Balesetek és véletlenszerű mérgezések otthonunkban
A balesetek a technika fejlődésével, a motorizációval egyre gyakoribbá váló otthoni (háztartási), munkahelyi (óvodai, iskolai), és közlekedési ártalmak. Bár mindhárom sérüléstípus következményei lehetnek súlyosak, életet veszélyeztetők, tragikus kimenetelű balesetek leggyakrabban a közutakon következnek be. Az otthoni balesetek száma is növekszik, elszenvedői az esetek 30%-ában gyermekek! A balesetek oka csak részben a kisgyermek veszélyt nem ismerő magatartása és minden akadályt leküzdeni törekvő csillapíthatatlan kíváncsisága. Lehetőségét és létrejöttét végső soron többnyire a felnőtt felügyelet hiánya, illetve elégtelensége teremti meg.
A balesetek előfordulásának kockázatát növelő tényezők
A gyermek felügyelet nélkül hagyása vagy felelősségvállalásra nem alkalmas személyre bízása. – Az otthoni környezet veszélyeztető tényezői (gyógyszerek, vegyszerek, mosószerek elérhetősége, elektromos aljzatok-készülékek hozzáférhetősége, ablakok, erkélyajtók zavartalan megközelíthetősége).
- A nevelés, szülői példamutatás hiányosságai.
- A gyermekek korfüggő korlátozott ítélő- és veszélyérzékelő képessége.
- Közlekedési ismeretek, balesetmegelőzés oktatásának hiányosságai.
- Felnőttközpontú közlekedési eszközök, szabályok és jelzések.
- Építészeti kultúránkban a gyermekközpontúság, biztonságra törekvés szemléletének és gyakorlati megvalósításának mellőzése (pl. biztonsági korlátok nélküli fürdőmedencék, lépcsőfeljárók, útmenti nyitott övezetű játszóterek stb.).
A gyermekek közlekedési képességeit életkori sajátosságok határozzák meg
A pszichomotoros fejlettségi állapot nemcsak a felnőttől különbözik lényegesen az eltérő életkorú gyermekek között is más-más az elvárható magatartási, közlekedési, viselkedési norma. A gyermek jellemző magatartásformája, hogy minden helyzetben az érdeklődését legimpulzívabban felkeltő eseményre, körülményre figyel, miközben egyéb környezeti tényezőket figyelmen kívül hagy. Korfüggő fogalmi megértési nehézségek gátolhatják a tőle elvárt utasítások teljesítésében (pl. bal-jobb fogalommeghatározási problémák). A helyzetek tudatos mérlegelésének elégtelensége az elemi közlekedési szabályok elméleti ismerete ellenére azok gyakorlati alkalmazási képtelenségével járhat.
A látásfunkció fejlettsége szintén függ az életkortól korlátozott a látómező és a periférikus (szeme sarkából) látás. A kisgyermek jobban észleli a tőle távolodó, mint felé közeledő tárgyakat, látóélessége csak fokozatosan fejlődik ki.
Mire figyeljünk oda?
Úttesten áthaladáskor látszólag szabályosan néz körül, de függetlenül a látottaktól, ösztönösen, gyakran balesetveszélyesen cselekszik. Hangirány-meghatározási, koncentrálási, lényeglátási nehézségek; a mozgás-észlelés elégtelensége; önkontroll nélküli magatartásformák; beszűkült szabálytudat és látási, hallási, tájékozódó, koordinációs képesség; felnőtteknél jóval alacsonyabb szem- és testmagasság; a nem felismert látás- és hallászavarok mind-mind veszélyeztető tényezők baleset elszenvedésére.
A gyermeket baleset elszenvedésére fokozottan veszélyeztető további körülmények
- A gyermek számára az utcai közlekedés mozgás- és magatartási mintái, szabályai és jelzései ismeretlenek, nehezen értelmezhetők, ezért tudatosan nem alkalmazhatók.
- Hiányzik a gyermek életkorának, pszichomotoros fejlettségi stádiumának figyelembevételével történő közlekedésbiztonságra nevelés, oktatás jól kidolgozott kiképző rendszere.
- A közlekedést eredendően felnőttek alkották felnőtteknek: a táblák, jelek elhelyezése, üzenete gyermek számára nehezen hozzáférhető és értelmezhető.
- Az általános iskola első osztályában megszaporodó gyermekbalesetek jelzik a kisgyermek közlekedési környezetbe illeszkedésének nehézségeit, és figyelmeztetnek a szülői kíséret, felügyelet fontosságára.
- Gyalogosként gyermekekre, főként 3-6 éves kor között, a kirohanásos, illetve hirtelen felbukkanásból bekövetkező balesettípus jellemző, melynek okai részben a korlátozott látómező, részben a látást korlátozó akadályok.
- A gyalogosátkelő helyeken iskolakezdő gyermekeket gyakran érő gázolásos balesetek oka, hogy azt a kisgyermek többnyire teljes biztonságot jelentő szigetnek tekinti, és nem készül fel a váratlan helyzetekre.
- Kerékpározás közben hirtelen felbukkanásból vagy kikanyarodásból származhat, leggyakrabban a 6-10 éves gyermekek sérülése. Különösen veszélyesek az útkereszteződések, ahol a gyermekek látása és gyors helyzetértékelése erősen korlátozott. A kerékpárbaleseteket elősegíti, hogy a kerékpározás több funkció egyidejű összehangolását igénylő cselekvéssor, melyre korfüggőén változó mértékben képes a gyermek.
- Gázoláskor a kisgyermek – általában a súlypontja fölött kapott ütés folytán – előrebukik, így a rajta átmenő jármű többszörös és súlyosabb sérüléseket okoz, mint a súlypontja alatt sérülő, inkább hátra vagy oldalra eső nagyobb gyermek és felnőtt esetén.
- Az életkor előrehaladtával, a szabadban egyedül egyre hosszabb időt töltő gyermekeknél növekszik az elszenvedett balesetek száma.
- További kockázatnövelő tényező, hogy egyes édesanyák már 2 éves kortól magukra hagyják gyermeküket a játszótéren annak ellenére, hogy több emeletnyi magasságban levő bérházi lakásuk ablakából még rálátási lehetőségük sincs a játszótérre.
- Nevelési szokások, hagyományok szintén hozzájárulhatnak bizonyos balesettípusokhoz. A fiúktól elvárt vagányság, korábbi önállóság bizonyára szerepet játszik abban, hogy gyakoribb elszenvedői sérüléseknek, mint a kislányok.
- A felnőttek rossz közlekedési morálja és példamutatása különösen fontos oka a gyermekkori közlekedési baleseteknek.
Figyeljünk oda gyermekeinkre!
Az otthon elszenvedett balesetek sajnálatosan gyakori, a közlekedési balesetek után legtöbbször halálos kimenetelű, ugyanakkor szülői gondossággal a legkönnyebben elkerülhető típusa az égési sérülés. Míg az idősebb, serdülő korosztálynál a láng-és elektromos égést általában önmaguk okozzák (tűzgyújtás, benzinrobbanás, magasfeszültségű vezeték érintése), a kisgyermekek a szüleik áldozataiként szenvedik el. Típusos helyzetek a reggeli kávéfőzés, az esti fürdő, a téli ünnepek disznóvágásai, kocsonyafőzés.
Égési sérülések otthon
A súlyos égés komplex betegség, egy bizonyos kiterjedés esetén már az egész szervezetet érintő, gyakran intenzív terápiára és többszöri műtétre szoruló, elhúzódó lefolyású kórfolyamat. A torzító hegek életre szólóan korlátozhatják a gyermeket mozgásában, önellátó képességében. Azonban nem csupán a test, illetve egyes testrészek fizikai károsodása, hanem annak pszichés következményei is végigkísérhetik életét, önértékelési zavarokat, beilleszkedési-alkalmazkodási nehézségeket, munkaképesség-korlátozódást okozva. A testen maradandó nyomot hagyó égés hosszú távú következménye – éveken vagy egy életen át – súlyos személyiségkárosodás, identitáskrízis lehet.
Hogyan védjük ki a mérgezéseket?
A véletlenszerű mérgezések leggyakrabban a kisdedeket érintik, és gyógyszerek, vegyszerek helytelen tárolásának, könnyű hozzáférhetőségének következményei. A nagymama unokája által cukorkának vélt színes drazséi: a nyugtatók, a lázcsillapító paracetamol – melynek sokféle forgalmazott formáját a szülők gyakran egyidejűleg alkalmazva túladagolhatják gyermeküknek -, a szívszerek, az asztma gyógyszerei, és savak, lúgok, növényvédő szerek felelősek leginkább a súlyos és halálos kimenetelű mérgezésekért.
A mérgezések sajátos, és a gyermekpopuláció egyre több, egyre fiatalabb korosztályát veszélyeztető formája az alkohol- és kábítószerfüggés. A fiatalok között egyre népszerűbb az akár életveszélyes szívritmuszavart okozó, speciális kémiai módszerekkel nem kimutatható, hallucinogén butángáz inhaláció: a „szipuzás”. Tartós használata súlyos depresszióhoz, memóriavesztéshez és személyiségtorzuláshoz vezet.
A függőség kialakulása
Az alkohol- és kábítószerfüggés kialakulásának oka rendkívül összetett, a genetikai hajlamon túl meghatározó a környezet szerepe. Elgondolkodtató, hogy – míg az ép családban élő fiatalok között a legritkább – azoknál a fiatalkorúaknál a leggyakoribb a drogfogyasztás, akiknek nevelésében egyik vér szerinti szülő sem vesz részt.
A magány, a korai szexuális kapcsolat, a társadalmi méretű értékválság mind melegágya a drogfogyasztásnak. Következményei beláthatatlanok, hiszen nem csupán a testi és lelki egészség károsodását okozhatja, hanem a függő beteg személyes sorsának tragédiája mellett családi életek kisiklását, és bűnözést is. Mindez társadalmi méretűre duzzasztja az alkoholizmus és drogfüggés súlyos következményeit.
A mérgezések megelőzésének feladatai és lehetőségei
A mérgezések megelőzése érdekében a szülő legfontosabb feladata a gyógyszerek, vegyszerek hozzáférés nélküli, maximálisan biztonságos tárolása. Növényvédőszereket, vegyszereket ne tartsunk kólás flakonban, hipót a fürdőszoba kövezetén! Lejárt, szükségtelen gyógyszerek soha ne kerüljenek a kukába és a szemétdombra! Fontos gyermekünk elővigyázatosságra, megfontoltságra nevelése, az ismeretlenben rejlő veszélyek tudatának kialakítása. Közös családi kirándulások, társasjátékok jó alkalmat kínálnak a természet emberre veszélyes növényeinek (gyilkos galóca, nadragulya stb.) megismertetésére.
A véletlen gyógyszermérgezések megelőzésének talán leghatékonyabb lehetősége gyógyszerfelhalmozási és szedési szokásaink revíziója, az indokolatlan családi patika felszámolása.
Mit tehet a szülő a függőség elkerülésében?
Az alkohol- és kábítószerfüggés megelőzésében mind a szülőknek, mind a közösségnek meghatározó a szerepe és felelőssége.
Jó tanács!
Legsúlyosabb: drogfüggőség és leküzdése
A drogprobléma megoldására egészség-megőrzési program, drogambulanciák jöttek létre, és megszületett a Nemzeti Drogstratégia hazánkban, mely esélyt kíván biztosítani a fiataloknak a produktív élet kialakítására, a drogok elutasítására, és a hozzáférés csökkentésére egyaránt..
Az elsődleges megelőzésben a fő szerep azonban a szülőké, másodsorban az egészségügyi szolgálatoké, nevelési tanácsadóké. A megelőzés kulcsfontosságú eszköze a szülő-gyermek kapcsolat. Amely családokban nem védi a gyermeket a „szeretetháló”, megnő a veszélyeztetettség, drogba menekülés kockázata. A szülői nevelésnek már általános iskolás korban el kell kezdődnie, mielőtt a gyermek a droggal találkozik.
Közlekedési gyermekbalesetek megelőzése
A közlekedési gyermekbalesetek megelőzésében szerepet és felelősséget kell vállalniuk városvezetőknek, építészeknek, járműgyártóknak, a közlekedés-rendészetnek, óvónőknek, tanároknak, szülőknek egyaránt. A lakókörnyezet, élettér gyermekközpontú kialakítása, a forgalmi jelzések gyermekek számára is láthatóvá és értelmezhetővé tétele, a közlekedési szabályokban a gyermekbiztonság előtérbe állítása, a gépjárművezetői oktatásban a gyermekek közlekedési szokásainak részletes ismertetése, és minden gyermek korának megfelelő közlekedésoktatásban részesítése társadalmi méretű feladat.
Azonban szülőként is sok a felelősségünk és lehetőségünk gyermekeink testi épségének megőrzésében, melyek közül csupán néhányat említek a lehetőségek kimeríthetetlen tárházából
- Kisgyermekünket 7 éves kor alatt semmiképpen ne engedjük egyedül közlekedni, felnőtt felügyelete nélkül játszani, soha ne hagyjuk még rövid időre sem magára a lakásban.
- Már 2 éves korától tanítsuk a közlekedésre. Közös sétáink során szigorúan egymás mellett közlekedve, szeretetteljes, féltő türelemmel, tempónkat mindig az övéhez igazítva, gondos fokozatossággal szoktassuk hozzá a helyes közlekedéshez.
- Kerékpározás előtt mindig ellenőrizzük a kormány és ülés megfelelő helyzetét, a kerékpár zavartalan műszaki állapotát. Ennek felelősségét soha nem háríthatjuk kiskorú gyermekünkre.
- Közlekedés során minden helyzetben mutassunk példát. A gyermek tetteinkből többet tanul és követ, mint csak szavakba öntött utasításainkból, nevelési elveinkből.
- Gyermekünk első önálló útja előtt több alkalommal járjuk be közösen az útvonalat, megismertetve őt az ott előforduló helyzetekkel, és azok megoldási lehetőségeivel.
- Tanítsuk a lépésben – és nem futásban! – való közlekedésre. Ennek érdekében inkább korábban indítsuk iskolába, mintsem rohanásra kényszerítve, kiszolgáltassuk a balesetveszély fokozott kockázatának.
- Figyelmeztessük a járda állandó, rendszeres igénybevételére, annak is a házsorhoz -nem az úttesthez – közelebb eső oldalán, ahol kisebb a balesetveszély.
- Úttesten elsősorban zebrán – annak hiányában csak egyenesen -, mindig alapos körültekintés után, a legrövidebb úton engedjük áthaladni.
- Tanítsuk meg a közlekedési lámpák, gépkocsi-irányjelzők jelzéseinek értelmezésére.
- Mint utasainkat, az utasbiztonság feltételeinek maximális biztosításával, és a közlekedési szabályok maradéktalan betartásával szállítsuk őket.
- Évente ellenőriztessük gyermekeink látását és hallását.
Készítsük fel gyermekeinket időben a veszélyre!
Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy gyermekeinket a lehető legjobban felkészítsük a közlekedés várható és váratlan helyzeteire. Ugyanakkor ne várjuk el tőlük azok teljes felelősségvállalással történő maradéktalan betartásának képességét. Szülőként a példamutató, ismereteket bölcs türelemmel átadó nevelés, gyermekeink tevékenységének féltő tekintettel történő követése mindennél előbbrevaló küldetésünk.
Mint volán mellett ülők pedig csak a figyelmes, gyermekkori sajátosságokat szem előtt tartó, azok váratlan megnyilvánulásaira gyors, célzott elhárítással reagálni tudó vezetési technikával menthetjük meg őket a balesetektől és akár az életüket is követelő tragikus veszélyhelyzetektől.
Égési sérülések megelőzése
Mivel a gyermekek égési sérüléseinek döntő többségében gondatlanságból elkövetett veszélyeztetésről van szó tulajdonképpen, a megelőzés alapeleme a szülői gondosság! Az égési sérülések megelőzése érdekében fontos, hogy tűzgyújtásra alkalmas eszközök ne legyenek a kisgyermek számára hozzáférhetők. A konnektorokat lássuk el biztonsági dugóval a lakás valamennyi helyiségében. Kocsonya-, kávé- és teafőzéskor, tésztaszűréskor véletlenül se léphessen a kisgyermek a konyhába! A fürdővíz elkészítésekor ne forró vizet engedjünk először a kádba, hanem mindig a meleg- és hideg víz testhőmérsékletű keverékét. Ne higgyük, hogy az alatt a pillanat alatt, amíg a gáztűzhelyről levett forró vizes fazekat a fürdőszoba kövezetére tesszük, nem történhet semmi baj!
Ki számít felnőttnek?
Ne tekintsük serdülő gyermekünket „kis felnőttnek”, aki kulcsos gyerekként kóborolja át a nyári vakációt, és vasútállomások vagonjainak tetejére mászva a magasfeszültségű vezetékbe kapaszkodik. Bízzunk gyermekeinkben, azonban legyünk annak is mindig tudatában, hogy fantáziájuk határtalan, kalandkeresésükben fáradhatatlanok, de helyzetértékelésük és veszélyérzetük rendkívül korlátozott. Mindezeket nekünk, szülőknek kell kiegészítenünk és kompenzálnunk. Szervezzünk és biztosítsunk gyermekeinknek a szünidőkre színes programokat, ahol mindig felnőtt felügyelet védi őket a sérülésektől, károsodásoktól.
Idegentest-félrenyelés (aspiráció) megelőzésének lehetőségei
Idegen anyag légútba kerülése potenciálisan életet veszélyeztető, gyors elhárítást igénylő állapot. Az azonnali újraélesztést igénylő aspirációk (idegentestbe-légzések) döntő többsége 5 évesnél fiatalabb gyermekeknél, több mint 60%-ban csecsemőknél következik be.
A gégét elzáró idegentest hangos-erőltetett belégzés mellett szívmegállást, és azonnali halált okozhat, a gége alatti legszűkebb légcsőszakaszban elakadva krupp tüneteiben jelentkezhet, a hörgőrendszer valamely ágába lejutva a kezdeti heves köhögési rohamok megszűnése után esetleg csak tartósan fennálló köhécselés, lázas állapot, elhúzódó vagy vissza-visszatérő, kezelésre nem megfelelően javuló gennyes hörghurut, azonos oldali recidiváló tüdőgyulladás keltheti fel gyanúnkat korábbi aspiráció lehetőségére.
Melyik korban veszélyes leginkább a félrenyelés?
Az aspiráció tipegőknél a leggyakoribb, akik minden lehetséges tárgyat szájukba vesznek, megrágnak. Hurutos légúti betegség kedvez a félrenyelésnek, a szájban lévő anyag köhögést követő, mély légvétel kapcsán ugyanis könnyen lecsúszhat a légutakba. Különösen gyakori az ehető anyagok: növényi magvak (mogyoró, napraforgó, bab), csirkecsont, és apró játékdarabkák félrenyelése. A növényi magvak – a légúti nyák hatására bekövetkező fokozatos duzzadásuk miatt – a kezdeti jóllét, enyhe légúti tünetek után teljes elzáródást okozhatnak akkor, amikor esetleg már nem is gondolunk félrenyelés lehetőségére.
Mit tehet a szülő ellene?
Az idegen anyag félrenyelése szülői gondossággal csaknem teljes mértékben elkerülhető. Rendkívül fontos a gyermek megfelelő étkezési szokásainak kialakítása, a mozgás közbeni ételfogyasztás elkerülése, beleértve a játék-televíziózás közbeni nassolást, különösen mogyoró és napraforgómag rágcsálását. Életkornak megfelelő táplálék és játékok választása a gyermek számára a legfőbb biztosítéka az aspiráció megelőzésének.
Nyáron nagyobb a félrenyelés kockázata?
Főként a nyári hónapokban jelent fokozott aspirációveszélyt a fürdőzés, strandolás közben a víz alá merülés. Csecsemőknél is előfordulhat, fürdőkádban magukra hagyva őket. Az alámerülés 1-14 éves életkor között a második leggyakoribb halálok; túlélés esetén a tartós idegrendszeri károsodás kockázata fokozott. Társadalmi szinten a gyermekek korai úszásoktatása, a fürdőmedencék megfelelő védőkorláttal övezése, egyénileg gyermekeink gondos felügyeletének biztosítása strandolás, fürdőzés, de még esti otthoni fürdetés során is a megelőzés rendkívül egyszerű, ugyanakkor hatékony módszerei.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.