermekkori allergiát előre jelző nehézlégzés és bőrkiütés 82, illetve 45 százalékkal ritkább azoknál a kisgyerekeknél, akiknek az édesanyja a terhesség alatt (vagy már előtte is) ilyen étrenden élt. További előnyös hatása, hogy a vizsgálatok szerint csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.
  • Napi 1 g halolaj. Egyes adatok szerint a gyul­ladásgátló halolaj segít a gyermekkori allergia megelőzésében. Kapszula formájában szed­hető, a pontos mennyiségről kérjük ki orvo­sunk véleményét.
  • Probiotikus kiegészítő. A probiotikumok élet­tanilag hasznos baktériumokat tartalmaznak. Ha az anya a terhesség alatt ilyen kiegészítőt szed – és azután a baba is kap belőle -, kisebb a kockázata a csecsemőkori ekcéma kialaku­lásának. Ez a viszketéssel járó bőrprobléma a későbbi allergiás hajlam előjele lehet.

Gyermekkorban

  • Gyümölcs, zöldség, hal. Görög kutatók közel félezer gyermek egészségi állapotát követték nyomon, magzati koruktól hat és fél éves koru­kig. Kiderült, hogy jóval keve­sebb az allergiás és az asztmás azok között, akiknek az ét­rendje bővelkedik ilyen táp­lálékokban.
    Ha egy gyermek naponta legalább kétszer eszik friss gyümölcsöt és zöld­séget, majdnem háromne­gyedével csökken a kockázata, hogy később szénanáthás lesz. A kitűnő egészségükről híres krétaiak körében a fő táplálék a szőlő, a narancs, az alma, a paradicsom, a padlizsán, az uborka, a zöldbab és a cukkini, valamint a hal. Utóbbiból az allergiák kialaku­lása ellen gyermekkorban napi 60 g fogyasztá sa ajánlott. A hagyományos margarin viszont növeli az allergiahajlamot, talán a benne lévő hidrogénezett (keményített) zsiradékok gyul­ladáskeltő hatása folytán.
  • Szőrös kedvenc. Egyes adatok szerint akadá­lyozhatja a pollen- és porallergia kialakulását, ha a gyermek az első életévét olyan lakásban tölti, ahol kutya, macska vagy másféle bundás állatéi.
  • Szoptatás fél évig. Újszülött gyermekünket fél évig kizárólag szoptassuk, majd ezt köve­tően is legalább egyéves koráig maradjon az anyatej a táplálkozás fontos része, mert a benne lévő tápanyagok erősítik az immun­rendszert, védelmet nyújtva a gyermekkori allergia kialakulása ellen.
  • Szilárdat csak később. Kutatások szerint kevesebb az ételallergiás gyermek azok között, akik csak féléves koruktól kezdve kaptak szilárd táplálékot.

Összefoglalás

Okai. Az immunrendszer túlrea­gál bizonyos irritáló anyagokat, port, pollent állatszőrt penész­spórát élelmi fehérjét rovarmér­get stb., és ennek során olyan gyulladáskeltő vegyületeket ter­mel, amelyek allergiás tüneteket okoznak.

Figyelmeztető tünetek. Erős orrváladékozás és szemvisz­ketés, főleg pollenidényben; tüsszögés vagy nehézlégzés bizonyos élelmiszerek (pl. földimogyoró, halételek) fogyasztása után; szá­raz, kivörösödött, viszkető bőr, olykor (egyes növények megérin­tése után) kiütések, bőrfoltok.

Új fejlemények. Angol ku­tatók felfedeztek egy fehérjét, mely kulcsszerepet játszik az allergiás rohamok előidézésében. Már folyik a p110 deltának elne­vezett protein ellen hatásos gyógyszerek kifejlesztése, me­lyek új utat nyithatnak az allergia gyógyításában (a jelenlegi aller­giaellenes készítmények túlnyo­mó többsége nem képes az immunreakció megelőzésére, csupán a tüneteket enyhíti).

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.