Gyógynövények

Maszlagos nadragulya – hatóanyagai, gyógyászatai alkamazása, mellékhatásai

Maszlagos nadragulya (Atropa belladonna) története, alkalmazott drogjai

A növény latin neve mérgező mivoltára utal: a görög mitológiában Atroposz volt az egyik sorsistennő, aki elvágta az élet fonalát. Pupillatágító hatása miatt veszélyes szépítőszer volt a középkorban. A 16. században az olasz nők, szépségüket hangsúlyozandó, a növény termésének levét csöppentették szemükbe (belladonna = szépasszony), hogy pupillájuk nagyobb legyen, a nagy fekete szemek ugyanis a kor ízlésének megfelelően vonzóbbá tet­ték őket az erősebb nem számára.

Szárított leveléből készült füstölővel asztmás betegeket kezeltek a középkorban, csakúgy, mint a 20. század elején. A drogból nyugtató és görcs­oldószerek készülnek, az atropintartalmú szemcseppeket pupillatágítóként használják szemvizsgálatoknál. Régebben galenusi készítmények formájában elterjedten alkalmaz­ták, napjainkra használata visszaszorult.

A Brit-szigeteken honos, de egész Európában nő, és meghonosodott az Egyesült Államokban is. A burgonyafélék családjába Solanaceael tar­tozó évelő, valaha fontos növény volt Magyarországon és Horvátország­ban, még az első világháború előtt. Általában romok környékén vagy szemétlerakóknál találhatunk nadragulyát, az aljnövényzetben kúszva, csavarodva. A növény levele és bogyói erősen mérgezőek, önkívületi állapotot és hallucinációt idéz elő. Az atropin nevű drogot nadragulyából vonják ki.

Épp ezért a nadragulya sötét múlttal rendelkező növény. Gyógyszer­ként és méregként hosszú története van, és a történelem során több kellemetlen ügy kapcsán említették. A nevét tizenhatodik-tizenhetedik századi patikusoktól kapta, akik „solatrum mortalénak” nevezték. Pietro Andrea Mattioli szerint a velenceiek voltak azok, akik először nevezték „herba bella donnának” (szépasszonynövény). A velencei nők szemcseppként használták oldatát, hogy kitágítsák és megna­gyobbítsák pupillájukat, hogy szebbnek tűnjenek. Erre a célra még ma is használják szemsebészek, hogy könnyebben vizsgálják a szemet.

  • Magról könnyen terjed.
  • A növény vadon nő, de keres­kedelmi célokból is termesz­tették, például az Egyesült Királyságban Hertforshire-ben és Suffolk-ban. Levele­it a két alkaloida, az atropin és a hioszciamin miatt szüre­telik, melyeket a gyógyszer­iparban használnak.
  • Erős mérgező hatása miatt a növényt semmilyen kertben nem szabad termeszteni.

Az Atropa belladonna L. (Solanaccae) elágazó, erős szárú 0,5-1,5 m magas növény, levelei széles lándzsásak. Árnyékkedvelő faj. Dél- és Közép-Európában, ezen kívül Ázsiában gya­kori, de adventív növényként Észak-Amerikában is él. Hazánkban az Északi középhegy­ségben általános, a Dunántúlon szórványosan, míg az Alföldön kizárólag jövevényként lordul elő.

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben a Belladonnae folium (nadragulyalevél), a Bella-donnae pulvis normatus (standardizált belladonna levélpor), a Belladonnae folii tinctura normata (standardizált belladonnalevél tinktúra) és a Belladonnae folii extractum sic­cum normatum (standardizált belladonnalevél száraz kivonat) található meg.

A Belladon­nae folium a nadragulya szárított levele, vagy szárított levele és virágzó, ritkán terméses hajtáscsúcsa. A szárított drog hioszciaminban kifejezett alkaloidtartalma legalább 0,3%. Ha a drog alkaloidtartalma túl magas, a porított levél összalkaloid-tartalma laktóz, vagy kisebb alkaloidtartalmú nadragulyalevél segítségével állítható be (Belladonnae pulvis nor­matus). A száraz kivonat összalkaloid-tartalma 0,95-1.05%, a tinktúráé 0,027-0,03 3%.

Jellemző vegyületek, hatóanyagok

A növény föld feletti részeiben tropánalkaloidok, mindenekelőtt hioszciamin (0.2-2%), kevés szkopolamin (a hioszciamin-szkopolamin aránya -20:1) található. Kisebb meny- nyiségben cserzőanyagok, kumarinok, flavonoidok is találhatóak a drogban. A friss drog L-hioszciamint tartalmaz, amely a szárítás és a feldolgozás során atropinná (D,L-hioszciamin) racemizálódik.

Farmakológia, gyógyászati alkalmazás

Hagyományos alkalmazás

Régebben a drogból, vagy más atropintartalmú drogok keverékéből készítettek cigarettát asztmások kezelésére. Ennek elszívásával a légutakba jutott atropin simaizomgörcs-oldó hatása révén mérsékelte, illetve megelőzte a rohamot. A növényt ezen kívül neurovegetatív panaszok, hiperkinézia, fokozott izzadás kezelésére is leihasználták.

Preklinikai vizsgálatok

A növényben található atropint, amely az egyik legfontosabb antikolinerg szer, I 83 I-ben Mein német gyógyszerész izolálta. Hatásának, hatásmechanizmusának tisztázása a farma­kológia több évszázadon át tartó, alaposan dokumentált története. A növényben találha­tó L-hioszciamin (és az atropin) paraszimpatolitikum, amely elsősorban az acetil-kolin muszkarinszerű hatásait gátolja, a nikotinszerű hatást nem befolyásolja.

Mivel a D-hioszciamm kb. 50-szer gyengébben bénítja a paraszimpatikus vég­készüléket, mint a vegyület balra forgató (L) formája, a drogban végbemenő race-mizálódás eredményeként csökken a hatásosság. Az atropin a muszkarinreceptor valamennyi altípusát egyformán gátolja. Terápiás dózisban csak a paraszimpatikus végkészüléken gátolja az acetil-kolin hatását, nagyobb adag esetén a ganglionokban, motoros végkészülékeken is kialakul a hatás, jórészt ebből fakadnak a nemkívánatos hatások.

Simaizomgörcs-oldó, hányáscsillapító, szekréciót csökkentő, a szíven szim­patikus túlsúlyt kiváltó, pupillatágító, központi idegrendszeri aktivitásait állatkísér­letek sora igazolja.

A növényben kisebb mennyiségben megtalálható szkopolamin és az atropin perifériás hatásai lényegileg nem különböznek, azonban központi idegrendszeri hatásuk alapve­tően eltér. Az atropin izgatja a központi idegrendszert (nagy dózisban görcsöket, delí-riumot okozhat), míg a szkopolamin elsősorban bódító hatású és mérsékli a motoros izgalmat.

Humán bizonyítékok

A növényben található atropin antikolincrg hatása révén csökkenti a paraszimpatikus idegrendszer által szabályozott simaizmok és mirigyek aktivitását. Enyhíti a gyomor-bél rendszeri, epe- és húgyúti görcsöket, csökkenti a nyál- és verejtékmirigyek, a légutak és a bélcsatorna mirigycinek váladékelválasztását. Mivel bénítja a sugárizmot, tartós pupillatá­gító hatású. Pozitív kronotróp és dromotróp hatású. Központi idegrendszeri hatása révén mérsékli az idegrendszeri eredetű izomremegést és izommerevséget.

Az atropin és a szkopolamin egyaránt hányinger- és hányáscsillapító hatású. Mivel a növényben az atropin nagyobb mennyiségben van, mint a szkopolamin, az előbbi közpon­ti idegrendszeri hatásai manifesztálódnak elsősorban.

Indikációk, adagolás

A nadragulya és kivonatai gyomor-bélrendszeri, epeúti görcsök elleni készítményekben alkalmazhatóak. Korábban használták gyomorfekélyben, mert csökkenti a gyomorizomzat tónusát, elernyeszti a pylorust és csökkenti a gyomornedv-szekréciót. Asztma kezelésében történő alkalmazása ma már túlhaladottnak tekinthető.

A nadragulya minden része mérgező. A múltban használt leveleknek ma már csak szab­ványosított kivonatait vagy a belőlük kivont tiszta alkaloidokat, illetve részben azok szin­tetikus származékait használják fel. A különböző belladonnadrogok és kivonatok maxi­mális egyszeri illetve napi dózisának alkaloidtartalma nem haladhatja meg a 0,6, illetve az 1,8mg-ot. A standardizált belladonna levélporból 0,05-0,1 g a napi dózis. A standardizált bclladonnalevél tinktúra napi adagja 0,5-2,0 g.

Mivel az atropin specifikusan gátolja a paraszimpatikus izgatók hatását, ezért ezek mérgező adagjával szemben antidótum, de felhasználható kis adagokban arra is, hogy a paraszimpatikus izgató mellékhatású vegyületek e tulajdonságát antagonizálják. Az atro­pin jelenleg is a foszforsav-észtereket tartalmazó növényvédőszerek okozta mérgezések ellenszere. A gyökérdrog magas alkaloidtartalma miatt kedvezőbb az ipari feldolgozásra.

Nemkívánatos hatások, ellenjavallatok, interakciók

Az atropin által okozott midriázis a csarnokvíz lefolyását megnehezíti, és ezzel az arra hajlamos szemben a szembelnyomás fokozódását, glaukómás rohamot válthat ki. A nadragulya viszonylag gyakran mérgezések forrása. A gyerekeket gyakran csábító, fénylő fekete, cseresznyeszerű, édeskés, enyhe ízű terméséből 2-5 szem már halálos lehet.

A mérgezés tünete a pupillák kitágulása, a csillogó szem. A száj kiszáradása, a vizelés nehezítettsége, bőrpír, szapora szívműködés, testhőmérséklet-emelkedés, izgatott állapot, amely görcsös őrjöngésig fokozódhat. Emellett hallucinációk is felléphetnek. Az izgatott állapot után narkózisszerű bénultság, majd légzésbénulásos halál áll be.

A növény alkaloidjai fokozhatják a trieiklusos antidepresszánsok, az amantadin és a kinidin antikolincrg hatásait. Aritmia. elégtelen vizeletkiürüléssel járó prosztataadenóma, szűkzugú glaukóma, tüdőödéma, a gyomor-bélrendszer szűkülete, megacolon esetén a drog és készítményeinek alkalmazása ellenjavallt.

Csillagászat és vallás

Maud Grieve írta Modern Herbai (1931) című könyvében, hogy a nemzetségneve, az atropa a görög mitológiából szárma­zik. Atroposz a három sorsis­tennő egyike volt, aki az ollót tartotta, ami elvágta az emberi élet fonalát. Ez mérgező tulaj­donságára utal.

Ez a boszorkányok „repülő kenőcsének”egyik összetevője, a korom, a sisakvirág, a beléndek és a bürök mellett. A bőrükre dörzsölve állítólag képesek voltak a csillagok közt repülni.

Figyelmeztetés

A növény minden része rendkívül mérgező, és csak szigorú orvosi ellenőrzés mellett használ-
ható. A nadragulya károsítja az agyat, a szívet és az epét, önkívületi állapotot és hallucinációt okoz, ami eszméletvesztéshez, majd halálhoz vezet.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.